Úgy tűnik, az eddigi alacsony esetszámot nagyrészt csak a tesztek hiányának lehetett köszönni. Miközben a vírus már a kormányt is elérte, a betegeknek sokszor közelharcot kell vívniuk, hogy megvizsgálják őket.
– Több napi harcba, és végül már szinte a fenyegetőzésig menő küzdelembe került, hogy tesztet végezzenek rajtam – mesélte a Magyar Hangnak egy olvasó, aki külföldről hazatérve a COVID-19 tüneteit észlelte magán. Mivel zöld besorolású országból érkezett, és nem került kapcsolatba bizonyítottan fertőzött személlyel, nem kívánták letesztelni.
A szigorú hazai protokoll értelmében ugyanis több kritériumnak is teljesülnie kell a laborvizsgálat elvégzéséhez, ha valaki például a zöld, vagyis veszélytelennek tartott Horvátországból érkezik, és tüneteket észlel magán, nem tesztelik le, hiába dönt újabb és újabb rekordokat a járvány déli szomszédunknál. Olvasónk is így járt, ezért végül egy magánlaboratóriumhoz fordult, ahol több tízezer forintért el is végezték a vizsgálatot, amely szerencsére nem igazolta a gyanúját: nem fertőződött meg. De amíg ez kiderült, a legjobb szándéka ellenére is több emberrel került kapcsolatba, ami egy esetleges fertőzés esetén komoly veszélyt jelentett volna.
Miközben napról napra nő az új megbetegedések száma Magyarországon, egyre több olyan történet lát napvilágot, amely szerint a hatóságok sok esetben vonakodnak elvégezni a koronavírus-teszteket. Holott az elmúlt napok példája alapján pontosan látszik, ha több laborvizsgálatot csinálnak, megugrik a fertőzöttek száma, és ahogy arra több szakember is rámutatott korábban, a tesztelés lehet a járvány megállításának kulcsa. Szerdára a korábbi napok sokszorosát jelentő 4625 tesztet végeztek, és összesen 73 beteget találtak, csütörtökre pedig 91 új esetet regisztráltak, ami a nyolcadik legmagasabb szám a járvány kitörése óta. Igaz, az nem derült ki egyelőre, hogy mindehhez hány tesztre volt szükség, a kormányzati tájékoztató oldalon ugyanis ez az adat nem frissült szerda reggel óta.
Magyarország már a járvány tavaszi csúcspontján is az európai lista végén szerénykedett a napi elvégzett tesztek számát illetően. – Felesleges az egész ország tesztelése, és nem is szolgálná a járvány elleni védekezést – mondta Müller Cecília az operatív törzs április eleji sajtótájékoztatóján. Az országos tiszti főorvos akkor arról is beszélt, hogy Magyarország mindenben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előírásait követi, és azoknak megfelelően végzik a vizsgálatot a hatóságok. Mindez a számok tükrében úgy nézett ki tavasszal, hogy amíg például Norvégiában egymillió lakosra 23 ezer, Észtországban 22 ezer, Szlovéniában 13 ezer, Lettországban 10 ezer teszt jutott, nálunk ez a szám alig több mint 2 ezer volt. És a helyzet érdemben később sem változott.
Miután nyár elején látványosan csökkenni kezdett az aktív fertőzöttek száma, és a lakosság átfertőzöttségét vizsgáló felmérés is azt mutatta, hogy itthon kevesen kapták el a vírust, a tesztelésre is egyre kevesebb figyelem jutott. Ám ahogy a környező országokban újra berobbant a járvány, és az Orbán Viktor miniszterelnök által is emlegetett „behurcolás” valódi problémává vált, ismét megnőtt a napi elvégzett vizsgálatok számának jelentősége. Elméletben legalábbis, mert a gyakorlatban a tavaszi menetrend szerint haladt minden tovább, alig végeztek tesztet itthon.
Mindez azért is különösen érdekes, mert Müller Cecílián kívül számos szakember állt ki a laborvizsgálatok számának emelése mellett. Áprilisban egy, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szervezte konferencián Oroszi Beatrix, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértője hangsúlyozta, a vizsgálatok tekintetében egyáltalán nem vagyunk a világ élvonalában, és bár a járvány első fázisában ez a tesztelés elég volt, nem ez volt a fő stratégia a járvány megfékezésére, de azt gondoljuk, hogy a továbblépéshez bővíteni kell a tesztelést.
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is több alkalommal hangsúlyozta a laboratóriumi vizsgálat fontosságát. Az Inforádió műsorában elmondta, „nagy barátja” az önkéntes, széles körű tesztelésnek. És ugyancsak a tesztek számának növeléséről beszélt korábban Falus András, immonológus szakértő, Széchenyi-díjas tudós, a Semmelweis Egyetem Genetikai Sejt- és Immunbiológiai Intézetének tanára, illetve Ferenci Tamás biostatisztikus, a kormány által létrehozott epidemiológiai munkacsoport tagja. Utóbbi a Magyar Narancsnak május közepén elmondta, hogy a tesztelés ennél a betegségnél különösen fontos, hiszen a tünetmentes fertőzötteket csak így lehet kiszűrni. Ugyanő július elején az Indexnek nyilatkozva megismételte, hogy széles körű tesztelés nélkül kevés esélyünk lehet megfogni a vírust.
Müller Cecília azonban nem feltétlenül osztja a véleményüket, erre enged következtetni legalábbis, hogy a tiszti főorvos június végén arra figyelmeztette a hazai kórházakat, csak a legszükségesebb esetben kell tesztet végezni, és ahol túl sokat tesztelnek, ott vizsgálatot kezdeményez a hatóság. Ha ennek során kiderül, hogy indokolatlan volt a félelem, vagyis „feleslegesen” végezték el a teszteket, akkor az intézménynek kell megtérítenie a laboratóriumi vizsgálat költségét. Később a közmédia műsorában igyekezett megmagyarázni a különös fenyegetést, hangsúlyozva, hogy szó sincs arról, hogy csökkentenék a tesztek számát.
Ez utóbbit elsőre nehezen cáfolhatnánk, már csak azért is, mert olyan kevés tesztet végeztek korábban is, hogy látványosan valóban nem lehet csökkenteni a számukat. A tendencia csak egy kis kutatással válik egyértelművé: amíg májusban átlagosan 3600 vizsgálat jutott egy napra, júliusban már csak alig több mint 2000, ami augusztus közepére valamelyest ismét emelkedett.
Itthon utoljára június 17-én végeztek 5 ezernél több tesztet, és mindössze öt ilyen nap volt a járvány kitörése óta. A környező országok közül Romániában, Csehországban, és Ausztriában még a jellemzően gyengébb hétvégi napokon is 6 ezernél több laborvizsgálatot végeznek, a „csúcsidőszakban” pedig sorrendben 20-25 ezer, 5-10 ezer, illetve 8-10 ezer teszt készül.
Ugyancsak probléma a kontaktkutatás is, amelynek jelentőségére a korábban idézett szakemberek szintén felhívták a figyelmet. Egy, a 444 által nyilvánosságra hozott történet pontos képet ad a hazai rendszer hiányosságairól, és helyenként hanyag, máshol egészen abszurd eljárásrendjéről.
Egy tízfős társaság öt napot töltött Horvátországban, majd egy héttel a hazaérkezésük után kiderült az egyikükről, hogy koronavírusos – írta a portál. Hazatéréskor a fiataloknak nem kellett automatikusan karanténba vonulniuk, mindnyájan szabadon mozogtak, találkoztak emberekkel. És bár a betegség diagnosztizálása után a társaság (majdnem) minden tagja karanténba került, az elzárás időpontja teljesen esetlegesnek tűnt, a hatóság tetszőlegesen variálta azt, a bizonyítottan fertőzött fiatalnak hamarabb lejárt, mint egyes társainak. Amikor ezt egyikük szóvá tette, és elmondta, hogy a karantén lejártának napján befizetett nyelvvizsga-időpontja van, az ügyintéző türelmet kért, majd visszahívta, és közölte, hogy akkor két nappal előbb szabadulhat a négy fal közül. Őt ráadásul le sem tesztelték, hiába került kapcsolatba fertőzöttel, a hazatérése után meglátogatott családjából pedig többen is elkapták a betegséget.
Másikuk a tesztelés anomáliáira hivatkozva elmondta, hogy az orvosa először nemet mondott, ezért felhívta a koronavírus zöld számot, ahol viszont azt a választ kapta, hogy nincs ilyen szabály, nyugodtan kérhet tesztet az orvosa. Miután ezzel visszahívta, már sikerült megoldani a tesztelést. A társaság egy harmadik tagja pedig nem is került karanténba, hiszen mire a hatóság elérte, ő már ismét Horvátországban nyaralt a családjával.
– Az augusztus 20-i hosszú hétvége előtt derült ki, hogy egy barátom, akinek a közvetlen közelében voltam zárt térben hosszú órákig pár nappal korábban, koronavírusos. Én meg közben több, zárt térben tartott rendezvényen is megfordultam. Hiába jeleztem ezt a népegészségügynek, se a kontaktjaimat nem hajlandók felkutatni, de még csak egy tesztet se kapok. Hatósági karanténba bezzeg betettek – írt személyes tapasztalatairól Varsányi Bence az Azonnalin. Miután kiderült, hogy fertőzött személlyel került kapcsolatba, felhívta a kormányzati zöldszámot, és elmondta a történetét, mire az operátor annyit kérdezett, hogy „Igen?” – Az én válaszom is hasonlóan egyszerű volt: „Mi igen?” A vonal végén ülő nő erre megkérdezte: „Konkrét kérdése van?”
Az eredménytelen hívás után nyomozásba kezdett, hogyan vetethetné fel magát önkéntesen a kontakok közé, de ekkor sem járt sikerrel, ahol egyáltalán elért valakit, közölték vele, hogy tudomásuk szerint a hatóságok már nem is igazán végeznek kontaktkutatást. Végül nagy nehezen megtalálták őt a hatóságok, bár az adatait ekkor sem sikerült eltalálniuk, és a teszt elvégzésére sem futotta. A háziorvosát idézve pedig azzal zárta a történetet, hogy az egészségügyi dolgozók napi tapasztalata szerint totális a fejetlenség, augusztus elsején változtak a szabályok, és gyakorlatilag senki nem tud semmit. Sokan pedig ki is szöknek a hatósági házi karanténból, mert egyszerűen nincs más módjuk arra, hogy kiderítsék, valóban koronavírusosok-e.
A tesztelés és a karantén abszurditásáról a Magyar Hang is részletesen beszámolt. A tapasztalatok szerint a különféle állami alkalmazottak türelmesek és segítőkészek, csak épp a nyilvántartási rendszer nem alkalmas a probléma kezelésére. Az adatbázisok nem érnek össze, így van, aki két negatív teszttel is hiába várja, hogy kiengedjék a karanténból. Ráadásul augusztus 1-jétől egy négytagú családnak 256 ezer forintba kerül a fejenként két teszt és a kötelezően befizetendő illeték – írtuk.
Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa szerdán a közmédiában arról beszélt, hogy alacsonynak számít az új koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon, az esetszámok ugyanis tízes nagyságrendben mozognak, míg más országokban százával, ezrével betegednek meg. Azt nem tette hozzá ugyanakkor, hogy a százas, ezres új megbetegedés diagnosztizálásához megfelelő számú tesztre van szükség, ahogy itthon növelték a tesztek számát, rögtön a százas nagyságrend közelébe értünk.
Mindez a szeptemberi iskolakezdés szempontjából sem elhanyagolható, hiszen amennyiben a tendencia folytatódik, és visszatérünk az áprilisi számokhoz, az oktatási intézmények helyzete is bizonytalanná válhat.
A vírus pedig egyre szélesebb körben fertőz, immár a kormányt is elérte, Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója csütörtökön a Facebookon jelentette be, hogy pozitív lett a tesztje. Mint írta, egy magánrendezvényen vett részt, ahol több kormánytag is megfordult, így ők karanténba kerültek. Név szerint ugyan nem említette őket, de korábban kiderült, hogy a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely és a tárca parlamenti és stratégiai államtitkára, Orbán Balázs is karanténba került, így feltehetően ők is részt vettek a Hollik István által említett rendezvényen.
