Bár az idei év eddig mindenekelőtt a koronavírus-járvány negatív hatásairól szól, akadnak, akik előnyeit is látják a járvány miatti leállásnak. Ők a már a felsőoktatási intézményekben tanulók, illetve a frissen felvételt nyertek. Azért is aktuális ez most különösen, mert a napokban hirdették ki a felvételi ponthatárokat.
Jelentős változás az elmúlt évekhez képest, hogy várhatóan olcsóbban juthatnak szálláshoz a fővárosba, illetve az egyetemi városokba költöző vidéki diákok. Ennek oka egyrészt, hogy a turizmus szinte teljes tavaszi leállásával a korábban jelentős számú lakáshotel (airbnb) is megjelent az albérleti piacon, ami lefelé nyomta a különösen Budapesten irritálóan magas lakásbérleti díjakat. Szintén ebbe az irányba hatott, hogy az ország és a gazdaság szinte teljes leállása miatt sok lakásbérlő visszaköltözött eredeti vidéki lakhelyére, illetve szüleihez.
A bérbeadók gyorsan reagáltak, és engedményekkel igyekeztek maradásra bírni a bérlőket, ami azonban csak hellyel-közzel volt sikeres, mert a változó helyzetre gyorsan reagáló bérlők azonnal újabb szállás után néztek, ami tovább erősítette díjesés folyamatát.
Újabb csapás volt a lakástulajdonosoknak és áldás a bérlőknek, hogy koronavírus-válság miatt húszezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatási intézményekbe, és évtizedes negatív csúcsot döntve – a tavalyinál tízezerrel kevesebb – alig 68 ezer új hallgató kezdheti meg ősszel tanulmányait valamelyik felsőoktatási intézményben.
Jól mutatja a változást, hogy az Ingatlan.com adatai szerint idén júliusban húszezer kiadó lakás keresett bérlőt, ami mind az idén februári, mind az egy évvel ezelőtti számhoz képest húszszázalékos emelkedést jelentett.
Mindez az albérleti árakban is jelentkezik, hiszen a júliusi bérleti díjak csaknem tizedével voltak alacsonyabbak, mint amit a járvány kitörése előtt mértek. A fővárosban így jelenleg az egyszobás lakások átlagos bérleti díja 120 ezer forint, a kétszobásoké 150 ezer forint, a három- vagy többszobásoké 200 ezer forint körül alakul. A vidéki egyetemi városokban az egyszobás lakások 85 és 110 ezer forintért bérelhetők havonta, és a többszobásoké is alatta marad a fővárosi bérleti díjaknak.
Egyelőre még nem tiszta a kép, hogy ezzel vége van-e a folyamatnak, mert nem tudni, melyik egyetem indul ősszel digitális oktatással, és melyik hagyományos módon, azaz személyes részvétellel. Az is jelentős bizonytalanságot okoz, hogy nem tudni, miként alakul a lakáshotelekkel kapcsolatos szabályozás, ez ugyanis a kormány döntése értelmében önkormányzati hatáskörbe került. Akár az is elképzelhető, hogy például a főváros egyik kerületében egészen más szabályok lesznek érvényben, mint a szomszédosban, aminek szintén nagy hatása lehet a bérleti díjakra.
Ha lesz a járványnak valódi második hulláma, az további árcsökkenést hozhat. Bár eddig elsősorban a felsőoktatási intézmények hallgatóiról volt szó, akik minden évben jelentős hatással vannak a lakáskiadási piacra, nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a díjak csökkenését nemcsak ők, hanem az egyébként is bérlakásban, albérletben élők is élvezhetik, legyenek akár már tanulmányaikat befejező fiatalok, vagy kisgyermekes családok. Bár a kisgyermekes családok esetében kicsit nehézkesebb a lakásváltás, mint az egyetemi hallgatók vagy az egyedülállók esetében, azért bizonyos összeg fölött ők is biztosan váltanak. De számukra az is megoldás lehet, hogy az általános díjesésre hivatkozva kérik a lakbér egy részének elengedését.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/32. számában jelent meg augusztus 7-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/32. számban? Itt megnézheti!
