Az egészségügyi szolgálati viszony bevezetése olyan mértékben alakítja át a teljes ágazatot, aminek következményeit még nem látni – emiatt is fogadta döbbent csend sokak részéről az orvostörvény gyors elfogadását.
Kerestük az orvosi kamarát , hogy mit gondolnak az elfogadott törvényről, az átvezényelhetőségről és a másodállás tiltásáról, továbbá a MOK-ot ért bírálatokról? A szervezet sajtóreferensétől, Dr. Szabó Ritától azt a választ kaptuk: a kormányzati delegációval való szombati egyeztetés után hétfőn rendkívül rövid határidővel kapták meg véleményezésre a tervezetet. – A megadott határidőn belül több, kiemelten fontos pontban kértük az illetékes döntéshozóktól azok közös, konstruktív munkafolyamatban történő korrekcióját, mert hisszük, hogy csak így kerülhető el az egészségügy rövid időn belül történő összeomlása. A módosítási kéréseink egy részét ugyan elfogadták, de további egyeztetéseket tartunk szükségesnek – tette hozzá. Részletekbe menően nyilatkozni elmondása szerint kizárólag a tegnap elfogadott törvény részleteinek ismeretében és a szöveg értelmezését követően tudnak. Ezen jelenleg is nagy erőkkel, tagjaik bevonásával dolgoznak.
Az orvosi kamara kicsit később közleményt is kiadott. Mint írták, álláspontjuk szerint egy ilyen társadalmi hatású törvény előkészítését és elfogadását csak az érintettekkel történő megfelelő egyeztetést követően, a mindenki számára elfogadható kompromisszumok megkötése után szabad keresztülvinni. A megfelelő törvény az orvostársadalom számára az, ahol a részletek egyértelműek, és a napi gyakorlatra vonatkozó útmutatás is előre ismert.
Hozzátették: az előzetes egyeztetés nélkül benyújtott törvény egylépcsős, a törvényben meghatározott határidővel történő végrehajtása súlyosan veszélyezteti az ellátórendszer működését és sérti az orvosok alapvető jogait. „A jogviszonyok egylépcsős egységesítése és a másodállások szigorú korlátozása szakterületeket és intézményeket tehet működésképtelenné. Ezen felül az az adminisztratív feladat-tömeg, amely a több ezer orvos másodállásának ellátási érdek miatti engedélyeztetésével jár, nem hajtható végre a hatályba lépésig rendelkezésre álló idő alatt. Így számos szakrendelő, kórházi osztály orvos nélkül marad.”
Arra figyelmeztetnek, hogy „nagy a veszély, hogy az orvosi léttől idegen korlátozások, a 2 évre elrendelhető kirendelés és feltétel nélküli áthelyezés lehetősége miatt orvosok tömege inkább a magánellátást fogja választani. Megnyugtató együttműködés és lépések nélkül csökken a járvány elleni védekezés esélye, közvetlen veszélybe kerül a lakosság ellátásának biztonsága. A törvény végleges szövegének elemzését és javaslataink kidolgozását követően kérni fogjuk a törvény módosítását és a végrehajtási rendeletek közös kidolgozását.”
„Katonák nem leszünk. A magyar orvostársadalom a fő céllal, a tiszta, átlátható egészségügy kialakításával egyetért, ezért azt gondoljuk, a kialakult helyzet szakmai alapon nyugvó valódi összefogással menthető” – írták.
A törvénytervezetet több kritika is érte, ezek nyomán pedig elvetették azt, hogy a munkahelyi vezető húsz százalékkal csökkenthesse a neki dolgozó orvos bérét. Az elfogadás módját szintén sokan sérelmezték. Ismert, Orbán Viktor szombaton bejelentette, hogy a kormány elfogadja a MOK kérését, hétfőre pedig már a Parlament előtt is volt a javaslat. Az orvosi kamara és más szervezetek ezt követően csupán órákat kaptak annak véleményezésére. Annak ellenére, hogy a törvény nemcsak a béremelésről szól, az egészségügyi szolgálati viszony pedig több szigorú összeférhetetlenséget állapít meg.
A 444 cikke szerint ilyen a vállalkozói vagy személyes közreműködői szerződések tiltása. A Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) úgy látja, ez veszélyezteti az ellátás működőképességét, és indokolatlanul korlátozza a vállalkozás szabadságát. Gondnak tartják továbbá az orvosi másodállások vállalásának tiltását, továbbá a magán- és állami ellátás szigorú szétválasztását. A jövőben ugyanis az állami vagy önkormányzati intézményekben dolgozó orvosoknak tilos lesz olyan beteget ellátniuk, akit ugyanazzal a problémával magánpraxisukban már kezeltek.
A MOK is jelezte hétfőn, a törvényjavaslat megjelenése után, hogy több ponttal nem ért egyet, majd Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter kedd reggel azt mondta, hogy a kamara összes módosító javaslatát elfogadták.
Ezzel kapcsolatban szerdán nyilatkozott a Kossuth Rádiónak Kásler Miklós. A miniszter szerint az állami- és magánpraxis szétválasztása további jogszabályalkotást igényel. Egyébként úgy látja, korszakos törvény született, ami a magyar egészségügyet teljesen új pályára állíthatja. A jogszabály ugyanakkor nem vonatkozik a háziorvosokra, akikkel kapcsolatban további lépések várhatóak.
A MOSZ a legnagyobb problémának azt látja, hogy az egészségügyi szolgálatot teljesítő orvosoknak vállalniuk kell az 1+1 évre való átvezényelhetőséget. Így kirendelhetőek lesznek más, akár lakóhelyüktől távoli egészségügyi intézménybe. Itt ráadásul rendkívül rövid, mindössze tíz napos kötelező értesítési időt adnak.
A Népszava felidézte, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) nyílt levélben kérte számon a szolidaritást. Reméljük a Magyar Orvosi Kamara (...) nem fogadja el ilyen formában a törvényt és semmi esetre sem vesz részt a megvalósításában!” – közölte a szervezet. Balogh Zoltán elnök a lapnak azt mondta, tiltakozásuk jeléül mostantól zöld szalagot viselnek. A MOSZ pedig arról tájékoztatott: „A kormány a Magyar Orvosi Kamara bértábláját használta fel arra, hogy csapdába csalja az orvostársadalmat.” A lap szerint most nagyon sokan forronganak, pedig vasárnap még nagy volt a bizakodás.
