A „feláldozott kisujj”, „tollasék” és a fakivágás · Újabb nagyágyú gigantikus beruházása Tihanyban
Álljunk a Tihanyi félsziget bármely pontján, a panoráma minden irányban megkapóan szép, időzzön el a tekintetünk akár a Balatonon, akár az épített örökségen, nem csoda hát, ha mind a gazdasági, a művészeti és politikai elitünk felfedezte magának az egykori halászfalut.
(...)
Egy befektető cég tervei szerint 300 apartman/lakás, egy 150 szobás négycsillagos szálloda, medencével és wellnessrészleggel, valamint egy közeli, a helyi Erdőbirtokossági Társulattól 50 évre bérbe vett területen egy 600-700 négyzetméteres turisztikai fogadóépület, egy parkoló, és egy – eddig Tihanyból hiányzó – nagyobb ABC épülne majd. (...) Az ingatlanfejlesztő Cordiát onnan ismerheti a nagyközönség, hogy a Futó Péter nagyvállalkozó és családja tulajdonában álló cég építette a budapesti Corvin negyedet, és építi jelenleg is a Kelenföldi pályaudvar tőszomszédságában – a plázastop ellenére – Budapest új óriás-bevásárlóközpontját, az Etele Plazát. A 74 éves Futó, aki az előkelő 11. helyen tanyázik a Forbes leggazdagabb magyarokat felvonultató 2020-as listáján – a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének is az elnöke – nem egyértelmű NER-lovag, inkább az a „mindenkivel jóban kell lenni” típus.
(...)
Álljunk a Tihanyi félsziget bármely pontján, megértjük „tollasékat”. A panoráma minden irányban megkapóan szép, időzzön el a tekintetünk akár a Balatonon, akár az épített örökségen, nem csoda hát, ha mind a gazdasági, a művészeti és politikai elitünk felfedezte magának az egykori halászfalut. Hiába, itt még a rév melletti kocsmát is bisztrónak hívják, és egy itteni, egyébként tősgyökeres helybeli vendég hívja csak „tollaséknak” azokat, akik megengedhetik maguknak, hogy ingatlant vásároljanak itt.
És ez a vásárlási láz – hiába a stabilan magas félszigeti árak – nem fog alábbhagyni a közeljövőben, sőt nem lehetetlen, hogy csak most fog berobbanni igazán. Tihany önkormányzata ugyanis július 23-án huszonöt perc alatt hozott egy olyan döntést, amelynek segítségével akár meg is duplázódhat a jelenleg alig ezernégyszáz fős település lakossága. A világörökségi státuszra pályázó falu ugyanis 720 millió forintért értékesítette a felét annak a mintegy 10 hektáros ingatlannak, amelyet csak Kenderföldeknek neveznek a helyiek. Egy befektető cég tervei szerint 300 apartman/lakás, egy 150 szobás négycsillagos szálloda, medencével és wellnessrészleggel, valamint egy közeli, a helyi Erdőbirtokossági Társulattól 50 évre bérbe vett területen egy 600-700 négyzetméteres turisztikai fogadóépület, egy parkoló, és egy – eddig Tihanyból hiányzó – nagyobb ABC épülne majd.
A terület magánkézbe adására olyan unortodox módon került egyébként sor, hogy a beruházó Cordia és Tihany önkormányzata által közösen létrehozott Félsziget Resort Kft.-ben mindössze háromnegyed évig volt tulajdonos a tihanyi önkormányzat. A Kenderföldeket először az önkormányzat a közös cégbe apportálta, majd a közös cégben meglévő körülbelül 70 százalékos tulajdonrészét adta el az addig kisebbségi tulajdonosnak, a Cordiának, ily módon került az értékes földterület a beruházó kizárólagos tulajdonába. Az általunk megkérdezett tihanyiak szerint erre az az egyetlen logikus magyarázat, hogy így, két lépcsőben kevésbé látványos a terület értékesítése.
Az ingatlanfejlesztő Cordiát onnan ismerheti a nagyközönség, hogy a Futó Péter nagyvállalkozó és családja tulajdonában álló cég építette a budapesti Corvin negyedet, és építi jelenleg is a Kelenföldi pályaudvar tőszomszédságában – a plázastop ellenére – Budapest új óriás-bevásárlóközpontját, az Etele Plazát. Továbbá jókora lakóépületet a ferencvárosi Balázs Béla utcában. A 74 éves Futó, aki az előkelő 11. helyen tanyázik a Forbes leggazdagabb magyarokat felvonultató 2020-as listáján – a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének is az elnöke – nem egyértelmű NER-lovag, inkább az a „mindenkivel jóban kell lenni” típus. Vállalkozását fiával, Futó Gáborral vezeti, és noha az utóbbi időben a kormánypropagandában többször is megtámadták (például vörösbárónak nevezve), nehéz volna tagadni, hogy a vagyonát cukorkagyártással megalapozó nagyvállalkozó Magyarország kevés igazi self-made-manjeinek egyike. –
Ezzel a fejlesztéssel tudtuk a település gazdasági helyzetét stabilizálni – mondja Tósoki Imre, Tihany kormánypárti polgármestere, aki arról beszél lapunknak, hogy már az 1980-ban született településrendezési tervben és rendre azóta is úgy szerepel a Kenderföldek, mint fejlesztendő terület. Tósoki szerint a 720 millió forint a legjobbkor érkezett meg Tihanyra: 400 milliót ebből pályázati önerőre fordítottak, a többi 320 milliót pedig tartalékolták, ami jól is jött a járvány kapcsán elrendelt elvonások miatt a falunak: a településvezető szerint e forrás nélkül Tihany már májusban fizetésképtelen lett volna, és hiába próbálnak spórolni, mintegy 100 milliós hiánnyal vágnak neki a 2021-es évnek.
A már korábban említett 25 percnyi testületi vitában is elhangzott, és a Magyar Hangnak is megemlítette Tósoki Imre, hogy egyedül az építmény- és telekadót nem vette el a kormány, így számításaik szerint a Kenderföldekre tervezett beruházás mintegy további 55 millió forintot hozhat még a konyhára.
– Folyamatosan csökkennek a bevételeink, és az ilyen beruházások tudják kihúzni a Balaton- parti településeket a bajból – fogalmaz a polgármester, aki szerint a félsziget legnagyobb adózója, a Club Tihany szállodakomplexum is „mélyrepülésben” van. Tavalyi vendégéjszakáiknak mindössze 25 százalékát tudták hozni, és ezt a település is megérzi majd.
– Tehát úgy kalkuláltak, hogy átadnak egy erdőterületet, hogy hosszú távon biztosított legyen az adóbevétel és a település fejlődése. Ha úgy vesszük, le kell vágni egy kisujjat, hogy megmeneküljön a kézfej? – kérdezzük Tósokit, aki szerint találó a párhuzamunk.
– Harminc éve látjuk, hogy szükség van erre a lépésre, a település ezzel az „áldozattal” tudja fenntartani magát. Bár már többször is pályázatot írtunk ki a terület hasznosítására, senki nem jelentkezett, csak most jött el az az időszak, amikor valakit érdekel a beépítés – mondja, hozzátéve, hogy amíg ő a polgármester, addig nem fognak más területet értékesíteni hasonló célra.
A Kenderföldek a révtől nem messze, a félsziget délkeleti csücskében fekszik. Elhanyagolt, gazos, erdős terület, ám besorolása szerint belterületnek számít. Még a tihanyi önkormányzat által megrendelt rendezési tervmódosítás is úgy fogalmaz, hogy „területhasználatát tekintve a Kenderföldek területe jellemzően erdő jellegű, beépítetlen terület”. Vadállatok is élnek benne, jelen sorok egyik szerzője is találkozott itt vaddisznócsaláddal, őzekkel – és idehordott zöldhulladékkal egyaránt.
Ennek ellenére fakataszter, növényzettérkép nincs ezen a területen, és Tósoki Imre azt is mondja, hogy a látszat (és az önkormányzat rendezési terve) ellenére ez nem erdő. Noha a félszigeten rengeteg a különböző védettségi – így Natura 2000-es – státuszban lévő terület, de a Kenderföldek nem tartozik egyikbe sem. A településvezető szerint csupán az elhanyagoltságot „használta ki” a természet, és foglalta vissza a területet. (Hasonló gyakorlatról számolt be a normafai fakivágások kapcsán Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke, Budapest XII. kerülete önkormányzati képviselője: Fele sem tréfa, Magyar Hang 2020/35. – a szerk.)
Tihany júliusi közmeghallgatásán már így is téma volt, hogy mennyi gondot okoz a turisták által ott hagyott szemét, a parkoló autók és a folyamatosan zajló beruházások miatt oda érkező tehergépjárművek sokasága. Ez utóbbiból értelemszerűen még több lesz majd, ha a most meglévő 536 állandóan lakott ingatlan, és a még kétszer ennyi üdülő mellé felhúznak 300 apartmant és egy 150 szobás szállodát.
Tósoki is biztos benne, hogy mindez kellemetlenségekkel jár majd. A polgármester szavaiból az derül ki, hogy szerinte ez is az ára annak, hogy „Tihany felkapott lett”. Egyáltalán nem tart attól, „amitől nagyon sokan félnek”, hogy ez az állandó lakosság megduplázódásával járna, a falu első embere biztos benne, hogy üdülőnek fogják majd használni az elkészülő ingatlanokat. Azonban megjegyzi, hogy a Club Tihany egykori telt házát sem érezte meg a település, szerinte a kihívást az autóforgalom és a kirándulók tömege okozza.
Másképp látja ezt mindkét, a Magyar Hang által megkeresett, közszereplőtől szokatlan módon neve elhallgatását kérő helyi önkormányzati képviselő, akik szerint „elviselhetetlen terhelést fog jelenteni a félszigetnek” a beruházás, egyikük úgy válaszol kérdésünkre: a nyári hónapokban Tihanyban már most sem lehet közlekedni. A nyáron a kompra váró kocsisor gyakran a település kilométerekre lévő központjában ér véget. Egy helyben élő forrásunk is úgy fogalmazott a Kenderföldek közelében lévő révátkelő kapcsán, hogy működése időnként olyan forgalommal és zajjal jár, mintha Tihanynak lenne egy „vízi vasút állomása is”.
– Hangsúlyozom, mindez még terv csupán. Lesz még beleszólása valószínűleg a környezetvédelmi hatóságnak abba, hogy növeltük a beépíthető zöldterületet – mondja a településvezető, majd elmeséli, hogy máris a tervek módosítását kérték a beruházótól, hogy noha a Balaton-törvény erre lehetőséget ad, mégse épüljenek itt 12 méteres apartmanházak, maradjanak 10 méteren. Megkerestük kérdéseinkkel a beruházó céget is, ám lapzártáig nem kaptunk tőlük választ.
Emlékeztetjük a polgármestert, hogy nem is olyan régen nagy port kavart néhány helyi építkezés – példaként az elhordott hegyrészt, és a mezőgazdasági épületként elkönyvelt nyaralókat, a hozzájuk tartozó, oltóvíztározóként iktatott medencéket hoztuk fel. (Nagy valószínűséggel utóbbi gyakorlat szerint van „gyümölcsöse” Tihanyban Mészáros Lőrincnek – a szerk.) Tósoki azt mondja, hogy ezek a szabálytalanságok még az ő polgármesteri ideje előtt, vagyis állítása szerint még 2006 előtt keletkeztek, a „hegy elhordás” pedig egy „szerencsétlen időszakban végrehajtott pinceépítéssel járó földdeponálás” eredménye, egy átmeneti állapot, amely után a terepet rendezik. (A 444.hu cikke szerint egyébként Mészárosék idén júniusban írták alá a „medencés gyümölcsösről” szóló adásvételi szerződést – a szerk.)
– Ne dugjuk homokba a fejünket. Ezeket az ingatlanokat nyaralónak veszik meg, nem azért, hogy szőlőt termeljenek; innen van a legszebb panoráma. Az önkormányzat is jól járna, ha mindezt lehetne legálisan csinálni, hiszen ha lakófunkciójuk van hivatalosan is, akkor igenis kivethetjük rájuk az építményadót – folytatja.
– Nincs eszközük, hogy ennek a jelenségnek gátat szabjanak? – kérdezzük.
– Most erre inkább nem mondok semmit. Önkormányzatként mindig törvényes jogköreinket gyakorolhatjuk, annak keretein belül kell maradnunk. Ha egyszer ezeket az ingatlanokat nyaralóként használják, akkor a földművelés és a használat ellenőrzése nem az önkormányzat feladata, az földhivatali hatáskör, mivel hivatalosan mezőgazdasági területről van szó. És ebbe én inkább nem is akarok belemenni – szögezi le a polgármester, sokat mondó kézmozdulat kíséretében.
„Tollasékat” pedig nehéz szóra bírni Tihanyban, egyik emberünk szerint azért, mert nekik csak „villogni” kellenek ezek az ingatlanok.
– Megállnak a Ferrarijukkal, szelfiznek a medencéjükkel, és egy óra múlva mennek tovább – halljuk. A legtöbb üdülőtulajdonos viszont nyáron leköltözik családostul a tihanyi nyaralóba, télen pedig visszamegy Budapestre. Egy biztos: akár „tollasék” jönnek villogni, akár a „többiek” nyaralni, maradéktalanul megvalósul a településfejlesztési koncepció azon félmondata, hogy a beruházás „hosszú távra meghatározó lesz Tihany életében”
A Gulyás Balázs és Tompos Ádám által készített teljes riportot elolvashatja a Magyar Hang szeptember 4-én megjelent 2020/36. számában. Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/36. számban? Itt megnézheti!
