Mintegy 70 gyerek jár délutánonként a tanodába, és itt található Magyarország legnagyobb cigány könyvtára, úgy ötezer könyvvel. Köztük olyan ritkaságokkal, mint tematikus példamondatokkal operáló, 1 forint 50 koronába kerülő, 1877-es nagyidai cigányszótár és 1890-es kiadású párja.
(...)
A muzsikusok portréival díszített falak között pedig prímásversenyek, koncertek, konferenciák és könyvbemutatók kapnak helyet. Mindez tulajdonképpen egy készülő fotóesszéből nőtte ki magát: Molnár István Gábor – az Újpesti Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke – az egykori Langlet Valdemar Általános Iskola diákjainak szeretett volna valamiféle kapaszkodót adni ahhoz, hogy tisztában legyenek vele, hogy „övék is a város, ők is érezzék magukénak Újpestet”.
(...)
Ha valaki, akkor Gábor aztán tudja, mit jelentett a mai roma szülők, nagyszülők generációjának az iskola vagy az óvoda. Ugyanis édesanyjával, a ház névadójával, Rácz Gyöngyivel nyaranta az ország cigánytelepeit járta.
– Édesanyám a Hazafi as Népfront tagjaként bekerült a parlamentbe, és ott 1973-ban tartott egy olyan drámai beszédet, hogy mindjárt ki is tették onnan. Arról beszélt, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében teherautóval viszik a cigány gyerekeket az iskolába, ahol aztán ránézésre rögtön fogyatékosnak nyilvánítják és küldik is őket mindjárt a kisegítőbe – idézi fel Molnár.
A teljes cikket elolvashatja a Magyar Hang augusztus 28-án megjelent 2020/35. számában.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/35. számban? Itt megnézheti!
