Bármikor változtathat a kormány az orvosi bértáblán – Áderhez fordult a szakszervezet

Bármikor változtathat a kormány az orvosi bértáblán – Áderhez fordult a szakszervezet

Fotó: Unsplash/Hush Naidoo

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) levélben kéri Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az október hatodikán elfogadott egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt – közölte a szervezet csütörtök reggel.

A MOSZ levelében kifejti, hogy az orvosi béremeléshez és a hálapénz visszaszorításához nem volt szükség új jogállási törvényre. Ezeket a kérdéseket a jelenleg érvényes Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben, a Munka törvénykönyvében és a  Büntető törvénykönyvben is lehetett volna rendezni. A kormány úgy terjesztette be a törvényjavaslatát, hogy nem tartotta be a jogalkotásról szóló törvényt. „Sérelmesnek és jogellenesnek tartjuk, hogy a törvényjavaslat beterjesztését nem előzte meg  társadalmi vita, a szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel nem történt valódi konzultáció,  egyeztetés a törvény szövegéről. A Magyar Orvosok Szakszervezete mindössze három órát  kapott a törvénytervezet véleményezésére” – fogalmaztak.

A törvény több vonatkozó nemzetközi egyezményt sért és jogbizonytalanságot kelt közel százezer egészségügyi- és egészségügyben dolgozó körében. Ez a törvény azzal, hogy lehetővé teszi a kormánynak, hogy a munkavállalók alapvető jogait és kötelezettségeit rendeletekkel szabályozza, óriási visszalépést jelent a munkavállalói jogok és a jogbiztonság érvényesülése szempontjából Magyarországon – írták.

Véleményük szerint, az egészségügyi- és az egészségügyben dolgozók másodállás  vállalásának és vállalkozási formában működésének tilalma súlyosan sérti a magyar és az  európai jogot.

Szerintük elfogadhatatlan, és szükségtelen, hogy a törvény lehetőséget kíván biztosítani az  egészségügyi- és az egészségügyben dolgozók 1+1 évre, más munkahelyre történő  vezényléséhez. Ezzel akár családokat szakíthatnak szét, és sérti a szabad munkavállalás jogát  is.

Szakszervezetként elfogadhatatlannak tartják, hogy a törvény tiltja a kollektív szerződés  kötését a törvény hatálya alá tartozó intézményekben. A törvény a sztrájkjog  gyakorlását a sztrájktörvényen túlmenően tovább korlátozza az egészségügyi ágazatban.  Elfogadhatatlannak tartják, hogy „egy esetleges sztrájk jogát csak a Kormány és az »érintett  szakszervezetekkel« kötendő megállapodásban rögzített sajátos szabályok mellett engedi  gyakorolni a törvény”. Úgy vélik, hogy ezek a törvényi rendelkezések a szakszervezeti jogok durva csorbítását  eredményezik, és a munkavállalók érdekképviselethez való jogát szükségtelenül és  jogellenesen korlátozzák.

Ez a törvény olyan felhatalmazást ad a kormánynak, amely alapján rendeleti úton  szabályozható minden olyan alapvető munkavállalói jog, amelyeket korábban törvényi szinten  szabályoztak – figyelmeztet a MOSZ. Eszerint már a törvény hatálybalépését követően  szinte másnap jogosult a kormány a törvény mellékletében szereplő bértáblát megváltoztatni,  de a munkavállalás alapvető jogait és kötelezettségeit tartalmazó, korábban törvényben szabályozott kérdésekben is a Kormány rendeleti úton  hozhat szabályokat.

A levelet aláírta a Független Egészségügyi Szakszervezet is, mint délelőtt Facebook-oldalukon írták, a törvény az mélységesen sérti az egészségügyben dolgozók jogait, és a betegek gyógyulásának esélyeit is.

A Magyar Orvosi Kamara szerdán azt közölte, hogy további egyeztetést tart szükségesnek az elfogadott törvényről. Mint írták, az előzetes egyeztetés nélkül benyújtott törvény egylépcsős, a törvényben meghatározott határidővel történő végrehajtása súlyosan veszélyezteti az ellátórendszer működését és sérti az orvosok alapvető jogait. Hozzátették: a törvény végleges szövegének elemzését és javaslataink kidolgozását követően kérni fogjuk a törvény módosítását és a végrehajtási rendeletek közös kidolgozását.

„Katonák nem leszünk” – szögezték le, az akár két évre elrendelhető kirendelés és feltétel nélküli áthelyezés lehetőségére utalva, hozzátéve, e miatt orvosok tömege inkább a magánellátást fogja választani.