Négy-öt nap alatt értékelnek ki egy tesztet, napokat késnek a karanténnal

Négy-öt nap alatt értékelnek ki egy tesztet, napokat késnek a karanténnal

Védőruhába öltözött egészségügyi dolgozó koronavírussal fertőzött beteg szerepét eljátszó statisztát lát el a járványügyi bevetési egység gyakorlatán az Észak-Közép-budai Centrum Új Szent János Kórház és Szakrendelõ Kútvölgyi tömbjében, Budapesten 2020. augusztus 27-én (Fotó: MTI/Balogh Zoltán) Képünk illusztráció.

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A Demokratikus Koalíció felelőtlennek és veszélyesnek nevezte, hogy az állami koronavírusteszteket csak négy nap alatt értékelik ki. Barkóczi Balázs, a DK szóvivője hétfői online sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy rengetegen jelezték náluk ezt a problémát. Hozzátette: a bejelentések szerint a kontaktszemélyek tesztelése is négynapos csúszásban van.

Emiatt kizárt, hogy időben megtalálják a fertőzötteket és azokat a kontaktszemélyeket, akiknek továbbadták a vírust – jelentette ki. A szóvivő végül megismételte korábbi kérésüket, hogy növeljék az állami tesztelési kapacitást, és minden társadalombiztosítással rendelkező magyar állampolgár számára tegyék ingyenessé a vizsgálatot.

A Válasz Online is úgy értesült, hogy nem bírják a terhelést, durván késik a víruspozitívak karanténozása. A tesztelés lassúsága kapcsán pedig azt írták, hogy általában négy-öt nappal a háziorvos feltárcsázása után jön meg az eredmény. A hatósági karantén elrendelésével a járványügy ennél is nagyobb csúszásban van, több olyan esetről tudnak, amikor a pozitív teszt után hat nappal még el sem rendelték a zárlatot, és kontaktjait sem értesítették, tesztelésükről nem is szólva.

A tesztek száma ugyan nőtt, az új helyzet mégis felkészületlenül érte a járványügyi szolgálatot – hangsúlyozza a Válasz Online. A Nemzeti Népegészségügyi Központ június óta nem módosította a kötelezően tesztelendők köréről szóló rendelkezéseit, így most az a fura helyzet állt elő: ha komolyan vennék a saját szabályzatukat, akkor az új fertőzöttek jó részénél egyáltalán nem kellene elrendelni a vizsgálatot. 

Oroszi Beatrix, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezető epidemiológusa múlt hétfői előadására hivatkozva hozzáteszik: a Kalifornia-jelenség kapujában állunk. Az Egyesült Államok déli államában is először a fiatalok betegedtek meg tömegesen, ugyanazt tapasztalták, amit mi most: hirtelen sok lett a fertőzött, de kevés a beteg, a halálozások aránya is messze elmaradt a tavasszal tapasztalttól. Azután a vírus kúszni kezdett felfelé a korfán, és pontosan úgy viselkedett, mint korábban – minél idősebb volt valaki, és minél betegesebb, annál súlyosabb kárt okozott a szervezetében.

A „Kalifornia-jelenség” alapján sejthető, a COVID-19-ből nincs „light” változat: az enyhébb hatás annak a következménye, hogy a kórokozó a fiatalokat támadja. A magyar családokban pedig ott van az az életkori mix, ami a kaliforniai hatást beindítja – a szülők és a nagyszülők generációja. A szakemberek nagyjából öt hét múlvára már súlyos megbetegedési és halálozási adatokkal számolnak.

A cikk szerint ez azért jelent komoly gondot, mert hiába mondta Orbán Viktor egyik pénteki beszédében, hogy állig felfegyverkezve várjuk a második hullámot, az eddigi adatok nem ezt mutatják. A megoldás csak a nagyon sok és nagyon gyors tesztelés lehet, amelynek eredményét legrosszabb esetben is 24 órán belül közlik, s így gyorsan megállítható a betegség továbbadása.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő példát is mutat a szervezetlenségre, az elhallgatásra. Facebook-bejegyzésében arról ír, hogy egy budapesti gimnáziumban  az egyik tanuló rosszul érezte magát, ezért hazaküldték. Napokkal később kiderült, hogy koronavírussal fertőződött. Ezután az osztályát és három tanárt két hét karanténba helyezték. Az igazgató viszont – a tankerület utasítására – kiadta parancsba, hogy ennek semmilyen írásos nyoma nem lehet, vagyis a szülőket csak telefonon szabad értesíteni. „Magam is próbáltam hétfőn utánajárni, hogy ez miért történt, de az igazgató nem volt hajlandó szóba állni velem (egy országgyűlési képviselővel), azt mondogatta, hogy forduljak a tankerület vezetőjéhez” – fogalmazott Hadházy.

„Egy ilyen esetben – írja a képviselő –, mint ami a budapesti gimnáziumban történt, először is azonnal értesíteni kellene az összes szülőt, majd COVID-tesztet végezni az összes diákon és tanáron. Aztán, ha negatív a teszt, vissza lehet engedni a gyerekeket és folytatni a tanítást. Ehelyett nálunk sajnos marad a sunnyogás – csak ki ne derüljön! – és egész osztályok vagy más esetekben a teljes iskola hazaküldése. Higgyék el, a legjobb megoldás az azonnali cselekvés és a széleskörű tesztelés! Csak így lehet elkerülni, hogy megint hónapokra le kelljen zárni mindent, így az iskolákat is!” 

Papp Réka Kinga újságíró hasonló esetről számolt be. Facebook-oldalán arról írt, hogy gyermeke budapesti iskolájából koronavírusos fertőzést jelentettek, de eddig nemhogy az iskolát, még az adott osztályt sem küldték karanténba. „Az érintett osztály karantén alá helyezéséről a járványügyi hatóság dönt” – olvasta az igazgatói tájékoztatóban.

De hasonló fejetlenségről számolt be a Debreciner is. Egy esküvőn megfertőződött ifjú feleség számol be részletesen kálváriájáról. Esküvőjén kapta el a betegséget, néhány nap múlva pozitív tesztet produkált. A hatóság nekiállt ugyan a kontaktkutatásnak, de felemás sikerrel, a megkapott legalább száz fős lista egy részét tesztelték, másokat nem. Az ifjú férjet viszont nem. A történet csattanója, hogy a fertőzött feleség egy hét után sem került karanténba, míg mások, akik nem is biztos, hogy fertőzöttek, igen.