Az, hogy nálunk lesz-e Bergamo, nemcsak rajtunk, orvosokon és ápolókon múlik, hanem a döntéshozókon és a civil társadalmon is. Csak remélni tudjuk, hogy hamarosan belátják, még a Szuperkupa-döntőnél is fontosabb a személyes interakciók számának minimalizálása – fejtette ki a Magyar Hangnak adott interjújában Máté-Horváth Nóra aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos.
A szakember nemrég nyílt levelével hívta fel a közvélemény figyelmét arra, hogy a szakemberhiány jelenti a szűk keresztmetszet a hazai egészségügyben. Most egyebek között az intenzív ellátás különlegességéről, a lassanként ellehetetlenülő ellátásról, a magukra hagyott intézményvezetők erkölcsi felelősségéről és a problémákkal való őszinte szembenézés szükségességéről is beszélt.
„Ha problémát észlelünk, nem hallgathatunk: kötelességünk megszólalni. Meggyőződésem, ha egy problémát megfelelő hangnemben, másokat nem megbántva, nem személyeskedve és nem a pártpolitikai sárdobálás szintjére alacsonyodva fogalmazunk meg, akkor azzal jót teszünk" – fejtette ki korábbi megszólalásával kapcsolatban.
A szakmai kamarák közlése szerint körülbelül kétezer aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos és nagyjából ugyanennyi intenzíves szakápolót tartanak nyilván. Azzal kapcsolatos kérdésünkre, hogy ennyi szakember hány beteget képes ellátni, Máté-Horváth Nóra kifejtette: az ellátás sajátosságainál fogva egy időben valószínűleg ezer szakápoló sem dolgozik az ország összes intenzívén, akik kétezernél kevesebb instabil beteget képesek ellátni. És akkor még nem számoltunk kér fontos ténnyel: egyrészt nemcsak covidos betegek léteznének, az intenzív ellátásban ugyanúgy gondoskodniuk kell a vérmérgezésesekről, többszervi elégtelenséggel küzdőkről, égési sérültekről, autóbalesetesekről, vagy azokról, akik súlyos műtétben kivéreztek. Másrészt pedig a nővérek, orvosok is megfertőződnek a koronavírussal, ezáltal kiesnek 10-30 napokra az ellátásból.
„Attól, hogy hangosan mondják, hogy van elég intenzíves szakember és intenzíves ágy, még nem igaz. Az, hogy nálunk lesz-e Bergamo, nemcsak rajtunk, orvosokon és ápolókon múlik, hanem a döntéshozókon és a civil társadalmon is. Az operatív törzs bármikor reagálhat a helyzet súlyának megfelelően is a járványra. Csak remélni tudjuk, mi, szakmabeliek, hogy hamarosan belátják, hogy még a Szuperkupa-döntőnél is fontosabb, hogy a személyes interakciók számát minimalizáljuk, a maszkviselést szigorítsuk, a személyes jelenlétet az oktatási rendszerben alaposabban átgondoljuk. A járvány ugyanis emberről emberre terjed. Pont úgy, mint tavasszal” – hangsúlyozta lapunknak adott interjújában a szakorvos.
Mire használható a gyorstalpalókon kiképzett intenzíves ápolók tudása? Miért különleges az intenzív terápiás ellátás? Mennyire súlyos a helyzet az intenzív osztályokon az átvezénylések miatt? Melyek az ellátórendszer legfőbb problémái? Milyen kormányzati intézkedésekre lenne szükség? Hogyan kezelik a helyzetet a végeken?
A válaszokat és a teljes interjút elolvashatja a Magyar Hang október 2-án megjelent 2020/40. számában.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/40. számban? Itt megnézheti!
