Levelet kaptam az Európai Bizottság alelnökétől – kezdődik Szél Bernadett független országgyűlési képviselő friss Facebook-bejegyzése. – Věra Jourová arra a levelemre válaszolt, amelyet az Európai Néppárt tagpártjainak és az Európai Bizottság elnökének küldtem és amiben bemutattam, az ellenzéki Magyarország hogyan látja és éli meg azt, hogy a magyar kormányfő a világjárványt felhasználva tovább pusztítja a jogállamiság, a demokrácia és a szólásszabadság intézményeit hazánkban – fogalmaz a képviselőnő.
Az alelnök levelében többek között arról ír, hogy „az intézkedéseknek teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk a demokrácia, a törvényesség és az emberi jogok alapvető értékeit. Szükségesnek, arányosnak, időben korlátozottnak kell lenniük és a demokratikus ellenőrizhetőség elvének is meg kell felelniük. Ebben a tekintetben a magyarországi helyzet külön aggodalmakat vetett fel, mivel a vészhelyzettel kapcsolatos hatáskörök szélesebbnek tűntek, mint más tagállamokban, mivel a tágan értelmezett jogköröket időkorlát nélkül gyakorolhatta a kormány.”
A veszélyhelyzet megszüntetését követően hatályba lépett átmeneti szabályokat tartalmazó törvénnyel kapcsolatban Věra Jourová kifejtette, „a Bizottság jelezte a magyar jogalkotással kapcsolatos aggodalmát azon új rendelkezések miatt, amelyek büntethetővé teszik az olyan rémhírek terjesztését, amelyek akadályozzák vagy meggátolják a hatékony védekezést a vészhelyzet ideje alatt. A Bizottság szerint, mivel ezeknek a rémhíreknek a fogalmát a rendelkezés nem definiálja egyértelműen, és szigorú büntetést vonhatnak maguk után, felkeltik a jogbiztonsággal kapcsolatos félelmeket, és dermesztő hatással lehetnek a véleménynyilvánítás szabadságára Magyarországon.”
Később hozzáteszi, „a Bizottság továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket egészen addig, amíg minden a vészhelyzettel kapcsolatos intézkedés meg nem szűnik, beleértve ebbe az intézkedések kivezetésének módját, azok hatását a jogállamiságra, az alapvető emberi jogokra, a demokráciára és az uniós jogra. A Bizottság szükség esetén meghozza a szükséges intézkedéseket.”
Jourova végül arról is ejt néhány szót, miként reagálhat a Bizottság a veszélyhelyzet idején hozott tagállami intézkedésekre: „a Bizottság azt is fontolóra veszi, hogy miként lehet reflektálni majd a tagállamok vészhelyzetben meghozott intézkedéseire az olyan politikai dokumentumokban, mint a Jogállamiságról szóló jelentés, az Európai Cselekvési Terv és az Alapjogi Chartával kapcsolatos stratégia, aminek elfogadása az év végén esedékes.”
Itthon a veszélyhelyzet idejére szóló felhatalmazási törvény kapcsán az ellenzék számos aggodalmat megfogalmazott, attól féltek, hogy Orbán Viktor bármit megtehet. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy az Országgyűlés az érintett időszakban folyamatosan ülésezett és a kétharmados kormánypárti többség ugyanúgy el tudott fogadni bármilyen javaslatot, teljesen függetlenül a kormánynak adott felhatalmazástól.
