Gödön épül a világ egyik legnagyobb akkumulátorgyára. A Samsung létesítménye politikai üggyé vált, a kormány a beruházás háborítatlansága érdekében különleges gazdasági övezetté nyilvánította, és így elszakította az üzem területét a településtől. Bár a hatalmas gyár egyes pontokon néhány tíz méterre fekszik csupán a lakóövezettől, sem az állam, sem a beruházó nem avatta be a tervekbe a helyi lakosságot. Az egyre hevesebb tiltakozások hatására később közmeghallgatásokon igyekeztek a beruházás előnyeire felhívni a gödiek figyelmét, kevés sikerrel. Mindeközben a város a politikai csatározások színterévé vált, az ellenzéki képviselők egymás ellen fordultak, Balogh Csaba momentumos polgármestert pedig visszatérően függesztik fel.
A részleteiben még a felszínen látható küzdelmeknél is riasztóbb történet lesz a Karátson Gábor Kör Vitatható ökopolitika című pódiumvita sorozat második állomásának témája. Az Egyre távolabb a jogállamtól című beszélgetést – a Göd-ÉRT egyesület és a Karátson Gábor Kör közös szervezésében – október 3-án, szombaton rendezik Gödön, a Samsung-gyár tövében (a Mayerffy és Zrinyi utca találkozásánál lévő játszótéren).
A szervezők Göd-Újtelepen, a különleges gazdasági övezet határán hívják együtt-gondolkodásra a város lakóit, hogy az alábi kérdésekre együtt keressenek választ:
- hányféleképpen sért jogot, közérdeket a gödi beruházás, és a különleges gazdasági övezetekről szóló „lex Samsung”?
- hogyan indulhatott meg és terjeszkedhet az ország legnagyobb ipari beruházása környezeti hatástanulmány nélkül?
- meddig lehet következmények nélkül kirekeszteni a lakosságot a fejlesztési döntésekből?
A vita házigazdái ezúttal Bodnár Zsuzsa (Göd-ÉRT) és Schiffer András lesznek.
A Magyar Hang is részletesen beszámolt róla, hogy Gödön a világ egyik legnagyobb akkumulátorgyárát építi fel a Samsung a magyar kormány hathatós támogatásával, a helyiek szerint azonban a projekt során semmibe veszik a lakosság érdekeit, nem tájékoztatják őket a veszélyes anyagokkal dolgozó üzem bővítéséről, figyelmen kívül hagyják a panaszaikat, és a megkérdezésük nélkül adják ki a hatósági engedélyeket. Azzal, hogy a járvány okozta veszélyhelyzetre hivatkozva a kormány különleges gazdasági övezetté nyilvánította a projektet, az ellenzéki vezetésű Göd elveszítette a beleszólását az ügyekbe, így nem csak a lakosok, az önkormányzat is tehetetlenné vált. Holott a gigaberuházás jelentősen átrajzolja az egykor nyugodt kertváros arculatát, és komoly környezeti terhelést jelent, ami a szomszédos településekre, és a Dunára is hatással lesz.
A képcsöveket, plazmapaneleket és érintőképernyőket gyártó gödi Samsung üzem a piacági kereslet csökkenése miatt 2014-ben bezárt, és évekig üresen állt, eladni azonban nem sikerült. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2016-ban jelentette be, hogy újraindul a gyár, és elektromos autókhoz készít majd akkumulátorokat. Ehhez jelentős bővítésre volt szükség, elsőként a meglévő épületet alakították többszintessé, majd egy 80 hektáros iparterületet jelöltek ki, ennek során 26 hektárnyi erdőt irtottak ki, minősítettek át mezőgazdasági területté, amelyet kisajátítottak, így összesen 80 hektáron kezdődött meg az építkezés. A gyár tesztüzeme 2017-ben indult, a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a beruházással „a jövő költözik Gödre”. Egy év múlva azonban a helyiek számára kiderült, hogy nemcsak a jövő, de elektrolittárolók is beköltöznek a városukba, ami komoly tiltakozáshoz vezetett. Az elektrolit, amely az akkumulátorgyártás egyik alapanyaga, veszélyes anyagnak minősül, robbanás, illetve égés hatására mérgező hidrogén-fluorid gáz képződik, ami belélegezve halálos is lehet, így a gödiek szerint a tárolónak semmi keresnivalója a lakóövezet tőszomszédságában.
A beruházás ügyében a város nem kérte ki a lakók véleményét, a katasztrófavédelmi eljárások keretében azonban kötelező volt közmeghallgatást tartani. Erre 2018-ban került sor, az eseményen az önkormányzat, az elektrolittároló biztonsági elemzését végző Generisk Kft., illetve a Samsung képviselőinek nem sikerült megnyugtatni a helyieket, az azonban mindkét fél számára nyilvánvalóvá vált, hogy nem számíthatnak kompromisszumra. A beruházók és a hatóság a továbbiakban kellően szelektíven fogadták a véleményeket, kérelmeket és panaszokat. A kormány pedig a 2019-es önkormányzati választásokat követően vonta le a következtetést: szerencsésebb, ha Gödöt kirekesztik a gödi ügyekből, a helyi lakosok ugyanis csak megzavarnák a 390 milliárd forintos projektet.
A beruházást Göd előző, fideszes vezetése egyértelműen támogatta. Markó József korábbi polgármester azzal érvelt, hogy a városnak szüksége van bevételre, és a Samsung által befizetett adó felvirágoztathatja a települést. Egy, az Átlátszó által ismertetett levél tanúsága szerint az előző városvezetés kérte az építkezés útjában álló mezőgazdasági területek kisajátítását, egy kiszivárgott hangfelvételen pedig Markó József arról beszélt a gödi közgyűlés rendkívüli ülésén, hogy úgy kell tűnnie, a beruházást a város kezdeményezi, és nem a Samsung, hiszen „vannak ennek uniós támogatási hátterei, hogy nem lehet ilyen vállalatokat direktbe támogatni, ezért nem lehet azt, hogy neki csinálsz valamit, mert akkor őt támogattad”. Az akkori polgármester hangsúlyozta, „a lakosok nehogy akadékoskodjanak! A fákból biztos balhé lenne.”
A gyár bővítésére kijelölt 80 hektáron felül további 300-at csatoltak el a várostól, ezeken haladnak majd a közművezetékek a létesítményhez, illetve egy négysávos autóút is épül, részben a római kori erőd kiemelten védett régészeti területén. Napi 21 ezer köbméter vizet kell biztosítani az új üzemnek (a már meglévő gyárral együtt a vízigény 30 ezer köbméter körül lesz), és napi 10 ezer köbméter szennyvíz megy majd a váci szennyvíztisztítóba (az eredeti gyárral együtt ez körülbelül 15 ezer köbméter). A jelentősen megnövekedett vízigényt váci kutakból elégítik ki, ez pedig nyilvánvalóan éreztetni fogja hatását Vácott is. Ahogy a 10 ezer köbméternyi szennyvíz is, amellyel kapcsolatban kérdéses, hogy a váci szennyvíztisztító, a bővítése ellenére, hogyan birkózik meg a feladattal, és a gyárból érkező víz milyen formában kerül majd a Dunába.
A helyszínre költöző Vitatható ökopolitika-sorozat további állomásai és témái:
október 17., szombat, 15h, VÉSZ-helyzet Budapesten, a városligeti Királydombnál:
Milyen mozgástérrel rendelkeznek a városvédő civilek? és az új városvezetés?
Felkért résztvevők: Bardóczi Sándor fővárosi fő-tájépítész, Erő Zoltán főépítész, Garay Klára (A Városliget Barátai), Gulyás András (Ligetvédők), Schneller István volt fővárosi főépítész, Zimborás Gábor építész
Vitavezető: Ficsor Benedek (Magyar Hang)
október 31., szombat, 15h, Jászszentlászlón (Bács-Kiskun m.)
„Lássuk uramisten, mire megyünk ketten!” avagy hogyan (ne) csináljunk az országból sivatagot
Vízkormányzás, agrárpolitika, klímacélok
Vitaindító: Kajner Péter (Szövetség az Élő Tiszáért). A pódiumbeszélgetés résztvevői: Dedák Dalma (WWF), Miskó Krisztina, Toldi Csaba (Dongér-Kelőér Vize Egyesület)
november 14., szombat, 15h, valahol a Balatonnál
Balatoni bitorlásverseny
Mi marad a tó és a vízpart élővilágából?
A pódiumbeszélgetés résztvevői: Hajósy Adrienne (Nők a Balatonért), Kardos Gábor (Balatoni Kör), Zlinszky András (szabadonbalaton) és más balatoni civil szervezetek képviselői
Vitavezető: Stumpf András (Válasz Online)
november 27., péntek, 18h, ELTE TÁTK, Eötvös terem:
Gyorsvonattal a Selyem-úton
Kinek kell, mire jó a Budapest-Belgrád gyorsvasút a lerohasztott vasutak országában?
Fleischer Tamás mérnökközgazdász, Perger Imre ny.MÁV-igazgató, Salát Gergely politológus
Vitavezető: Dévényi István (Magyar Hang)
A rendezvényekről, az esetleges műsorváltozásról híradást, olvasnivalót a Kör tagjaitól itt találnak: www.okopolitika.hu
