A Kúria helyben hagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát, vagyis lényegében nem indulhat közös ellenzéki jelöltként Bíró László a borsodi időközi választáson. A Jobbik neve ugyanis nem lehet ott a szavazólapon.
Mint ismert, a borsodi körzetben amiatt tartanak időközi országgyűlési választást október 11-én, mert a térséget addig a parlamentben képviselő fideszes Koncz Ferenc tragikus motorbalesetben elhunyt. A kormánypártok az elhunyt képviselő lányát, az eddig Magyarország washingtoni nagykövetségén politikai tanácsadóként dolgozó Koncz Zsófiát indítják, ő már hivatalosan is elkezdett kampányolni.
Az ellenzéki pártok pedig megegyeztek abban, hogy közös jelöltet indítanak, mégpedig a jobbikos Bíró László személyében. Ez azt jelentette volna, hogy Bíró László neve mellett ott szerepel a szavazólapon az őt támogató összes ellenzéki párt neve, beleértve természetesen a Jobbikot is. Ez azonban úgy tűnik, nem fog megvalósulni a Kúria friss döntése értelmében.
Az ügy egyáltalán nem egyszerű. A történet ott kezdődik, hogy Gyöngyösi Márton a Jobbik korábbi, még Sneider Tamás elnöklése melletti vezetésében elnökhelyettes volt. Habár január végén a párt tisztújítást tartott – Jakab Pétert választották elnöknek és Gyöngyösi Márton ismét elnökhelyettes lett – a korábbi vezetés mandátuma május 12-ig tartott. Vagyis hiába választottak már új elnökséget év elején, a korábbi vezetők hivatalosan május közepéig hivatalukban voltak. A májusi időpont a veszélyhelyzet idejére esett, a különleges jogrendet lezáró jogszabály pedig azt mondta ki, hogy annak a tisztségviselőnek, akinek ezalatt az időszak alatt szűnt meg a mandátuma, a veszélyhelyzet lezárását követő 90 napig az érvényben marad. (Így történt ez az MSZP-nél is, ahol hiába járt volna le év közben az elnökség mandátuma, a veszélyhelyzet miatt ez meghosszabbodott.)
Éppen ezért a Jobbik nevében Gyöngyösi Márton volt az, aki kérelmezte, hogy a pártja jelölőszervezetként megjelenjen majd a szavazólapon. Arra alapozott, hogy hiába járt le május közepén a mandátuma, a veszélyhelyzeti időszak miatt az még most is érvényben van. A Fidesz ugyanakkor ezt az érvelést megtámadta. Ők arra hivatkoztak, hogy a januári tisztújítás után néhány héttel a Jobbik már beadta a kérelmet, hogy a bíróság az új vezetést vegye nyilvántartásba. Csakhogy, ez a mai napig nem történt meg.
Mindez összességében azt jelenti, hogy Gyöngyösi Márton a Jobbik korábbi vezetésének tagjaként már, az új vezetés tagjaként pedig még nem járhat el hivatalosan a párt ügyeiben.
A Kúria arra hivatkozott, hogy a veszélyhelyzet alatt megszűnő mandátumok akkor hosszabbodnak meg, ha éppen a különleges jogrend és a korlátozások miatt nem tudtak új embert választani. Márpedig a Jobbiknál nem ez történt, hiszen a párt már január végén döntött az új vezetésről, azóta lett volna idejük ezt hivatalosan bejelenteni (ami egyébként megtörtént), a bíróságnak pedig a változásokat átvezetni. Az már más kérdés, hogy a bíróság ezt még mindig nem tette meg.
Az ügynek azért is van jelentősége, mert a jogszabályok szerint egy képviselő csak olyan frakcióba ülhet be, amely őt indította, vagyis amelyik pártnak a neve rajta volt a szavazólapon. Vagyis, hiába jobbikos Bíró László, ha elnyeri a parlamenti mandátumot, a Jobbik frakciójának nem lehet tagja.
Frissítés:
Jakab Péter, a Jobbik elnöke Facebook-bejegyzésben közölte, nem hátrálnak, konzultáltak a többi ellenzéki párttal, és arra jutottak, hogy Bíró Lászlót az összes többi ellenzéki párt hivatalosan is jelöli, „a Jobbik pedig aktivisták százaival fogja győzelemre segíteni az ellenzéket és Bíró Lászlót”. – A Jobbik logót letilthatják a szavazólapról, a jobbikosokat viszont nem tilthatják ki az utcákról – írta a pártelnök.
