A kormány mindig azt vizsgálja, mi a lehető legrosszabb forgatókönyv. Biztos, ami biztos, mi ezt meg szoktuk szorozni kettővel. És megnézzük, hogy ebben az esetben az egészségügyi kapacitás rendelkezésre áll-e. Azt tudom mondani, ha a legrosszabb forgatókönyv szerinti betegszámmal számolunk, és azt megszorozzuk kettővel, akkor is biztosított lesz mindenki számára a sürgősségi ellátás – mondta Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a csütörtöki kormányinfón.
A Magyar Hang munkatársa azt kérdezte, a kormány várakozásai szerint hány beteg ellátására elegendő a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) által közölt körülbelül kétezer fős intenzív szakápolói létszám, valamint a Magyar Orvosi Kamara nyilvántartása szerinti szintén mintegy kétezer aneszteziológusi, intenzív terápiás szakorvosi létszám. A miniszter kifejtette: van terve az operatív törzsnek, ahogy tavasszal, úgy szükség esetén most is bevethetők a rezidensek. – Mindenkit arról tudok biztosítani, hogy a magyar egészségügy felkészült arra, hogy mindenkinek ellátást nyújtson – nyomatékosította Gulyás Gergely.
Lapunk munkatársa felvetette, hogy a kormány álláspontját nem osztja a MOK és több szakorvos sem, akik szerint a létszámhiány jelenti a szűk keresztmetszetet. Erre a kancelláriaminiszter annyit mondott: „világjárvány esetén mindannyian aggódunk”, majd megismételte korábbi szavait.
Ha csak covidos beteg lenne...
A kancelláriaminiszter a tájékoztatón konkrét számokról nem beszélt, a kormány által hivatalosnak tekintett, aktuálisan legrosszabb forgatókönyvről azonban Orbán Viktor adott tájékoztatást a Parlament szeptember 21-i ülésén.
A legnagyobb terhelés, amit az egészségügynek ki kell bírnia, a szakértők szerint, 200 ezer ember egyidejű megfertőződésére számíthatunk, ami azt jelenti, hogy 16 ezer kórházi ágyra, és 800 lélegeztetőgépre lehet szükség
– mondta Orbán Viktor, megjegyezve: ennek kétszeresére számít. Ez mintegy 32 ezer kórházi és 1600 intenzív ellátásra szoruló koronavírusost jelent.
Hogy a körülbelül kétezer intenzív terápiás ápoló és ugyanennyi szakorvos mire elegendő, Máté-Horváth Nóra aneszteziológustól, intenzív terápiás szakorvostól kérdeztük a lapunk e heti számában, október 2-án megjelenő interjúban. (Máté-Horváth Nóra az elsők között hívta fel a figyelmet a krónikus létszámhiányra két héttel ezelőtt közzétett Facebook-posztjában. Mint írta, a lélegeztetőgépek és felszabadított kórházi ágyak nem fogják meggyógyítani a covidos betegeket, ahhoz szakemberekre is szükség lenne. A legnagyobb hiány nem is orvosból, hanem intenzív terápiás szakápolóból van.)
Interjúnkban most arra is kitért, hogy vannak 65 éven felüli szakápolók, ezért reálisan csak ezervalahányszáz olyan nővérrel számolhatunk, akiknek a végzettsége és az életkora is alkalmassá teszi őket arra, hogy Covid-intenzíven teljesítsen szolgálatot – Az ápolók jellemzően 12 órás műszakban dolgoznak, ám a koronavírus miatt szükségessé vált védőfelszerelésben lehetetlen ennyi időt eltölteni, így 4-6 órás műszakváltásokban érdemes a járvány alatt gondolkozni. A nemzetközi sztenderek szerint egy ápoló legfeljebb két instabil állapotú beteget képes ellátni.
Ezekből a számokból könnyen kikövetkeztethető, hogy valószínűleg ezer szakápoló sem dolgozik egy időben az ország összes intenzívén, azaz egyszerre kétezer instabil beteget sem tud a rendszer ellátni. És akkor még nem számoltunk két fontos ténnyel: egyrészt nemcsak covidos betegek léteznének, az intenzív ellátásban ugyanúgy gondoskodnunk kell a vérmérgezés esetekről, többszervi elégtelenséggel küzdőkről, égési sérültekről, autóbalesetesekről, vagy azokról, akik súlyos műtétben kivéreztek. Másrészt pedig a nővérek, orvosok is megfertőződnek a koronavírussal, ezáltal kiesnek 10-30 napokra az ellátásból
– fogalmazott Máté-Horváth Nóra.
A létszámmal kapcsolatos problémákra hétfőn az orvosi kamara elnöke, Kincses Gyula írt nyílt levelet Kásler Miklós emberi erőforrás-miniszternek, amelyben jelezte, az orvosoktól folyamatosan létszámhiányról és kényszermegoldásokról kapnak tájékoztatást, amelynek hátterében az elsővonalas védekezés miatt szükségessé vált átvezénylések húzódnak meg. Kincses azt kérte a minisztertől, hogy a koronavírusos betegek ellátására kijelölt intézményekben az ellátásbiztonság növelése és a szükséges vezénylések számának csökkentése érdekében a halasztható ellátások nyújtását függessze fel.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a kamara elnökének levelére a kormánytól megszokott hangnemben reagált, Nincs létszámhiány – ezrelékkel mérhető az átvezényelt szakemberek száma című közleményével.
– „Aki kapacitáshiányról beszél, az vagy szándékosan torzít, vagy nincs tisztában a tényekkel. Tény, hogy jelenleg a magyar kórházakban 53 százalékos az ágykihasználtság. Tehát az ágyak 47 százalékán nem fekszik beteg, így a kórházi kapacitások jelentős része szabad. Van ágy, van eszköz és van szakember. Nem kell egyetlen elektív ellátást sem leállítanunk, ahogy most a MOK elnöke javasolja” – közölte az Emmi.
