HIRDETÉS
HIRDETÉS

Időhúzás és törvénymódosítás után az állam javára döntött a bíróság hazánk legnagyobb főúri gyűjteménye ügyében

Szerző: | 2020. szeptember 23., 19:29 | Belföld

A fraknói Esterházy-vár napjainkban (Fotó: Wikipedia)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Szerdai ítéletében a Fővárosi Törvényszék elsőfokon elutasította az Esterházy Magánalapítvány (Privatstiftung) igényét az Esterházy-kincsek tulajdonjogára, az alapítvány várhatóan fellebbezést nyújt be az elsőfokú bírósági ítélet ellen.

– A Fővárosi Törvényszék szeptember 23-án hozott döntése fontos állomás, de nem a végső szó a 20. századi magyar történelem gazdag fordulatait megidéző bonyolult ügyben. Ezért a felperes Esterházy Magánalapítvány várhatóan fellebbez az elsőfokú ítélet ellen, amely nem ismeri el az alapítványt az Esterházy-kincshez tartozó mintegy 270 darab műtárgyegyüttes tulajdonosaként – olvasható az Esterházy Magánalapítvány közleményben. Hangsúlyozták, hogy továbbra is párbeszédre és együttműködésre törekszenek a kormány képviselőivel a magyar kulturális örökség páratlan műkincsgyűjteményével kapcsolatos összes nyitott kérdésben.

Az elsőfokú döntés előzménye, hogy az Iparművészeti Múzeumban (IMM) letétbe helyezett műkincsegyüttes egy részét 2016-ban elköltöztették a budapesti intézményből. Orbán Viktor miniszterelnök 2013-ban egy Fertődre kihelyezett kormányülésen fogalmazta meg először kívánságát, hogy az Esterházy-kincseket az Esterházy-kastélyban látná szívesen. A terv fölzúdulást keltett, az IMM akkori főigazgatója, Takács Imre lemondott posztjáról, a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Tudományos Bizottsága pedig állásfoglalásban tiltakozott a költöztetés ellen. Mint írták, a gyűjtemény biztonságos tárolása és szakmai kontrollja csak az IMM-ben garantált; majd felhívták a figyelmet rá, hogy a kincsek legnagyobb része sosem tartozott a fertődi Esterházy-kastély berendezéséhez, és nem kapcsolódnak a kastélyt építtető Esterházy „Fényes” Miklós személyéhez.

Ennek ellenére 2014-ben létrejött a fertődi kastélyegyüttest felügyelő Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont, 2016 decemberében pedig megkezdődött a gyűjtemény költöztetése. A szállításokat még az sem befolyásolta, hogy a fertődi kastély felújítása nem fejeződött be, a félkész terek pedig alkalmatlanok voltak a kincstár különösen érzékeny darabjainak biztonságos tárolására. Az IMM-ből kikerült műtárgyakat törölték a múzeum leltárából.

A XVII. századtól gyarapodó kincstárat, hazánk egyetlen viszonylag épségben megmaradt főúri gyűjteményét, miután azt Fraknó várából a Tanácsköztársaság alatt Budapestre hurcolták, Esterházy Miklós herceg utódja, Esterházy Pál 1923-ban az IMM-ben helyezte letétbe. 1949-ben a családot másodszor is megfosztották a műtárgyegyüttestől, a szakmai felügyeletet azonban ezt követően is a múzeum látta el, a világháború alatt igen nagy károkat szenvedett gyűjtemény darabjait az intézmény szakemberei évtizedeses munkával állították helyre.

A gyűjtemény tulajdonjogának alapját az 1923-as, Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter által ellenjegyzett letéti szerződés adja. Az ebben vállalt állami garanciákat az alapítvány álláspontja szerint a későbbi rezsimek nem írhatták volna felül. A magyar állam azonban éppen erre apellált: különös módon a Tanácsköztársaság, a Rákosi- és a Kádár-rendszer kisajátításai alapján tartanák állami tulajdonban az Esterházy-kincseket.

Esterházy Magánalapítvány a gyűjtemény költöztetése hírére, és mivel az állam nem tekintete tárgyaló partnernek az alapítvány képviselőit, jogi útra terelte az ügyet. A magyar állam ellen indított per különös véget ért, amikor a bíró tavaly tavasszal felfüggesztette a tárgyalást. Döntését azzal indokolta, hogy megváltozott jogi környezet, hiszen egy 2019. február 25-i törvénymódosítás hatályon kívül helyezte azt a 2013-as rendeletet, amely szerint a műkincsek visszaigénylése során nem az igénylőnek, hanem az államnak kell minden kétséget kizáróan bizonyítania a tulajdonjogát. Korábban az igénylők lépéselőnyben voltak az állammal szemben, a tavalyi törvénymódosítással azonban komoly hátrányba kerültek mindazok, akik a családi vagyont szeretnék visszaigényelni az államtól. A helyzet pikantériája, hogy a bíró többször is elhalasztotta a döntést, volt, hogy a tárgyalás is elmaradt, az időhúzásnak tűnő lépések pedig eredményre vezettek, még a döntés előtt módosították a törvényt. – Ez sem az érintetteknek, sem a nagyközönségnek, sem a múzeumi szakmának nem jó – nyilatkozta akkor az alapítvány a döntésről.

Az egyre átláthatatlanabb ügy végére idén ősszel került pont, ám ez csak átmeneti helyzet, hiszen az alapítvány feltehetően fellebbezik, így az Esterházy-kincsek ügye folytatódik tovább. Az elhúzódó vita egyik legfőbb vesztese a nagyközönség, hiszen a páratlan gyűjteménynek jelenleg csupán egy nagyon apró részlete látható, és talán az sem a megfelelő körülmények között.

A Magánalapytvány szerdai közleményében kiemelte, hogy a magyar kulturális örökség elidegeníthetetlen részeként kezeli a kivételes értékű gyűjteményt, és továbbra is tartja magát azon – már a per során is hangoztatott – álláspontjához, hogy egy a számára kedvező másodfokú bírósági ítélet után is Magyarországon kívánja hagyni a kincset, amelyre annak védett státusza is kötelezi a tulajdonost.

Címkék: bírósági ítélet, Esterházy-kincs, magyar állam, per, tárgyalás


HIRDETÉS
Kabaré

Kabaré

Azt hittem, Hacseket és Sajót minden magyar ember ismeri. Kettejük színpadi figurája nemzeti kincs. Hungarikum, Jó szívvel ajánlom, legyen mulatságos kettősük kötelező iskolai tananyag.

HIRDETÉS

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

HIRDETÉS

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Pin It on Pinterest