Az elmúlt húsz év legalacsonyabb alma-, körte- és szilvatermése várható idehaza – mondta a Magyar Hangnak Apáti Ferenc,a Fruit VeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Sajnos nem újdonság, hogy az elmúlt hónapok rendkívüli időjárása tönkre vágta a gyümölcstermést. A több hullámban érkező aszályt, fagykárt, majd özönvízszerű esőzést megszenvedte korábban a kajszibarack, az őszibarack, a cseresznye és a meggy, a sor pedig most folytatódik az almával, a körtével és a szilvával.
– Pedig a virágzás jó vagy kifejezetten jó volt, ami akár nagyon bő termést is lehetővé tett volna. Ám tavasszal páratlanul sok, 15–18 fagyos éjszakát kellett átvészelniük a gyümölcsültetvényeknek. Gyakorlatilag minden termőhely minden fajtája egy vagy több fagyhatást is elszenvedett – hívta fel a figyelmet az alelnök. A helyzet annyira drámai, hogy számos alma-, körte- és szilvaültetvényen nincs is mit szüretelni.
Ami az almát illeti, jó évjáratokban 800–900 ezer tonna is megterem belőle, de idén csak 300–350 ezer tonna termésre – ebből 100–130 ezer tonna étkezési almára – számíthatunk. Ez 15–25 százalékkal múlja alul a tavalyi, szintén gyenge, 397 ezer tonnás termést, vagyis már két rossz évjárat követi egymást. Szakértők szerint a gála és a golden fajtakörből még tűrhető a termés, de a jonagold, a jonatán és az idared fajtákból hiány lesz. Ráadásul a legtöbb ültetvényen azt tapasztalják, hogy az alma mérete elmarad az ilyenkor megszokottól, illetve várttól.
Ezek után nem csoda, hogy a duplájára drágult az alma a boltokban: júniusban és júliusban kilogrammonként 600–700 forintért lehetett kapni az átlagos 350–450 forint helyett, és a nyár végén is hasonló árcédulákkal találkozhatunk a pultokon. Apáti Ferenc szerint markáns különbséget jelent az előző évhez képest az is, hogy tavaly augusztusban, vagyis a szezon kezdetekor még mintegy két hónapnyi étkezésialma-készletet tároltak a hűtőkben, most viszont teljesen üresen állnak a tárolók. Miután most már jól látható, hogy az európai almatermés is gyengébbre sikerült az átlagosnál, nem nagyon számíthatunk olcsó, helyettesítő importra. Mindez együttesen hosszú távon is magasan tartja majd a gyümölcs árát.
Az ipari alma piacára az esetleges újabb járványhullám miatti bizonytalanság gyakorolja a legnagyobb hatást. Miután a vendéglátás és a turizmus tavasszal hosszabb időre leállt, a sűrítménykészítők is azt tapasztalták, hogy visszaesett a termékeik iránti kereslet. A tavalyi gyenge termés miatt az átlagos sűrítménymennyiség mintegy 60 százalékát gyártották le az európai sűrítőüzemek, és ez a megtorpanás folytatódhat idén is.
Egészen siralmasan alakul idén a körtetermés is, amely 13–16 ezer tonna között várható egy jó évjáratot jelentő 35–40 ezer tonna helyett. Vilmoskörtéből még elfogadható termésre számítanak a gazdák, de a többi fajta nagyon gyengén teljesít. Ráadásul nagy számban találhatók a fákon elkorcsosult példányok, vagyis olyan mag nélküli gyümölcsök, amelyek alakja eltorzult, szabálytalan, és a mérete sem megfelelő. A jó körte már szinte luxuscikk lett, kilogrammonként 600 forinttól ezer forintig terjed a bolti ára.
Jó évjáratokban 70–80 ezer tonna szilvát takarítunk be, idén azonban kevesebb, mint a fele, vagyis 23 és 32 ezer tonna közötti termésre lehet számítani. A friss, piaci szilva termelői ára a szezon elejei kilogrammonkénti 200–250 forintról augusztusra 150 forint környékére mérséklődött, amely még így is magasabb az átlagosnál. A boltokban viszont kilónként már mintegy 400 forintba kerül a gyümölcs, és csak azért nem szökött a kajszi- és az őszibarack árához hasonló magasságokba, mert az olcsóbb szerb import versenyzik a magyar áruval. A rázott feldolgozóipari alapanyag kilogrammonként 80 forintba kerül, ami az átlagfogyasztó számára nem tűnik soknak, de a hazai pálinkaiparnak már drága, mint ahogyan a konzervipar sem igazán indult be rá. Ez az árszint a fagyasztóiparnak is magas, különös tekintettel arra, hogy Szerbiában jó a termés, és fagyasztott gyümölcsben egyébként is erősek, ármeghatározók – jegyezte meg Apáti Ferenc.
Úgy tűnik tehát, hiába reménykedik az, aki bármiféle árcsökkenést vár az őszi termésektől. A helyzeten az sem segít, hogy hazánkban továbbra is kiugróan magas, 27 százalékos áfa sújtja a gyümölcsöket, noha korábban felmerült, hogy – például a sertés- vagy a marhahúshoz hasonlóan – a zöldségek és a gyümölcsök forgalmi adóját is öt százalékra lehetne mérsékelni. Ez eddig elmaradt, és a kormány egyelőre tétlenül nézi a drágulást.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/35. számában jelent meg augusztus 28-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/35. számban? Itt megnézheti!
