Népszavazási kezdeményezést nyújtottak be csütörtök délután Herczeg Zoltánék arról, hogy a fő döntéseket az iskolák életével kapcsolatban 1/3-1/3-1/3 arányban hozza meg a fenntartó, a tanári kar, illetve a diákság (kisiskolások esetében a szülői közösség). Mindez különösen fontos lenne az intézményvezetők megválasztásánál, a téma pedig láthatóan a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) ügye kapcsán aktuális épp.
Herczeg Zoltán azt mondta a Magyar Hang megkeresésére, hogy Rendszerváltoztatók néven alakítottak egy csoportot, és a radikális változtatások hívei. Ennek első, jelentős lépése az igazgatóválasztásokról szólna, ezért beadtak két kezdeményezést, egyet a köz- és egyet a felsőoktatás kapcsán. „Ez egy teljesen demokratikus, szakszerű, nyugat-európai megoldás lenne” – mondta a Magyar Hangnak.
A csoportban olyanok vannak többek közt, mint Szalay Kriszta színésznő vagy Cserna Antal színész, Varga Norbert közgazdász vagy Keresztény Zoltán jogász. Keresztény a kérdésünkre, miszerint ma Magyarországon el lehet-e még érni valamit népszavazási kezdeményezéssel, azt mondta: először is jogilag kell megvívniuk a csatát, hogy ezek a kérdések átmenjenek a szűrőn. De biztos benne, hogy a kérdések vannak olyan jók, hogy át is fognak. Keresztény sérelmezte, hogy mindig az állam mondaná meg, helyben mit csináljanak a tanárok, szerinte pedig bőven vannak olyan pedagógusok és szülők, akik más irányba vinnék a folyamatokat.
Varga Norbert mindehhez hozzátette, azért hozták létre a Facebook-csoportot idén tavasszal, mert paradigmaváltást szeretnének elérni a társadalomban. Szerinte egyfajta elitista demokrácia gyökeresedett meg, és vannak, akiknek ez megfelel, de ők szeretnének ezen változtatni. A pártpolitikát vissza akarják szorítani a pártpolitika területére, később pedig olyan ügyeket karolnának fel, mint amilyen a közvetlen elnökválasztás.
Tiltakozás az SZFE-n
Ismert, a Parlament által elfogadott törvény alapján az SZFE szeptember 1-től alapítványi formában működik tovább. A modellváltás célja hivatalosan, hogy „az SZFE működési kereteinek megújításával új fejlődési pályára álljon, és olyan világszínvonalú intézménnyé váljon, amely folyamatosan képes biztosítani a magasan képzett utánpótlást”. Az átalakítás ellenzői szerint ugyanakkor az egyetemet belekényszerítik az alapítványi működésbe, amelynek valódi célja az erőszakos térfoglalás. Július végén jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium, hogy Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház igazgatóját választották az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnökének, mellette Bacsa György, a MOL stratégiai ügyvezető igazgatója, Lajos Tamás operatőr-producer, Rátóti Zoltán színész-rendező, és Világi Oszkár, a SLOVNAFT Igazgatóságának elnöke, vezérigazgatója lett a kuratórium tagja.
Felmondott az egyetem vezetése, a szenátus, valamint több oktató is, a diákság pedig szeptember 1-jén blokád alá vonta az egyetem Vas utcai épületét, így tiltakozva az egyetem átalakítása, és konkrétan Vidnyánszky Attila személye ellen.
A Színművészeti hallgatói és tanárai múlt héten jelentették be, a hallgatóság elkötelezett a tanulmányok folytatásában, de ennek biztosítéka az egyetemi autonómia Alaptörvényben deklarált védelmi szintjében gyökerezik. Szerintük ameddig a kuratórium nem mond le, az egyetemen nem állnak fenn az oktatás megkezdésének feltételei. A hallgatóság ezért kéri és követeli az egyetemi autonómia biztosítását, és a szenátus jogköreinek visszaállítását. A tanárok sztrájkbizottságot is alakítottak, ha a kormánnyal folytatott tárgyalás eredménytelen lesz, akkor legkésőbb 2020. szeptember 21-étől határozatlan időre sztrájkba kezdenek.
Hétfőn délelőtt kísérleti tanköztársaságot hirdetve a tanévet is megkezdték az SZFE-n, de a blokádot továbbra is fenntartják.
Döntések az iskolák feje felett
De nem csak a Színművészetin vannak feszültségek, a közoktatás központosítása óta a Klebelsberg Központ az iskolák feletti teljhatalmi úr, egyre kevesebb dologról dönthetnek helyben. Az igazgatók kinevezése is többször okozott botrányt az elmúlt években, amikor sem a tantestület, sem a szülők véleményét nem vették figyelembe az Emberi Erőforrások Minisztériumában született döntésnél.
