– Nagyon nagy a baj, tönkretettek bennünket, a halászat szinte szitokszóvá vált – mondta egy egykori halász a Magyar Hangnak. A 2016-ban „eltörölt” szakma képviselői hétfő óta tüntetnek az Igazságügyi Minisztérium Kossuth téri épülete előtt, mert mint mondják, a kormány több mint négy éve ígéri, hogy kártalanítja őket az esetenként akár több tízmilliós kárért, de a mai napig nem történt semmi.
– Ha korábban ilyen ígéretet tett a kormány, akkor az nem helyes, ha nem történt meg – fogalmazott Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter az RTL Klub februári riportjában a halászok kártalanításáról. – A riport után voltam Gulyás Gergelynél. Azt mondta, lesz kártalanítás. Vagyis pontosítok, nem kártalanítás, hanem kompenzáció. Mindegy, hogy nevezik, csak történjen valami. Azt is mondták Budapesten, nézzük a Magyar Közlönyt, ott jönnek majd a részletek. Egy ideig néztem, de nem volt benne semmi nekünk való – mondta az Átlátszónak júniusban Czakó Ferenc. És azóta sem történt semmi, árulta el ugyanő a Magyar Hangnak csütörtökön, hiába vonultak ki a minisztérium elé, kérve, hogy találkozhassanak az illetékesekkel, szóba sem állnak velük.
Az ügy előzménye, hogy a kormány 2016-tól a halállomány védelmére hivatkozva megtiltotta a kereskedelmi célú, természetes vízi halászatot. Az indoklás szerint „a koncepcionális váltás elsősorban halállomány megújulni képes természetes erőforrásként előtérbe helyezett értékében és védelmében, valamint rekreációs tevékenységként a horgászat ‒ halászattal szembeni ‒ előnyben részesítésében jelentkezett”. Erre a kormány szerint azért volt szükség, mert a halászok túl nagy mennyiségű halat fogtak ki a természetes vizekből, szemben a horgászokkal.
A korábbi Földművelésügyi Minisztérium az Átlátszó által ismertetett adatai szerint azonban ennek éppen az ellenkezője igaz. 2013-ban a horgászok 4270 tonna halat, míg halászattal több, mint 2100 tonna halat fogtak ki, 2014-ben a horgászok több mint 7000 tonna, a rekreációs halászok 51 tonna, míg az ökológiai és kereskedelmi célú halászattal 409 tonna halat fogtak, míg a tiltás előtti évben, 2015-ben a horgászok 10 000 tonna halat, a rekreációs célú halászattal 36 tonna, az ökológiai és kereskedelmi célú halászattal pedig 66 tonna halat fogtak ki. Vagyis jól nyomon követhető a tendencia: a halászok 2013-tól kezdve kisebbségben voltak, ami megkérdőjelezi a törvénymódosítás indoklását.
A tiltás értelmében a halászoknak egyik napról a másikra megszűnt a munkája, a sokszor tízmilliós értéket képviselő felszereléseik ötödik éve állnak használatlanul. Sokuk megélhetése is veszélybe került. – Három évig tanultuk ezt a szakmát és több évtizede dolgozunk azért, hogy egyetlen tollvonással megszüntessék a munkánkat – fogalmazott Czakó Ferenc.
A törvénymódosítás miatt sokan már 2016-ban tüntetésbe kezdtek, azt kérve a kormánytól, hogy legalább kártalanítsa őket. Az év októberében Lázár János, a Miniszterelnökséget akkor vezető miniszter a Kormányinfón hangsúlyozta, nem hagyják figyelmen kívül a halászok kérését, hiszen ha a kormány döntést hoz, annak vállalnia kell a következményeit. Szavait tettek nem, csupán újabb ígéretek követték. Lázár 2018-ban visszatért a témára, hangsúlyozva, hogy dolgozik azon, hogy megkapják a halászok a kártérítést. Újabb két év elteltével immár utódja, Gulyás Gergely is megszólalt az ügyben (a fent idézett módon), de az ő szavainak sem lett következménye.
A tüntető halászok elmondták, a Magyar Országos Horgász Szövetséghez (MOHOSZ) irányították őket azzal, hogy az ő hatáskörükbe tartozik a kártalanítás, onnan azonban semmilyen érdemi tájékoztatást nem kaptak eddig.
Megkérdeztük az ügyben Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón. A miniszter elárulta, készült tervezet a halászok kártalanításáról, a kabinet tárgyalta is néhány hónappal ezelőtt, a kormány azonban egyelőre nem fogadta el.
