– A legutóbbi párttámogatottsági közvélemény-kutatásunk egy új jelenséget mutatott meg nekünk: az „összefogás”-szavazó születését – mondta a Népszavának Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója.
Az elmúlt pár hónapban végzett országos, és helyi méréseik során arra figyeltek fel, hogy megnőtt az „egyéb pártot” választók aránya. Sok olyan válaszadó van, aki munkatársuk érdeklődésére úgy nyilatkozott, hogy csak egy ellenzéki összefogásra szavazna – mondta Pulai.
A Népszava megbízásából készített országos reprezentatív felmérésben emiatt először szerepelnek olyan választói vélemények, akik nem egy-egy párt, hanem az „ellenzéki összefogás” mellett tennék le voksukat. Míg júliusban 1 százaléknyian említették, hogy az összefogásra szavaznának, addig augusztusban és szeptemberben már 2-2 százalék. A biztos szavazó, pártválasztók körében négy százalék az aránya ezen szavazóknak.
A Fidesz támogatottsága az összes megkérdezett körében változatlan, 30 százalék. Az ellenzéki táborban – az egy hónappal korábbihoz képest egy százalékos csökkenéssel is – a Demokratikus Koalíció (DK) a legerősebb párt 8 százalékkal, amit a Momentum 7 százalékos támogatottsága követ. Az MSZP és a Jobbik 6-6 százalékon áll, előbbi egy százalékkal csökkent augusztushoz képest. Az összes megkérdezett körében az LMP, a Párbeszéd, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP), és a Mi Hazánk Mozgalom (MHM) támogatottsága 1-1 százalék. A bizonytalanok aránya egy százalékpontot növekedett, jelenleg 37 százalék.
– Hibahatáron belül, de magasabb az érintett szervezetek és szavazók összesített támogatása, mint a Fideszé – mondta Pulai András, aki azt is kifejtette, hogy szerinte a pártok támogatottságának összeadása nem ad valós képet.
