Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Egyértelmű üzenet: Az egészségügyi ellátórendszert katonás rendnek megfelelően akarják átalakítani

Szerző: | 2020. augusztus 27., 11:35 | Belföld

Orvosok és ápolók védőfelszerelésben a János kórházban (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Tíz évvel a kormányváltás után, a harmadik kétharmados felhatalmazás birtokában ismét nekiugrik az egészségügy megreformálásának a kormány. Nem példa nélküli kísérletről van szó, hiszen a rendszerváltás óta legalább két nagy és több kisebb reformtervvel álltak elő a kormányok, ám – ahogy ez az egészségügy jelenlegi állapota láttán is leszűrhető – a törekvések jobbára nem hozták el a várt sikert.

HIRDETÉS - AIP

Bár a mostani elképzelésekről nem sokat tudni, több jel is utal arra, hogy új szelek fújnak: a program kidolgozását nem az egészségügyért is felelős emberi erőforrás miniszterre, Kásler Miklósra bízta Orbán Viktor kormányfő, hanem Pintér Sándor belügyminiszterre. Emellett a szakma, valamint külső szakértők véleményét is kikéri a kormányzat, ami az elmúlt tíz év döntéshozatali mechanizmusára szintén nem jellemző.

HIRDETÉS - AIP

Annak, hogy Kásler helyett Pintér Sándor végzi az egészségügyi reform előkészítését, mindennél egyértelműbb az üzenete, mégpedig az, hogy az ellátórendszert katonás rendnek megfelelően akarják átalakítani – véli a területre rálátó, név nélkül nyilatkozó forrásunk, aki szerint mindez centralizációt jelent, amelynek egyaránt lehetnek pozitív és negatív hozadékai.

Előbbi kategóriába tartozik, hogy a státuszok terén végre rend lehet: jelenleg egy orvos vállalkozóként négy-hat helyen is szolgálatot teljesít, ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy sehol sincs ott igazán. – A katonás renddel ez nem fér össze, mint ahogy az is elképzelhetetlen lenne, ha a rendőrök alvállalkozóként teljesítenék szolgálatukat – érvelt forrásunk, aki úgy véli, mindez elképzelhetetlen a bérek rendezése nélkül. Ugyanis az orvosok és ápolók nem jókedvükben vállalnak másod-, harmad-, negyedállásokat, hanem azért, mert keveset keresnek.

Korábban kiszivárgott az az elképzelés is, hogy a háziorvosi ellátást államosítanák, ám ebből valószínűleg semmi nem lesz. A centralizáció ötlete ezen a téren állítólag akkor merült fel, amikor Pintérék a koronavírus-járvány elleni védekezés megszervezésekor azzal szembesültek, hogy a háziorvosok státuszuk jellegénél fogva nem vezényelhetők. A terv – amely a rendszerváltás előtti körzeti orvosi rendszer visszaállítását jelentené – információink szerint azért került a kukába, mert a jobbára nyugdíjkorhatáron túli háziorvosok tömegével adnák vissza praxisaikat államosítás esetén. De nem aratott osztatlan sikert az ötlet a fiatalabb háziorvosok körében sem, akik inkább a finanszírozási kereteket bővítenék.

Információink szerint valamit ugyanakkor mindenképp államosítani akar a kormány: ha nem a háziorvosi rendszert, akkor járóbeteg-szakellátást. A jelenlegi rendszerben a szolgáltatás minősége a fenntartó anyagi helyzetének függvényében igen nagy eltéréseket mutat országos szinten. A terület államosítása mellett szól, hogy az önkormányzatok jelentős tehertételtől szabadulnának meg, és így a szegényebb települések rendelőintézeteire talán több forrás jutna. Ellenérv azonban, hogy az állam költséghatékonysági okokból vélhetően arra törekedne, hogy a szakellátást a kórházakkal vonja össze, ezáltal a szakterület alárendelt szerepet kapna.

Az egészségügyi reformprogram készítésében további új elem, hogy a kormány felkért egy független tanácsadót, a Boston Consulting Groupot (BCG) arra, hogy programot dolgozzon ki augusztus 7-éig. (A BCG-nek komoly szakmai múltja van, ez a cég készítette el a szlovák egészségügyi reformot is.) Lapunk információi szerint a BCG egy ezeroldalas programot tesz le a kormány asztalára, amely az alapellátástól kezdve a járó- és fekvőbeteg-ellátáson át az egyéb ellátásokig bezárólag a teljes egészségügyi vertikumot elemzi, ezenkívül foglalkozik az egészségügyi humán erőforrás helyzetével, problémáival, a bérezéssel, illetve az ágazat finanszírozásával is.

A munkába ezúttal bevonják az egészségügyi szakmát is: Pintér Sándor a nyár elején több egyeztetést folytatott ágazati szervezetek képviselőjével, így Kincses Gyulával, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökével, illetve Ficzere Andreával, a Magyar Kórházszövetség elnökével. Pintér és Kincses találkozója nemcsak azért érdekes, mert a MOK tavaly ősszel megválasztott elnökét egyes fideszes politikusok és a pártsajtó is rendszeresen gyurcsányistaként emlegeti (Kincses egyébként nemcsak a Gyurcsány-, hanem az Antall-kormány állam-titkáraként is dolgozott korábban, de szaktudására igényt tartott az első Orbán-kormány is), hanem mert az orvoskamara új vezetésének legfőbb célkitűzése a bérek rendezése és az ágazatot évtizedek óta mérgező hálapénzrendszer megszüntetése, márpedig ezekkel eddig egyetlen kormány sem volt hajlandó foglalkozni. Mindebből pedig arra lehet következtetni, hogy a kormány ingerküszöbét is elérte az egészségügyi dolgozók alulfizetettségéből fakadó strukturális probléma (szakemberhiány), még ha ez a költségvetésen egyelőre nem is látszik. Forrásunk szerint apró, de pozitív jel az is, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által kezdeményezett, orvosok körében végzett felmérés kérdésein nem érződik, hogy az az Emmi kommunikációját sokak szerint irányító „Rogán-művek” manipulatív akciója lenne.

Az eddig kiszivárgott reformtervekről megkérdeztük Rékassy Balázs egészségügyi szakközgazdászt is, aki kifejtette: örömteli, hogy profi szakértő céget is bevontak az előkészítésbe, remélhetőleg az általuk kidolgozott program nem a szemétkosárban végzi majd, hanem a szakma is megismerheti. Azt ugyanakkor különösnek tartja, hogy az egészségügyi tárca mellett, illetve helyett a Belügyminisztérium viszi a prímet az egészségügyi reformban, amelyben az Innovációs és Technológiai Minisztérium is részt vesz. – A rosszul szervezettség, a kapacitások kihasználatlansága, a munkaerő-hiány, azaz a pazarlás és az alulfinanszírozottság egyszerre jellemzi a mostani helyzetet. Míg nálunk a GDP alig öt százalékát áldozza az állam az egészségügyre, máshol ez eléri a 7–8 százalékot. Az alacsony bérek miatt kevés az orvos, de még ennél is nagyobb gondot jelent az ápolók hiánya. Ezért a legsürgetőbb a fizetések rendezése lenne – fogalmazott a szakközgazdász.

Hogy mi valósul meg a majdani tervekből – sőt, hogy a tervek egyáltalán elkészülnek-e –, egyelőre nem tudni, szomorú tapasztalat ugyanakkor, hogy a rendszerváltás óta látott egészségügyi reform elképzelésekből nem sok minden teljesült. A kitűzött célokhoz képest a legtöbb eredményt az Antall-kormánynak sikerült elérnie az egészségügy finanszírozásának biztosítási alapra helyezésével, a háziorvosi rendszer és az egészségügyi pontrendszer bevezetésével, az intézményi reformokkal – például az orvosi és a gyógyszerészi kamara létrehozásával –, illetve a gyógyszertárak működését szabályozó „patika-törvénnyel”. Az ágazat piacosítására a Horn-kormány tett kísérletet, amikor 1998-ban bevezették a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszert. (Ezt 2010-ben az Orbán-kormány szüntette meg arra hivatkozva, hogy a kasszákban lévő pénzt Brüsszel nem számolta bele az államháztartásba, így az nem javította a pénzügyi egyensúlyt sem, ehelyett lakossági megtakarításként kezelte.) Az Antall-kormány után a második nagy átalakítási program a 2006-ban megválasztott Gyurcsány-kormány hoz köthető, ám a Molnár Lajos egészségügyi miniszter nevével fémjelzett tervet elsodorta az őszödi beszéd miatti közfelháborodás, valamint az Orbán Viktor által kezdeményezett szociális népszavazás. A 2008 márciusában megtartott „háromigenes” népszavazás két kérdése a kórházi napidíj és a vizitdíj eltörlését célozta, sikerrel. A Molnár-terv fontosabb tartalmi elemei – köztük a kórházi ágyak számának csökkentése, a kapacitások racionalizálása, az intézményrendszer átalakítása – legfeljebb csak részben valósultak meg, egyúttal hosszú időre tabuk lettek, noha egészségügyi szakértők, szakközgazdászok azóta is sürgetik az áramvonalasítást.

A 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány nem ígért sokat, de abból sem tartott be szinte semmit. Strukturális átalakításról a kampányígéretek nem szóltak, csak a várólisták csökkentéséről, illetve az orvosok „méltó bérezéséről”, a külföldre távozó orvosok hazacsábításáról.

Reformkísérlet ugyanakkor volt: az első Orbán-kormány egészségügyi államtitkára, Szócska Miklós által kidolgozott program valamelyest racionalizálta területi szinten az alap- és járóbeteg-ellátást, ámna tervezett kórházbezárásokat (az aktív ellátás megszüntetését több vidéki kórházban) nem sikerült keresztülvinni. Az elképzelés tavaly ismét előkerült: a Népszava novemberben írt arról, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) által készített munkaanyag több intézmény összevonását szorgalmazta, amely szerint többek között a tapolcai, a kazincbarcikai és a komlói kórházban is megszűnhetne az ellátás.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/34. számában jelent meg augusztus 21-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/34. számban? Itt megnézheti!

Címkék: egészségügy, egészségügyi bérrendezés, egészségügyi dolgozók, egészségügyi ellátás, Kásler Miklós, Orbán-kormány, Pintér Sándor, reform


HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Barabási Albert-Lászlóval

Árnyék podcast – Raktárcsend

Pin It on Pinterest