Gyakori, téves feltételezés a lakosság körében, hogy két negatív tesztre van szükség a karanténból való szabaduláshoz – ezt tapasztalták a Magyar Hang újságírói. Két orvosszakmai szervezet háziorvos-vezetőjével is beszéltünk, akik egybehangzóan tisztázták: csak az eljárásrendben megjelölt kivételes esetekben szükséges a két teszt. Az is kiderült: az eljárásrend szeptember 21-én életbe lépett módosítása a sajtóban korábban megjelentekkel szemben mégsem jár azzal, hogy kevesebb esetben kérhet a háziorvos tesztelést. Azzal viszont igen, hogy a háziorvosok szerint a gyakorlatban határozat nélkül is kvázi „elrendelheti” a háziorvos a karantént, ők legalábbis így értelmezik a módosított szöveget.
A Mandiner hetilap karanténba került szerzőinek cikkéből is az derül ki: előfordulhat, hogy félreérthető tájékoztatást kapunk ezzel kapcsolatban. A szerzők olyan információt kaptak, hogy az országon belül eltérő lehet – régiótól függhet – hogy szükséges-e a karantén feloldásához a két negatív teszt. A Népszava cikke pedig nemrég utalt arra, hogy a hatósági karanténnál két negatív tesztre van szükség a szabaduláshoz.
A valóságban az eljárásrendben felsorolt speciális eseteket kivéve az igazoltan koronavírus-fertőzöttek nagy többségének nincs szüksége két negatív PCR-tesztre a karantén feloldásához, illetve felfüggesztéséhez.
A munkába visszatérő egészségügyi dolgozónak és a karanténból bentlakásos szociális intézménybe visszatérő vagy ott karanténban lévő személynek kötelező a 48 óra különbséggel készült, két negatív teszt a munkába álláshoz, illetőleg a szociális intézmény közösségébe való visszatéréshez, másoknak viszont nem.
Miután a Magyar Hang három hét alatt sem a Nemzeti Népegészségügyi Központtól, sem Budapest Főváros Kormányhivatalától nem kapott választ a karanténnal kapcsolatos, tisztázó kérdésekre, a Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Csoportját és a Háziorvosok Online Szervezetét is megkerestük, hogy segítsenek eligazodni a karanténkáoszban.
A két háziorvos válasza egyértelmű: kizárt, hogy bárhol, bármikor kötelező feltétele legyen a szabadulásnak a két negatív teszt, az eljárásrendben felsorolt eseteket kivéve.
A háziorvos is „karanténba küldheti” a gyanús eseteket
Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének elnöke és Soós Zoltán, a Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Csoportjának vezetője azt nevezték meg az eljárásrend egyik fontos változásaként, hogy azok, akik azért kerültek karanténba, mert külföldről érkeztek haza vagy igazolt koronavírus–fertőzöttel voltak szoros kontaktusban, nem szabadulhatnak a karanténból – ami viszont 14–ről 10 napra csökkent – akkor sem, ha két negatív tesztet produkálnak 48 óra különbséggel.
A másik fontos változás, hogy a gyakorlatban a háziorvos is jogosult „elrendelni” a karantént. Békássy elmondta: szervezetük a tiszti főorvoshoz fordult tisztázó kérdéssel, de az ő értelmezésük szerint ez azt jelenti, hogy hatósági határozat nélkül, a háziorvos bejelentése nyomán is sor kerülhet karanténra.
Soós Zoltán is így értelmezte az új rendelkezést, amely szerinte menedzselhetőbbé teheti a nagyszámú koronavírusos esetet.
– Azoknál a betegeinknél, akik enyhe tünetekkel jelentkeznek, jelentősen változott az eljárásrend. Ha a kezelőorvos úgy ítéli meg, hogy a páciens elmondott panaszai után felmerül a koronavírus gyanúja a telefonos konzultáció alapján, akkor teszt nélkül is gyanús esetté nyilváníthatja. Ezzel a jelentési rendszerbe is bekerül és betegségesetté válik. Ezeket a pácienseket otthon kell tartani tíz napig. Ha megfelelnek a kibocsátási kritériumnak, gyógyultnak nyilvánítom, értesítem a járványügyet – vázolta a folyamatot az orvos.
Szerinte ez valamelyest tehermentesítheti a járványügyi hálózatot, amelyet eredetileg nem a nagyszámú koronavírus–eset kezelésére alakítottak ki, és így a karanténhatározatok tömeges kiadása is problémát jelenthet.
Továbbra is szinte bárkinek kérhet tesztet a háziorvos
Soós Zoltán kiemelte: ettől persze dönthet úgy az orvos, hogy megteszteli a beteget – A napi gyakorlat egyébként is az volt, hogy amikor gyanúsnak találtam egy beteget, akkor vártam a tesztre, majd a pozitív teszt után vártam a határozatra. A beteggel ettől ugyanaz történt: elláttam kezelési tanácsokkal és kértem, hogy izolálja magát, és beszéljünk naponta – számolt be.
Bár a tesztelés átfutási ideje Békássy Szabolcs tapasztalata szerint is megnőtt az utóbbi időben, és most már a kontaktok és a külföldről érkezők sem szabadulhatnak hamarabb negatív teszt birtokában, Békássy Szabolcs szerint ennek ellenére járványügyi szempontból mindenképp érdemes elrendelnie a tesztelést a háziorvosnak, mert a pozitív eset kontaktjai szorosabb megfigyelést igényelnek.
Félreértések származtak a sajtóban Békássy Szabolcs elmondása szerint abból is, hogy korlátozza–e az új eljárásrend a háziorvosok tesztkérési lehetőségeit. Az orvos kiemelte: ez nincs így, a háziorvosnak továbbra is széles mérlegelési lehetősége van. Az eljárásrendben felsorolt specifikus tünetek (láz, köhögés, szaglás és ízérzékelés hirtelen elvesztése) és kevésbé specifikus tünetek (hányás, hasmenés, fejfájás, izomfájdalom) közül akár csak egynek a fennállása esetén is indokolt lehet a teszt az eljárásrend szerint, de Békássy felhívta a figyelmet: van egy olyan passzusa is az eljárásrendnek, amely szerint a háziorvos bármely más esetben is kérheti a páciens tesztelését, ha egyébként koronavírus-gyanúsnak találja őt – vagyis ez alapján a háziorvos továbbra is gyakorlatilag bárkinek kérhet tesztet, akit koronavírus–gyanúsnak vél.
Nem kell határozat a szabaduláshoz
A karanténból való szabadulással kapcsolatban más bizonytalanságok is adódhatnak a gyakorlatban. Lapunkhoz olyan információ is eljutott, hogy a karanténba került, tünetmentes, de koronavírus–pozitív pácienst telefonon úgy tájékoztatta a hatóság, hogy írásban kell majd nyilatkoznia arról a karantén végén, hogy tünetmentes, és ebben az esetben szabadulhat a karanténból.
Békássy Szabolcsnak ez a nyilatkozat a korábbi eljárásrendből volt ismerős, amely szerint valóban egy ilyen nyilatkozat volt a karantén feloldásának záloga: a páciensnek büntetőjogi felelőssége tudatában kellett nyilatkoznia arról, hogy tünetmentes, ennek hiányában nem lehetett meghozni a feloldásról a határozatot. A háziorvos szerint ez jelenleg nincs így, és egyetlen olyan pácienséről sem tud, akitől hasonló nyilatkozatot várt volna a hatóság.
A szabadulás jelenleg mindkét orvos elmondása szerint a háziorvos döntésének függvénye, a vele való konzultáció alapján történik; nincsen hatósági határozatra szüksége a páciensnek ahhoz, hogy elhagyja a karantént, ha az lejárt, és a gyógyulttá nyilvánítással kapcsolatos feltételek teljesülnek.
Tovább is karanténban tarthat a háziorvos
Az eljárásrend a pozitív eseteknek legkevesebb tíz nap karantént, a szabaduláshoz legalább három nap láztalanságot és a légúti tünetek elmúltát szabja feltételként, ezután nyilvánítható a beteg gyógyulttá.
Értelemszerűen az orvos dönthet úgy is, hogy tíz nap után nem ér véget a karantén, ha a telefonos konzultáció során úgy találja, hogy a páciense nem tünetmentes – mondta el Soós Zoltán.
Ha a gyógyulttá nyilvánítás feltételei nem állnak fent, Soós Zoltán elmondása szerint a háziorvos továbbra is karanténban tartja a beteget, és ez független attól, hogy meddig szól egyébként a karanténhatározat. A háziorvos nem szabadíthatja fel a karantén alól a páciensét, ha a fenti tünetek még nem múltak el, és a fertőzött sem távozhat a karanténból.
Azt Soós Zoltán is megerősítette, hogy a jelenlegi koronavírus–eljárásrend jelenleg másképp rendelkezik a kontaktok karanténjáról*, mint a kormány erről szóló rendelete: utóbbi szerint két negatív teszt felmutatásával lehetőség van szabadulni a karanténból, az eljárásrend viszont megszüntette ezt a lehetőséget. Az orvos elmondta: kezelőorvosként neki az eljárásrendet kell követnie, és valószínűnek tartja, hogy a kormányrendeletet előbb–utóbb hatályon kívül helyezik majd.
*Cikkünk eredeti változatában tévesen szerepelt, hogy ez a külföldről beutazókra is vonatkozik; ők továbbra is szabadulnak a karanténból két negatív teszt után.
