Egyhangúan fogadta el kedden az Országgyűlés az orvosi bérek három éven át történő, nagy mértékű megemeléséről szóló javaslatot, amely egyúttal bevezet egy új típusú, egészségügyi szolgálati jogviszonyt, börtönnel bünteti a hálapénzt, és engedélykötelessé teszi, hogy az orvosok másodállást vállaljanak.
A törvényt a jelenleg Koncz Ferenc fideszes képviselő halála miatt 199 helyett 198 fős parlamentből 165-en szavazták meg, míg 33-an nem szavaztak róla egyáltalán. Például a szavazáson több kormánypárti prominens sem volt jelen, mások mellett előre bejelentett hiányzó volt Orbán Viktor miniszterelnök, de több miniszter is: Semjén Zsolt, Novák Katalin, Szijjártó Péter, Rogán Antal, Nagy István vagy Varga Mihály. Sőt: a törvényjavaslat egyik benyújtója, Gulyás Gergely miniszter sem volt ott a parlamenti rendszer szerint.
Az ellenzék soraiból is voltak, akik előzetesen jelezték, hiányozni fognak a szavazásról. Így tett például a Jobbik-elnök, Jakab Péter, a DK-elnök, Gyurcsány Ferenc vagy éppen a Párbeszéd társelnöke, Szabó Tímea, illetve a független Hadházy Ákos.
Egyik napról a másikra intéztek egy ekkora horderejű ügyet
A törvény bejelentése és megszavazása között alig telt el idő, azt ugyanis kivételes eljárásrendben tárgyalták. Arról, hogy a kormány a Magyar Orvosi Kamara kérésére (MOK) beleáll a béremelésbe, szombaton beszélt először Orbán Viktor, majd vasárnap már jelezte, nem minden orvos fog egyformán jól járni az emeléssel. A konkrét törvényjavaslatot pedig hétfőn nyújtották be a parlamentnek, rendkívül rövid időt engedve például a MOK-nak is annak véleményezésére. A szervezet részéről végül több kérést is megfogalmaztak a törvénnyel kapcsolatban, ezeket a kormány teljesítette, így például a módosítás értelmében a megállapított bértáblától eltérni lefelé nem, csak felfelé lehet, legfeljebb 20 százalékkal.
Az ellenzék soraiból többen kritizálták, hogy a hétfőn megjelent törvényjavaslatról már kedden szavazni kellett, ahelyett, hogy érdemi időt kaptak volna az ezzel kapcsolatos észrevételek megfogalmazására. A DK-s Arató Gergely szerint például ez a tempó csak akkor lett volna indokolt, ha a béremelés is azonnali, nem pedig csak januári. Szintén bírálta az ellenzék, hogy a szakdolgozók, a háziorvosok vagy éppen a szociális dolgozók kimaradnak a bérrendezésből.
Bérfeszültség jöhet?
Szakmai szervezetek közben – amellett, hogy üdvözölték a soha nem látott mértékű emelést – amiatt már aggodalmukat fejezték ki, hogy az egészségügyi szakdolgozók ebből a körből most kimaradnak. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara például azt írta, hogy „jogos igényként merül fel tagjaik részéről az orvosi bérek emeléséhez illeszkedő nagyságrendű és elvű (1,9 szorzójú) bérrendezés”. Már csak azért is, hiszen Orbán Viktor is az összes egészségügyi dolgozóról beszélt, amikor azt mondta, hogy az „orvosoktól és az ápolónőktől emberfeletti munkára lesz szükség”. Ugyancsak az ápolók és nővérek miatt emelte fel a hangját a Független Egészségügyi Szakszervezet is. Azt írták, hogy amennyiben az orvosi béremelés nem jár együtt a többi egészségügyi dolgozó bérrendezésével, az komoly bérfeszültséget generál. Sokan ugyanis csak jóval mérsékeltebb, vagy semmilyen béremelést nem kaptak, illetve fognak kapni.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma erre egyébként azzal reagált, hogy a kormány a szakdolgozók béremelésével kezdte az egészségügyi bérek rendezését. A 2018-ban indított béremelési programnak köszönhetően négy lépcsőben, összességében 72 százalékkal emelkedik 2022-ig az egészségügyi szakdolgozók fizetése.
