Akár az óvodai nap felét is pedagógus végzettséggel nem rendelkező, nevelést-oktatást segítő munkatársakkal tölthetik a gyerekek óvodapedagógusok helyett – erre ad lehetőséget szeptembertől egy augusztus végén megjelent új kormányrendelet. Sok óvodában már eddig is gyakorlat volt, hogy dajkákkal vagy pedagógiai asszisztensekkel helyettesítették a hiányzó óvodapedagógust, máshol a csoportlétszámot növelték, vagy túlóráztak az óvónők. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a pedagógushiányt próbálja kezelni a kormányzat ezzel az eszközzel.
A mostani jogszabálymódosítás azt jelenti, hogy az óvoda fenntartója, az önkormányzat akár úgy is dönthet, hogy csak a négyórás fejlesztő foglalkozás idejére vesz fel képzett óvodapedagógust, az összes többi időben pedig „nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy” lehet a gyerekekkel. Ez az óvoda esetében dajkát vagy pedagógiai asszisztenst jelenthet – magyarázta a Magyar Hangnak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának tagja, Kiss Erzsébet. Szakszervezetük szerint normális bérek és normális munkaidő helyett így próbálja kezelni a kormányzat a pedagógushiányt, ezzel viszont szerinte a XX. század során a magyar óvodai nevelésben elért, európai szinten is jelentős eredmény gyakorlatilag „megy a kukába”. Innentől ugyanis nem egész napos nevelést várnak az intézményektől, hanem bizonyos időre elég egyfajta gyermekfelügyelet is, ezt pedig eszerint egy dajka is elláthatja, akár nyolc osztályos végzettséggel is.
Kiss Erzsébet szerint ezután az önkormányzatokon fog múlni, áldoznak-e arra, hogy ne csak négy órában, hanem a teljes nap során óvodapedagógust foglalkoztassanak. Ha spórolni akarnak, akkor a négyórás fejlesztés időszakán túl felvehetnek szakképzetlen munkavállalót, akinek elegendő a minimálbért kifizetniük.
A Magyar Hang által megkérdezett, Pest megyei óvodában dolgozó óvodapedagógus leginkább attól tart, hogy a kontraszelekció fog érvényesülni a pályán, és nem is tartja igazságosnak a kialakuló helyzetet. – Három évig tanulunk pedagógiát. Szerintem egy pedagógiai asszisztens néhány hónapos képzés után nincs szakmailag felkészülve erre a munkára – mondta.
– Az én szakmai értékem, mint óvodapedagógusé, ezzel a lépéssel devalválódott. Az életpályamodellben azért bíztam, mert úgy gondoltam, az lehet egyfajta minőségbiztosítás. Most meg hirtelen bárki alkalmas? A minősítés arra lett volna jó, hogy kiszűrje azokat, akik tanulták ugyan a szakmát, mégsem jók benne. És most az a bázis nő, aki nem is tanulta. Köztük is biztosan van, aki jó lesz, mert született tehetség. De inkább az „azt sem tudom, hogy mit nem tudok” elve érvényesülhet a hétköznapokban – fejtette ki.
Szerinte a létszámmal a pedagógiai asszisztensek tekintetében valószínűleg nem lesz probléma, legalábbis a főváros környékén ezt tapasztalta. Már most is tud olyan óvodáról, ahová csak ismeretségi alapon lehet pedagógiai asszisztensnek bekerülni. – Annyit keres a pedagógiai asszisztens, mint egy kezdő óvodapedagógus, csak nem tanult annyit érte, kisebb a felelőssége, és neki tényleg annyi a munkaideje, amennyi papíron. Szakképzetlen munkaerőként ez szerintem kifejezetten jó lehetőségnek számíthat, főleg most, hogy nő a munkanélküliség – vélekedett.
A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület szerint azzal, hogy szabad utat ad a pedagógiai asszisztensek alkalmazásának, kényszerű gyakorlatot legalizál a kormányrendelet: az óvodákban ugyanis – mint arról a Magyar Hangnak is beszámoltak korábban pedagógusok – vagy eddig is pedagógiai asszisztensek bevonásához folyamodtak óvodapedagógus hiányában, vagy ahhoz, hogy visszahívtak nyugdíjas pedagógusokat. Máshol egy óvónő több műszakot is kénytelen volt ellátni, vagy egyedül, segítség nélkül vitte a csoportját akkor is, ha a létszám miatt ehhez két felnőttre lett volna szükség. A Magyar Hangnak nyilatkozó óvodapedagógusok között volt olyan is, aki azért helyezkedett el az állami szféra helyett magánóvodában, mert ott nem kell az óvodai párjának a műszakját is ellátnia, ha az éppen hiányzik.
A pedagógiai asszisztens eredetileg a pedagógus segítője lenne, akire azért van szükség, mert nagy létszámú a csoport, vagy mert ott esetleg több speciális nevelési igényű gyermek is van. A Pedagógusok Szakszervezete Óvodapedagógiai Tagozatának vezetője, Verba Attiláné tapasztalata szerint a húsz feletti (20-23 fős) csoport tekinthető ma általánosnak a magyarországi óvodákban. 41 éves óvodapedagógusi tapasztalata alapján a szakszervezeti vezető azt mondja, hogy ez a létszám két óvónővel és egy dajkával még működtethető. De már az ekkora, és különösen az ennél nagyobb csoportoknál is szükség lenne még egy pedagógiai asszisztensre. Ez az állapot azonban a szakszervezeti vezető tapasztalatai szerint inkább álomszerű: sokkal gyakoribb, hogy a két óvodapedagógus közül csak az egyik állását tudják betölteni, és a másik helyett alkalmaznak pedagógiai asszisztenst.
Az óvodai pedagógushiány áthidalásának másik módja lehet a csoportlétszámok növelése. Az önkormányzatok élnek is ezzel a lehetőséggel: nemrég Debrecenben határozott úgy a képviselőtestület, hogy egyes esetekben már a 30 főt is elérheti a csoportlétszám a helyi óvodákban, a minimális létszám pedig 25 fő lehet. Az óvodát fenntartó önkormányzatnak erre megvan a jogi lehetősége, a 30 fő az a maximális csoportlétszám, amit a törvény megenged a fenntartóknak.
Az elmúlt időszakban több olyan intézkedés is született, amelyekről feltételezhető, hogy azokkal az óvodai pedagógushiányt próbálja meg kezelni a kormányzat: ilyen volt a hat éves kori iskolakötelezettség szabályainak megszigorítása, ettől a tanévtől már csak az Oktatási Hivatal engedélyével lehetett még egy évig óvodás az a gyermek, aki augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét. Így sok olyan gyermek került iskolába, aki enélkül még idén is óvodában maradt volna.
