Az elmúlt két-három évhez képest kicsit talán később, de a napokban megkezdődött a szüret. Az idei év hektikus időjárása sok gyümölcsnek nem tett igazán jót, de egyes szőlőfajtáknak kifejezetten kedvezett, ezért jó minőségű termésre számítanak a gazdák. A szőlőkultúrák stabilabbak, mint a szántóföldi növények, mert gyökereik mélyebbre nyúlnak, és könnyebben átvészelik a szárazabb időszakokat. Mennyiségben azonban nem várható nagy termés, így nem ismétlődik meg a 2018-as évjárat, amikor kiemelkedő, 3,7 millió hektoliteres volt a hazai bortermelés.
Jásdi István csopaki borász arra számít, hogy az idei mennyiség 30 százalékkal lesz kevesebb a sokévi átlagnál. Ez nem feltétlenül baj: a két évvel ezelőtti közel 40 százalékos többlettel – az utóbbi évek átlagában 2,7 millió hektoliter bor készül minden esztendőben –nem is igazán tudott mit kezdeni a szakma. A jó borász amúgy is hároméves szakaszokban gondolkodik, így az idei kisebb termést is a helyén tudja kezelni.
A szokatlan időjárásra tehát nincs sok panasz, de a koronavírus-válság drámaian érintette az ágazatot. A veszélyhelyzet márciusi kihirdetése után drasztikusan visszaesett a boreladás a kereskedelmi egységekben, illetve lényegében lenullázódott a vendéglátóiparban. A tavaszi időszakban a gasztropiacnak épp az a része tűnt el, amely a csúcsminőségű borok felvevője. Bár az élet azóta újraindult, a nagy leállás a mai napig érezteti hatását Budapesten és a turisztikailag kevésbé népszerű vidékeken. A túlélés érdekében számos borászat átállt a hipermarketek ellátására, valamint az internetes rendelésre és a házhoz szállításra, ez utóbbi azonban nem váltotta be a reményeket.
A mostanihoz hasonló, rendkívüli helyzetben nem szabad magukra hagyni a bajba jutottakat, így a tavalyi év után idén is meghirdették uniós pénzből a terméscsökkentő zöldszüretet, amely a még éretlen állapotban lévő szőlőfürtök teljes eltávolítását jelenti. A mentőakció keretében a szőlőtermesztők mintegy négyezer-kétszáz hektárra, az összes termőterület mintegy öt százalékára kértek zöldszüreti támogatást. – Tavaly a túlkínálattól mentették bort, idén a járvány miatt a pincékben rekedt mennyiségek indokolták ezt a korábban soha nem látott tevékenységet – mondta a Magyar Hangnak Jásdi István. Úgy érkeztek el a szürethez, hogy egyes pincék még tele vannak az egy-két évvel ezelőtti borokkal. Már csak ezért sem katasztrófa, hogy mennyiségét tekintve az idei szőlőtermés gyengébb lesz a szokásosnál.
– Arra számítok, hogy a következő egy évben még „stop and go” üzemmódban leszünk a koronavírus miatt – mondta a borász.
A turizmus azonban képtelen így működni: hiába nyitják ki például a budapesti éttermeket, kevesen képesek arra, hogy néhány hónapos zárva tartás után ott folytassák, ahol abbahagyták. A kiesett gasztroforgalmat elszenvedő borászatokat segíti egy 1,8 milliárd forintos állami támogatási program, de Jásdi István attól tart, nem tudnak mindenkin segíteni, aki már a szüret előtt bajba került. Mint hozzátette, nem csodálkozna, ha nagy bedőléseknek leszünk tanúi a jövőben. Már csak azért sem, mert az alapvető problémák nem változtak: az elmúlt 10–15 évben soha nem látott mértékű pincefejlesztések zajlottak Magyarországon, „mindenre volt uniós pénz, ami beton”.
Ám közülük számos pince csak 20–30 százalékos kapacitáson működik, mert nincs körülötte szőlő. És ennek jórészt az az oka, hogy van egy réteg, amelyik soha nem gondolta komolyan a borkészítést, csak jól kihasználta az uniós pénzek adta lehetőségeket.
Eközben a szőlőtermesztés szép lassan elkopik, noha az uniós csatlakozás óta új ültetvények telepítésére is volt bőven támogatás. Ez azonban kemény munka, ahol 40 évre előre kell tervezni. – Pince van, szőlőtermesztés viszont egyre kevesebb, márpedig ebből aligha lesz jó bor – összegezte a borász a helyzetet.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/34. számában jelent meg augusztus 21-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/34. számban? Itt megnézheti!
