Verseny nélküli tisztújítás: Kunhalmi Ágnes és Tóth Bertalan az MSZP társelnökei

Verseny nélküli tisztújítás: Kunhalmi Ágnes és Tóth Bertalan az MSZP társelnökei

Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányának elnöke és Tóth Bertalan, az MSZP elnöke sajtótájékoztatót tart a testület ülésének szünetében Budapesten, a Villányi úti Konferenciaközpontban 2019. június 1-jén (Fotó: MTI/Kovács Attila)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Nem volt ellenfelük, így Kunhalmi Ágnes és Tóth Bertalan lett az MSZP két új társelnöke a szombati, online lezajlott tisztújításon. Az egész folyamat egyáltalán nem volt zökkenőmentes, hiszen a korábban szintén bejelentkezett Mesterházy Attila kiszállt, mert nem tartotta demokratikusnak tisztújítást.

A 261 küldött 225 szavazattal, vagyis 86 százalékkal választotta meg az MSZP az új vezetését: a két társelnök Kunhalmi Ágnes és Tóth Bertalan, elnökhelyettes Komjáthi Imre, a két alelnök Gurmai Zita és Hegyi Gyula, a választmányt pedig Hiller István vezeti.

Kunhalmi Ágnes az eredményhirdetés utáni beszédében rendkívüli megtiszteltetésnek nevezte, hogy a párt első női társelnökévé választották. Meggyőzőnek nevezte a szavazati arányt, bár azt nem tette hozzá, hogy versenytársa nem volt. Arról beszélt, hogy a párt egysége megkérdőjelezhetetlen, stabil az az irányvonal, amelynek célja a 2022-es kormányváltás és az az elképzelés, hogy az MSZP-nek szerepe és helye van a kormányváltó együttműködésben.

A párt új vezetője beszélt arról is, hogy a nemzeti együttműködés rendszere nem jelent megoldást Magyarországnak, az Orbán-kormányt autoriter rezsimnek nevezte. Az MSZP elsődleges célja ezért egy demokratikus és szociális fordulat, hogy létrejöjjön 2022-ben egy új köztársaság. Célkitűzésük csökkenteni a társadalmi különbségeket, ahogyan az oktatás kivezetése is a válságból.

Kunhalmi Ágnes hangsúlyozta, hogy a fordulat eléréséhez meg kell kell teremteni a pártpolitikai feltételeket is 2022 előtt. Nem követheti el ezért 2018 után most is azt a hibát az ellenzék, hogy nem egységesek: egy miniszterelnök-jelöltre, egy listára és egy-egy ellenzéki jelöltre van szükség a választókerületekben. – A remény a mi oldalunkon van – mondta, hozzátéve, hogy az MSZP a több mint félmillió szavazójával fog hozzájárulni a 2022-es kormányváltáshoz.

Beszédet mondott a pártot eddig elnökként, ezután társelnökként vezető Tóth Bertalan is. A politikus azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon ma önkényuralmi rendszer van, nekik pedig a feladatuk ezt felszámolni. – A recept megvan – utalt ő is arra, hogy az ellenzéknek egységesnek kell lennie. Mint mondta, ők olyan világot akarnak építeni, ahol szabadság van, jogbiztonság van, nem akarnak elmenni a gyerekek, nem kell félni a holnaptól, a tanulás és a gyógyulás pedig nem luxus.

A tisztújítási folyamat egyáltalán nem volt zökkenőmentes. Korábban bejelentkezett a pártot már vezető Mesterházy Attila is, végül az utolsó pillanatban kiszállt. Azzal indokolta a döntését, hogy az egész folyamat nem volt demokratikus, tisztességes és legitimációs kérdéseket is felvetett. Utalt arra, hogy az őt támogató Pest megyei szervezetet a pártvezetés az utolsó napokban feloszlatta, vagyis nem szavazhattak a tisztújításon. Erre egyébként Molnár Zsolt pártigazgató azt mondta, hogy a szervezetnél tapasztalt több szabálytalanság miatt döntöttek így. Mesterházy Attila bírálta azt is, hogy az utolsó héten döntöttek arról is, hogy nem egyenként fog szavazni a kongresszus a különféle vezetői tisztségekre pályázókról, hanem a társelnököknek kellett egy listát összeállítaniuk a tervezett csapatukról és a küldöttek arra egyben mondhattak igent vagy nemet.