HIRDETÉS
HIRDETÉS

Velünk élő ügynökeink – folytatódik az evangélikusok átvilágítása

Szerző: | 2020. szeptember 19., 07:00 | Belföld

Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója (b), Nagy István agrárminiszter (k) és Geert Schwaanenburg, a Heineken Hungária Zrt. vezérigazgatója (j) megtekinti a komlófeldolgozó gépet Kastélyosdombón 2020. augusztus 29-én (Fotó: MTI/Sóki Tamás)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

HIRDETÉS
HIRDETÉS

2010-ben megjelent egy sorozatindító könyv az evangélikus egyház Luther Kiadójának gondozásában, Mirák Katalin szerkesztésében. A Háló 1 – Bevezetés – Dokumentumok és tanulmányok a Magyarországi Evangélikus Egyház és az állambiztonság kapcsolatáról 1945–1990, meglehetősen hosszú című könyv hátsó borítóján ez állt: „a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Közgyűlése 2005 májusában állította fel az úgynevezett ügynökkérdés vizsgálatára az MEE Tényfeltáró Bizottságát. Ennek a több szempontból is úttörő lépésnek közvetlen oka az volt, hogy az év elején az interneten megjelent egy 219 nevet – közöttük evangélikus neveket is – tartalmazó ügynöklista. Feltétlenül szükségessé vált a bizottság felállítása, hogy ezt az egyházak számára oly fájdalmas ügyet ne engedjük át, ne szolgáltassuk ki a sokszor nem is titkoltan egyházellenes szándékkal megszólalóknak. A bizottság megalakulása után haladéktalanul elkezdte a munkát, amelyről évente beszámol egyházunk zsinata előtt. Kezdettől fogva egyértelmű volt, hogy a bizottság kutatási eredményei nemcsak egy szűkebb körre, vezető grémiumra, hanem egyházunk teljes nyilvánosságára tartoznak. A munka most jutott abba a fázisba, hogy a publikálása elkezdődhet.”

Az evangélikusok bátor döntését tudomásunk szerint nem követték hasonló lépések más egyházaktól. Legalábbis az anyaországban nem: Erdélyben az unitáriusok elkezdték a hasonló, a széles nyilvánosság előtt zajló átvilágítást. Sajnos az evangélikusok sebessége sem túl gyors: tíz évvel az első kötet megjelenése után csak a harmadiknál tartunk. A Háló 3 – Egyházvezetők 2 – két prominens egyházi személyiség, Nagy Gyula és Harmati Béla püspök ügynökmúltját tárja fel vaskos, 850 oldalas kötetben. A borítón most azt írják: a tényfeltáró munka nem azért folyik, hogy „embereket megbélyegezzen, őket bűnösnek kiáltsa ki, másokat pedig makulátlannak és tisztának minősítsen. (…) Nem szabad elfelejtenünk ugyanakkor azt sem, hogy Isten emberei – lelkészek, felügyelők, presbiterek – a demokráciában, a szabad vallásgyakorlat körülményei között is ki vannak téve kísértéseknek. Újra és újra kerülhetünk olyan helyzetekbe, nehezen átlátható társadalmi és gazdasági körülmények között tisztességből kell vizsgáznunk”.

Kemény mondatok, még akár aktuálpolitikát is belehallhatunk. Az evangélikusok szerint a jézusi „Ne féljetek!” azt is jelenti, hogy senkinek – sem egyéneknek, sem egyházi közösségeknek – nem kell örökös rettegésben élnie, hanem gyógyító beszélgetések keretében megszabadulhatunk a múlt máig kísérő árnyaitól.

A mostani könyv érdekessége, hogy Harmati Béla nyugdíjas püspökként ma is köztünk él (a tanulmány írásának idején volt 83 éves), így módja volt a megjelenő dokumentumokról és azok összefüggéseiről személyesen szólni. A róla írt fejezet a legnagyobb, és a szerkesztő így fogalmaz ezen rész bevezetőjében: „Ez az írás kíméletlen kísérlet, mondhatni »élveboncolás«. (…) Harmati Béla egykori kapcsolatainak »ízekre szedése«. (…) Aki hol félelemből és kényszerűségből, hol taktikus megfontolásból, egyéni vagy egyházi érdekeket szem előtt tartva, hol aktívan, hol passzívan, de az állambiztonság szőtte háló(zat) része volt. Aki élvezte a titkos kapcsolat megannyi előnyét és kedvezményét, de aki e megkötözöttség hátrányait és sötét oldalát is megszenvedte. (…) Aki 1990 óta nemcsak az önfeltárás belső, rögös útját járta be, de – önnön korlátait túllépve, lassacskán, idővel – a kommunikációra is nyitottá vált. (…) E hozzáállása talán azon lelkésztársai számára is felszabadító erejű lehet, akik egykor ugyanannak a hálózatnak a részei voltak, de mindeddig nem éreztek késztetést vagy bátorságot, hogy hasonlóképpen megnyilatkozzanak.”

Itt elérkeztünk egy szerintünk fontos kérdéshez. Az evangélikus egyház is a magyar társadalom és közélet része – azon közéleté, amelyet 2017 áprilisában megrázott egy, e sorok írója által a magyar médiában elsőként megírt tény: Lehel László evangélikus lelkész, a kiváló kormányzati kapcsolatokkal rendelkező és a közmédiában nagyon futtatott humanitárius szervezet, a Magyar Ökumenikus Szolgálat (MÖSZ) vezetője Filozófus fedőnévvel III/III-as ügynök volt. A Velünk élő ügynökeink című cikk felidézi egyik kartonját, amely szerint eszmei-politikai meggyőződése miatt szervezték be, a folyamat gyorsan ment, az együttműködést szívesen vállalta. Operatív kombinációk végrehajtására alkalmasnak találták, hivatalból és magáncélból is mehetett nyugatra. „A szocialista rendszerrel szemben lojális, a hálózati munkát szívesen vállalta” – jellemezte a tartótisztje.

Nem elhanyagolható tény az sem, hogy a miniszterelnök felesége, Lévai Anikó a MÖSZ jószolgálati nagykövete, és nyilvános eseményeken sokszor mutatkozik együtt Lehel Lászlóval. Miután kiderült a dolog, Lehel lemondott – rövid időre – a MÖSZ vezető tisztségéről, aztán mintha mi sem történt volna, újra elfoglalta a vezető pozíciót. Adott egy interjút a Kötőszó evangélikus blognak, utána néma csend.

A friss kötetet egészen a 809. oldalig át kell böngészni, hogy érdemben találkozzunk a Lehel-üggyel. A tényfeltáró bizottság 2016–2017-es munkaévéről írt jelentésből kiderül, hogy a lelkész besúgómúltjának nyilvánosságra kerülése után átgondolták az egész átvilágítási procedúrát, és ezentúl azonnal felkeresnek minden érintettet, akinek esetében felmerül a gyanú az egykori állambiztonsággal való együttműködésre. A kötet szerkesztőjének egyéni beszámolójából kiderült az is, hogy az eset nyilvánosságra kerülése után két személyes interjút is készített Lehel Lászlóval, valamint írásban is küldtek neki kérdéseket, amelyeket az érintett szintén írásban válaszolt meg. Hogy mikor olvashatjuk ezeket, jó kérdés: a tényfeltáró bizottság most éppen az ügynökséget is vállaló teológiai tanárokat feldolgozó köteten dolgozik, és csak utána kerülhet sor a besúgó lelkészekre. Eddig átlagban ötévente jelent meg új kötet, így legjobb esetben is csak 2030-ban olvashatjuk, hogyan magyarázta meg Lehel László az ügynökmúltját. Ez, bárhonnan nézzük, túl lassú abban a világban, ahol egy bombahír is csak pár órát, legfeljebb néhány napot él.

A fentiek ellenére súlyos és nagyon elgondolkodtató a most megjelent harmadik könyv. „Őszintén bízunk abban, hogy a Háló-sorozat újabb kötete nem feltépi a sebeket, hanem gyógyulást hoz, egyénnek és közösségnek egyaránt” – írja az előszóban Fabiny Tamás püspök és Prőhle Gergely evangélikus országos felügyelő. Mi is reménykedünk.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/38. számában jelent meg szeptember 18-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/38. számban? Itt megnézheti.

Címkék: evangélikus egyház, Fabiny Tamás, Lehel László, Prőhle Gergely, ügynökkérdés, ügynökmúlt


HIRDETÉS

HIRDETÉS

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

HIRDETÉS

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Pin It on Pinterest