A főváros tíz nap alatt juttatná CT- és MR-lelethez a daganatgyanús betegeket októbertől

A főváros tíz nap alatt juttatná CT- és MR-lelethez a daganatgyanús betegeket októbertől

A budapesti Városháza épülete (Fotó: Dezidor/Wikipedia)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Jön a Benedek-sétány a Margitszigetre, drágulnak a temetések – ezekről is dönthet jövő héten a főváros.

Október elsejétől CT-, illetve MR-vizsgálatra hét napon belül időpontot kell kapniuk azoknak a budapesti tartózkodási hellyel rendelkező személyeknek, akiknél daganatos betegség gyanúja áll fenn. További három napon belül pedig magát a leletet is el kell juttatni hozzájuk – erről Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes beszélt egy kedden tartott háttérbeszélgetésen, amelyen a Magyar Hang is részt vett. Az esemény apropója, hogy a nyári szünetet követően, jövő héten csütörtökön tartja első ülését a Fővárosi Közgyűlés, amelyen az említett képalkotó diagnosztikai eljárások várólistáinak rövidítéséről is döntenek. További részleteket ugyanakkor a főpolgármester-helyettes nem árult el, azt ugyanis augusztus 26-án Karácsony Gergely főpolgármester teszi meg.

A fővárosi közgyűlés egyébként a járványügyi helyzetre tekintettel biztonsági szabályokat léptet életbe, kötelező lesz a bizottsági üléseken és a közgyűlésen a maszkviselés: a múlt héten már volt olyan bizottság, amelyen maszkban ültek a tagok.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes (Fotó: Járdány Bence/Városháza)

A közgyűlés dönt arról is, hogy a főváros a július elsejétől befizetendő szolidaritási hozzájárulást a költségvetés szabad maradványaiból, vagyis megtakarításaiból fizesse be. Mint Kiss Ambrus elmondta, ettől függetlenül a főváros továbbra sem hajlandó elfogadni, hogy 10 milliárd helyett a járványra hivatkozva 22 milliárd forintot szedjen be tőlük a kormány, ezért kezdeményezik a jogalkotónál, hogy a szolidaritási adó ne növekedjen, hanem a 2019. évi szinten maradjon már az idei évben is. Ez szerinte „jó vita lesz” abból a szempontból, hogy ezt a kezdeményezést a fővárosi Fidesz-frakció támogatni fogja-e. Azt akarják, hogy a 2020-as évben se kelljen már plusz 12 milliárdot befizetni.

Drágábbak lesznek a temetések

Kiss Ambrus arról is beszélt, hogy a jövő héten döntenek a kegyeleti közszolgálati díjak növeléséről is. A temetési költségek két tételből állnak: hatósági árból és a szabad árból. Ezek költsége úgy oszlik meg, hogy egy hagyományos koporsós temetésnél az összköltség 58 százaléka a hatósági ár, míg például egy szórásos temetésnél 39 százalék.

A hatósági árat a főváros úgy növelné, hogy például a sírhelymegváltás esetén a díj 20 százalékkal lenne magasabb a korábbinál, az urnafülke díja 15 százalékkal nőne, ám a szórásos temetésnél nem változna a díj. Ezt Kiss Ambrus azzal indokolta, hogy a temetői közszolgáltatás akkor fenntartható, ha minél kisebb területet igényel. Egyébként kitért arra is, hogy 2014 óta nem volt emelés, eközben az infláció 16 százalékkal nőtt.

Amúgy temetőnként eltérőek a díjszabások, például a budafoki temetőben a földbetemetéses elhelyezés 25 évre 137 ezer forintba fog kerülni az emelés után. A Magyar Hang kérdésére, miszerint mennyire jó időzítés egy gazdasági válságot okozó világjárvány idejére időzíteni egy ilyen típusú áremelést, azt mondta: nem tudtak ennél jobb időpontot megválasztani. Nem tudják, a világjárvány meddig tart, egyébként pedig arányaiban nem emelkedett a temetések száma. Ráadásul csak idén a fővárosnak 680 millió forintot kell plusz forrásként biztosítania a Budapesti Temetkezési Intézetnek, mert a kiadásaik nem fedezik a költségeket.

Lesz Benedek-sétány

A főváros jövő héten arról is dönt, hogy kapjanak plusz félmilliárd forintot a fenntartásukban működő idősotthonok és hajléktalanellátó szervezetek: ebből nagyságrendileg 300 millió forint az idősotthonoknak, 200 millió forint a hajléktalanellátóknak jut. Az összegeket azt követően ítélték meg az intézményeknek, hogy felmérték, mekkora kiesést okozott költségvetésükben a koronavírus-járvány.

Ugyancsak szó lesz arról, hogy – bár a parlament eldöntötte, hogy kikerülnek a közalkalmazotti státuszból a kulturális intézmények dolgozói – a főváros az érintett budapesti dolgozóknak visszaadja az ezzel járó többletjogokat. Ezt úgy tudják megtenni, ha kollektív szerződést kötnek, erről is a jövő héten születik döntés.

Szintén szerepel a főváros napirendjén az, hogy a nemrégiben elhunyt vízilabdázó klasszisról, Benedek Tiborról nevezzenek el sétányt a Margitszigeten.

A Pesti úti idősotthon vezetője kérte a látogatási tilalmat

A főpolgármester-helyettes más témákról is beszélt: eszerint a fővárosi operatív törzs kedden elrendelte, hogy a Pesti úti idősotthonban látogatási és kijárási tilalom legyen. Ezt egyébként az intézményvezetője kezdeményezte. Mint Kiss Ambrus a Magyar Hang kérdésére elmondta, más intézménytől nem érkezett egyelőre ilyen kérés.

– Nem szeretném kommentálni – ezt reagálta a Magyar Hang azon kérdésére, mit szólna a főváros akkor, ha Mészáros Lőrinc egyik cége nyerné meg a Lánchíd felújítására vonatkozó tendert. Mint lapunk is megírta, kiderült, hogy a Fővárosi Önkormányzat vagyonkezelője Pintér Sándor belügyminiszter egykori rendészeti államtitkárának – a volt III/II-es operatív tiszt –, Tasnádi Lászlónak a cégét hozta ki nyertesnek egy 420 millió forintos őrzés-védelmi közbeszerzésen. Az mfor.hunak a főpolgármesterhez közeli forrása elárulta, az egyik legnagyobb probléma és dilemma számukra az, mit kezdjenek azzal a helyzettel, ha az elmúlt években állami tendereken sikert sikerre halmozó NER-közeli cégek adják a legjobb ajánlatokat a közbeszerzéseken. 

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.