Két színkód lesz, Magyarország zöld, minden más vörös – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt pénteki rendkívüli Kormányinfón. Hozzátette, Európában mindenhol elindult a koronavírus-járvány második hulláma, a biztonságos iskolakezdés és az idősek védelme érdekében így az ország lezárja határait. Külföldi állampolgár Magyarország területére csak indokolt kivételekkel léphet be, a külföldről visszatérő magyar állampolgároknak pedig két hétre karanténba kell vonulniuk, hacsak nem tudnak két itthon elvégzett negatív tesztet felmutatni. Hamar kiderült azonban, hogy a színjáték – vörös és zöld – nem olyan egyértelmű, ahogy azt a miniszter felvázolta.
Hétfőn aztán a szlovéniai Bledbe látogatott Orbán Viktor kormányfő és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy konferenciára és ezen az eseményen kért a cseh miniszterelnök mentességet azon cseh turistáknak, akiknek szeptemberre már van lefoglalt útjuk Magyarországra. Ezt a magyar kormányfő meg is engedte, de mivel ez optikailag rosszul nézett volna ki a többi visegrádi országgal szemben, ezért még hétfő délután a kedvezményt kiterjesztették a lengyelekre és szlovákokra is. Így Csehország után Lengyelország és Szlovákia előtt is megnyíltak a határok, az indoklás szerint erre azért van lehetőség, mert a V4-ek kifejezetten sikeresen – és egymással szoros együttműködésben – védekeztek a koronavírus első hullámával szemben.
A határok lezárását – amelyről a magyar kormány csak hétfőn, vagyis a bejelentést követően két nappal tájékoztatta az Európai Bizottságot – számos bírálat érte külföldről. Az uniós vezetők közül többen felháborodtak a döntés miatt, néhány ország, köztük Ausztria, Csehország és Szlovákia pedig jelezte, számukra a határzár a legvégső megoldás, amelyet mindenképpen szeretnének elkerülni.
Az új fertőzöttek főleg buliban, esküvőn vagy valamilyen zárt térben tartott rendezvényen kapták el a koronavírust, nyilatkozta a HírTV-nek Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa. Merkely Béla, Semmelweis Egyetem rektora pedig az RTL Klub Híradójának arról beszélt, azért érkezett meg előbb a járvány második hulláma, mert a Horvátországban nyaralók behurcolták a fertőzést. Ez utóbbira hivatkozva zárta le a kormány a határokat.
Időközben azonban a határokon belülre került a fókusz. – A behurcolt, illetve az azzal összefüggő koronavírus-fertőzések aránya már a 10 százalékot sem éri el, ugyanis a saját eseteink is növekedtek – nyilatkozta a Portfoliónak adott interjújában Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikus professzora. A kormány mellett működő járványügyi matematikuscsoport vezetője szerint éppen ezért összetett védelemre van szükség, amelyben ugyanakkor elhanyagolható szerep jut a határzárra. Ahelyett inkább a tesztelésre, a rendezvényeken engedélyezett létszám további csökkentésére, és a maszkviselési szabályok szigorítására kell hangsúlyt helyezni.
A kormány pénteken tanúsított szigora, majd hétfői engedékenysége emlékeztet a Szerbia felé tett július eleji gesztusra, amikor Magyarország az EU kérését megtagadva nem nyitotta meg határait több ország előtt, kivéve déli szomszédunkat. Orbán Viktor miniszterelnök akkor szintén a járványhelyzettel magyarázta a döntést, vagyis hogy Szerbia sikeresen küzdött meg a vírussal. Ez július elején már semmiképpen sem állta meg a helyét, hiszen az országban addigra újra elszabadult a fertőzés, és az EU által javasolt országok közül messze ott volt a legrosszabb a helyzet.
Ehhez hasonlóan, bár a V4 országai többnyire valóban sikerrel verték vissza a járvány első támadását, az eredményeik nem indokolják, hogy más európai országok elé kerüljenek. Csehországban hetek óta emelkedik az új megbetegedések száma, pénteken 486 új igazolt koronavírus-fertőzést mutattak ki, ami a járvány tavaszi kezdete óta a második legnagyobb esetszám. Az azóta eltelt négy napban további csaknem 1500 beteget regisztráltak, eddig összesen több mint 24600-an kapták el a fertőzést, és közel 6400 az aktív esetek száma.
Lengyelországban kissé lassulni látszik a járvány, de így 68 ezerhez közelít az összes fertőzöttek száma, naponta 500 és 600 közti új beteget regisztrálnak. Náluk, Magyarországgal ellentétben ráadásul a halálozások számában sem történt nagy változás, vagyis továbbra is sokan vesztik életüket a vírus miatt, két hét alatt több 150-en hunytak el.
Szlovákiában ingadozik a napi új megbetegedések száma, 30 és 120 közötti fertőzöttet találnak naponta, járvány azonban egyértelműen felerősödött a nyár eleji adatokhoz képest, a betegségben ugyanakkor ketten hunytak el az elmúlt két hétben.
Több európai országban lényegesen kedvezőbb a járványhelyzet. Finnországban például 0,1 százalék körül mozog az új megbetegedések aránya, az elmúlt napokban volt olyan nap, hogy mindössze három új fertőzöttet regisztráltak. Valamivel rosszabb a helyzet Norvégiában, de még ott is lényegesen kevesebb az új beteg, mint a V4-ek esetében. Az északi országban az elmúlt két hétben 18 és 78 közötti új megbetegedést regisztráltak, és július közepe óta kilencen vesztették életüket a vírus miatt. Norvégia sokáig sárga besorolást kapott itthon, amit a kedvezőtlen járványhelyzettel indokolt Gulyás Gergely, szavait azonban a statisztikák nem igazolták, vélhetően inkább arra válaszul szigorított a magyar állam, hogy a skandináv ország is kevésbé biztonságos helyként jelölte meg Magyarországot.
De az elmúlt két hetet tekintve még a különutas stratégiát választó, és emiatt sokat kritizált Svédországban is kedvezőbb a járványhelyzet, mint Lengyelországban és Csehországban, naponta jellemzően 70 és 400 közötti új fertőzöttet találnak. Ez különösen annak fényében érdekes, hogy a skandináv ország ugyan sokat szigorított a szabályokon a nyáron, de még mindig sokkal nyitottabb, mint a két említett V4-es állam.
Ez azt is jelenti, hogy amíg például egy Finnországban élő magyar állampolgárnak annak ellenére kell a hazautazását követően karanténba vonulnia, vagy saját költségén rendelnie két, csak Magyarországon elvégezhető koronavírus-tesztet, hogy az északi országban gyakorlatilag alig van jelen a vírus, miközben egy Csehországból érkező turista öt napnál nem régebbi, otthon elvégzett vizsgálati (negatív) eredmény birtokában minden gond nélkül átlépheti a határt.
Mindezek fényében alig tűnik indokoltnak a határok járványhelyzetre való hivatkozással történő lezárása, és megnyitása. Orbán Viktor júliusban a magyarok biztonságára utalt, ezzel magyarázva, hogy miért szelektálunk az egyes nemzetek között, most ismét ez az érv, ám, ahogy láttuk, ugyanolyan kevéssé állja meg a helyét, mint két hónapja.
Az Eurológus eközben arról írt, hogy a magyar határzár miatt küldött levelet két uniós biztos a magyar kormánynak – jelentették be az Európai Bizottság szokásos déli sajtótájékoztatóján. Ylva Johansson belügyi és Didier Reyners igazságügyi biztos aggodalmát fejezte ki a magyar döntés miatt. Felhívták a magyar kormány figyelmét a schengeni térség integritásának fontosságára és arra, hogy az uniós szabályok értelmében a határokon bevezetett korlátozó intézkedéseket megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni. Az Európai Bizottság mérlegeli az ügy körülményeit, felveszi a kapcsolatot az érintett állam hatóságaival, és ha úgy dönt, kötelezettségszegési eljárást is indíthat.
