Nem hajlandó elárulni a Külgazdasági és Külügyminisztérium, pontosan milyen típusú lélegeztetőgépekből sikerült bevásárolni. A titkolózás beszédes, hiszen az már kiderült: érkeztek olyan készülékek, amelyek a kormány és a pártsajtó állításával szemben nem felelnek meg a WHO ajánlásainak, és még a gyártó szerint sem alkalmasak intenzív terápiás kezelésre. Csak annyit tudni, a július közepéig érkezett 12 ezer gép darabonkénti átlagára 19 millió forint.
Több mint egy hónapja próbáljuk megtudni, pontosan milyen típusú lélegeztetőgépeket vásárolt Magyarország kormánya bő háromszáz milliárdért, ám ez idáig nem érkezett értékelhető válasz az öt közérdekűadat-igénylésünk közül egyikre sem. A beszerzéseket bonyolító Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) állítja, hogy a kért információk felett nem rendelkeznek, ám az adatgazdát sem ők, sem pedig más tárca nem hajlandó megnevezni.
Első közérdekűadat-igénylésünket június 27-én küldtük el a KKM-nek. Nem véletlenül volt a Szijjártó Péter vezette intézmény a címzett, hiszen a koronavírus-járvány miatt indokoltnak talált egészségügyi beszerzéseket a Bem térről irányítják. Ráadásul az ezzel kapcsolatos győzelmi jelentéseket is a KKM közli: március és június között például napi szinten adtak ki sajtóközleményeket, amelyek egytől egyig arról szóltak, hogy aznap épp hány lélegeztetőgép, maszk, kesztyű és más gyógyászati eszköz érkezett hazánkba Kínából a Wizz Air gépein.
A KKM-től ezúttal azt kértük, hogy a típus és a darabszám pontos megjelölésével közöljék, milyen lélegeztetőgépek beszerzését kezdeményezte a kormány, vagy az általa megbízott szervezet, és hogy ebből mennyi teljesült. Rákérdeztünk arra is, hogy típusonként mennyibe kerültek a berendezések, és hogy hány készülék esetében merültek fel minőségi aggályok, vagy hibás teljesítés.
A minisztérium a konkrét típusokra és azok áraira vonatkozó kérdésünket az infotörvényre hivatkozva utasította el. Reagálásuk szerint a vonatkozó passzus (3. paragrafus 9. pont) szerint adatkezelőnek minősül „az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely (...) önállóan vagy másokkal együtt az adat kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja”.
„Fentiek értelmében a minisztérium csak a saját vonatkozásában tekinthető adatkezelő szervnek” – közölték. A gépek típus szerinti felsorolását, valamint azok árát hiába kerestük a válaszban. De sajnálatos módon arra sem derült fény, hogy ki az adatgazda, ha nem a beszerzést bonyolító Külgazdasági és Külügyminisztérium.
Bár a KKM saját állítása szerint nem adatgazda, ennek ellenére egyéb, a beszerzéssel kapcsolatos összesített adatot közölt: így megtudtuk, hogy június 27-ig összesen 11 802 lélegeztetőgép érkezett, ebből 11 384 darab invazív, a többi pedig non-invazív berendezés. A beérkezett gépek átlagára 55 239 euró, jelenlegi árfolyamon körülbelül 19 millió forint.
Ezek után – július 17-én – újabb közérdekűadat-igénylésben kérdeztünk rá az első nekifutásra nem közölt információkra, de ezek mellett megkérdeztük azt is, a lélegeztetőgépek beszerzésével kapcsolatos részletes adatokat – pontos típus, ár, típusonkénti darabszám – mely intézmény gondozza. Adatigénylésünket a külügyminisztérium mellett az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi), a Miniszterelnöki Kabinetirodának (MK), valamint az MK alá tartozó, a kormányinfókat bonyolító Kormányzati Tájékoztatási Központnak is eljuttattuk.
Az Emmi és az MK két héttel később arról tájékoztatott, hogy a kért információk nem állnak rendelkezésükre, mivel nem minősülnek adatkezelőknek. A KKM válaszából pedig a korábbiakhoz képest mindössze annyi plusz adatot tudtunk meg, hogy június 27-től július 3-ig további 380 invazív lélegeztető érkezett az országba. Azaz a beszerzéseket bonyolító külügyminisztérium továbbra is csak összesített adatokat hajlandó közölni.
A csütörtöki kormányinfó alkalmával Gulyás Gergely kancelláriaminisztertől igyekeztünk megtudni, melyik tárca felel a lélegeztetőgépekért. Mint közölte, a beszerzéseket ugyan a külügy intézte, de az egységes nyilvántartást tudomása szerint az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) vezeti.
Az ÁEEK egyébként szervezetileg az Emmi alá tartozik, amely – ahogy írtuk – elutasította megkeresésünket. Gulyás Gergely tanácsát megfogadva elküldtük adatigénylésünket az egészségügyi ellátóközpontnak, ahonnan – a vonatkozó jogszabály szerint – 15 napon belül várható válasz.
A Magyar Hang májusban számolt be arról, hogy lélegeztetőgép helyett több járványkórház intenzív osztálya olyan non-invazív – ResMed Lumis 150 típusú – berendezéseket kapott, amelyek a gyártó leírása, valamint orvosi szakvélemények alapján is alapvetően otthoni, vagy klinikai körülmények között légzés segítésére alkalmasak, intenzív terápiás kezelésben nem használhatók. Mint ahogy nem jók lélegeztetést igénylő fertőző tüdőgyulladásos betegek intenzív terápiás kezelésére sem. Mindezek ellenére a járványkórháznak kijelölt intézmények intenzív osztályaira tucatszám szállítottak belőlük.
Lélegeztetőgép-gate: nem felelnek meg a WHO ajánlásának a beszerzett készülékek | Magyar Hang
Nem felel meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásának az a non-invazív légzést segítő berendezés, amelyből eddig 56 darab érkezett az ország több járványkórházának intenzív osztályára - derül ki a gépek műszaki paramétereinek és a WHO elvárásainak összevetéséből.
A cikkeinkben foglaltakat kormányoldalról több ízben próbálták hitelteleníteni, érdemben azonban nem tudták cáfolni. Többek között arra hivatkoztak, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásainak megfelelnek a szóban forgó készülékek. A Semmelweis Egyetem (SE), Menczer Tamás külügyi államtitkár, Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszterhelyettese is azt állította, hogy a lélegeztetőgép-beszerzés maradéktalanul megfelel a WHO ajánlásának, amely a koronavírusos betegek esetében azt javasolja, hogy ameddig lehet, el kell kerülni az invazív (tehát a tüdőbe lejuttatott tubuson keresztüli) lélegeztetést és javasolja a non-invazív (orron, szájon keresztüli) módszereket.
Ám a valóság ezzel szemben az, hogy a WHO ajánlásában rögzített kritériumainak – amelyet a kormánypárti Mandiner is idézett az üggyel foglalkozó, lapunkat hitelteleníteni hivatott cikkében – a Lumis 150 nem felel meg.
A dokumentum a Covid–19 kezelésére használt invazív és non-invazív lélegeztetőgépek specifikációit rögzíti, eszerint a non-invazív gépeknél kritérium, hogy a gázkeverék oxigén-tartalma használat alatt az orvos által „kontrollálható és monitorozható”, azaz hajszálpontosan szabályozható legyen, mégpedig 21 és 100 százalék között. A szóban forgó gép azonban ezt nem tudja.
A lapunk által kirobbantott májusi botrány idején Menczer, az egyetemek, és az egyik kormányinfó alkalmával Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is közölte, hogy a Lumis 150-ből összesen mindössze 56 darab érkezett. Azaz akkor még és ezzel a típussal kapcsolatban valamilyen különös oknál fogva nem álltak fenn azok az adatközlési korlátozások, mint amelyeket a többi beszerzett gép esetében most tapasztalhatunk.
Jóval drágábban vett a külügy lélegeztetőgépeket, mint a kórházellátó | Magyar Hang
Feleannyiért vett közel 2500 lélegeztetőgépet az állami kórházellátó a koronavírus-járvány alatt, mint a külügy - derítette ki a G7. Ebben közrejátszott, hogy előbbi piaci szereplőktől vásárolt normális áron, míg utóbbi ismeretlen hátterű cégekkel üzletelt. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) összesen 2481 darabot vett, átlagosan 10,8 millió forintért, míg a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 19,8 millióért szerezte be azokat.
Az, hogy a kormány pontosan miből és mennyit rendelt, az eddig napvilágra került adatok miatt sem közömbös. Menczer Tamás június végén közölte, hogy a kormány több mint 300 milliárd forintért vásárolt 16 ezer lélegeztetőgépet. Ez azt jelenti, hogy egy gép átlagára 18,7 millió forint volt. Kiderült az is, hogy az állami beszerzésekben több ismeretlen hátterű cég is részt vett közvetítőként. Az ÁEEK ehhez képest darabonként 10,8 millióért szerzett be közel 2500 lélegeztetőgépet piaci szereplőktől. Szlovéniában pedig az ügyészség sajtóhírek alapján kezdte vizsgálni az ottani lélegeztetőgép-beszerzést. Arra gyanakszanak, hogy az egészségügyi felszerelések koronavírus-járvány idején történt beszerzése során túlárazás és irányított közbeszerzés történt. A lélegeztetőgépek darabjáért például mintegy 10 millió forintnyi összeget fizettek, ami az ügyészség szerint képtelenül magas ár.
A szlovén ügyészség gyakorlatára hivatkozva, a rendkívül drága magyar beszerzés miatt Vadai Ágnes írásbeli kérdéssel fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez, aki válaszában jelezte: a DK-s képviselő megkeresését feljelentésként értékelte, és a Budapesti Rendőr-főkapitányságra továbbította.
