Kötelező erejű mechanizmust kér az Európai Parlament (EP) az európai értékek valódi védelméhez – erről tájékoztatott az EP a szerdai ülés után, ahol 521 szavazattal, 152 ellenében és 21 tartózkodással döntöttek az állásfoglalásról. Ezzel a közlemény szerint a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogokat szeretnék védeni.
Mit jelent ez a bürokratanyelven megfogalmazott szöveg a gyakorlatban? Az Európai Uniónak régi problémája, hogy bár mindenféle jelentések születnek, illetve az EP is szavazgat időnként, de ezeknek sok következményük nincs. A magyar kormány eközben rendre azzal söpri félre a kritikákat, hogy itt valójában csak ideológiai támadásról van szó. Állításuk szerint olyan ügyekben akarják meghátrálásra bírni a Fidesz-KDNP-t, mint a család- vagy a menekültpolitika. A magyar kormány bírálói, így a magyar ellenzék is állítják, hogy valójában viszont olyan dolgokról van szó, mint a sajtószabadság kérdése vagy a korrupció.
A Momentum EP-képviselőjét, Cseh Katalint kérdeztük arról, a most emlegetett jogállamisági mechanizmus mit jelentene a gyakorlatban. A politikus szerint a nagy többséggel elfogadott Sinecka-jelentés „egy hatékony mechanizmust javasol”, ami elérné, hogy az alapértékekkel szembemenő kormányok ne oszthassanak uniós pénzeket. Cseh Katalin nagy sikernek tartja, hogy a Parlament állásfoglalása tartalmazza „a Momentum legfontosabb prioritását, a végfelhasználók védelmét.”
De mi történne a gyakorlatban ezután, mitől lesz más mindez, mint eddig? – kérdeztük. A momentum képviselője szerint „az Európai Bizottság idéntől éves jelentésben vizsgálja a jogállami minimumfeltételek érvényesülését a tagállamokban (múlt héten publikálták az első ilyen jelentés-csomagot). A javaslatunk az, hogy ha a Bizottság problémát talál – ahogy például a magyar esetben megállapította, hogy rendszerszintű hiányosságok vannak a politikai korrupció elleni fellépésben – a források folyósítását fagyassza be, és azokat közvetlenül a végfelhasználók kapják meg.” Cseh Katalin úgy látja, így biztosítható, hogy a tiszta eszközökkel pályázó önkormányzatok, kisvállalkozók, civil szervezetek akadálytalanul hozzájuthassanak a támogatásokhoz, de „a források elsíbolásában érdekelt, korrupt kormányközeli oligarchák és politikai szereplők fennakadjanak a szűrőn.”
Rákérdeztünk, hogy ezek a jogállamisági feltételek mit jelentenének a gyakorlatban. Hiszen, mint írtuk, a magyar kormány ilyenkor azzal érvel, hogy megfoghatatlan gumikritériumokról, ideológiai támadásokról van szó. A momentumos politikus a jogállamiságot vizsgáló jelentésre hívta fel a figyelmünket, és arra, hogy abban mindez részletesen ki van fejtve, olyanokkal, mint a törvény előtti egyenlőség, a hatalmi ágak szétválasztása vagy az alapvető jogok tiszteletben tartása. Szó van továbbá a bíróságok függetlenségéről, valamint arról, hogy a törvényeket átlátható, ellenőrizhető, demokratikus és elszámoltatható módon érvényesítik.
Szerettük volna a fideszes Hidvéghi Balázs EP-képviselőt is megkérdezni erről a mechanizmusról. A politikust el is értük, visszahívást ígértek, de ez eddig nem történt meg. Ugyanakkor az MTI-hez közleményt juttatott, el, amiben azt írta: az Európai Parlament egy olyan újabb jogállamisági eljárás létrehozására kéri az Európai Bizottságot, amely a tagállamok parttalan politikai zsarolására adna lehetőséget. A jogállamiság fogalmának kitágítása mellett ráadásul álfüggetlen „szakértőknek” és civil szervezeteknek adna a tagállamok vizsgálatára és büntetésére vonatkozó jogköröket szerinte.
A szavazás kapcsán közleményt adott ki a Demokratikus Koalíció is. Ara-Kovács Attila szerint „szükség van a jogállamisági feltételekre, meg kell akadályozni, hogy Orbánék a magyaroknak juttatott forrásokat ellopják a magyaroktól! Orbán egyedül abból fog érteni, ha elzárják az uniós pénzcsapokat előle, a magyar emberek viszont nem érdemlik meg, hogy a tolvaj miniszterelnök miatt büntessék őket, ezért van szükség a közvetlen források biztosítására.”
Az MSZP EP-képviselője, Ujhelyi István pedig azt mondta az MTI szerint: az állásfoglalással az EP „ismét sakkot adott az unió és a demokrácia ellenségeinek, közöttük Orbán Viktor miniszterelnöknek.” Úgy vélte, az EP továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az uniós források elköltését szigorúbban kell ellenőrizni a tagállamokban és azok hozzáférését össze kell kötni az európai alapértékek és a demokratikus szabályok betartásával. Megerősítette: pártja szerint a szabályokat megsértő tagállamok esetleges szankcionálása esetén is biztosítani kell, hogy a végső kedvezményezettek, például önkormányzatok, civilszervezetek, vagy a vállalkozások hozzájussanak a támogatásokhoz.
