Veszélyeztetik az egészségügyi dolgozókat akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne rájuk – erről írt a Facebook-oldalán Kunetz Zsombor. Az egészségügyi szakember feltehetőleg egy orvos vagy ápoló posztját idézte, amiben az szerepelt: 150 dolgozót vittek Balassagyarmatra eligazításra, de Egerből is ment egy busz ötven fővel. A helyszínen derült ki, hogy csak általános tájékoztatót tartanak a kirendelésről, a posztoló szerint pedig ezt meg lehetett volna oldani online konferenciabeszélgetéssel is. Ráadásul szerinte utóbb kiderült, hogy a buszon volt koronavírus-fertőzött.
Kunetz Zsombor mindehhez azt fűzte hozzá: „Ők egészségügyi dolgozók, élőállatként bánnak velük akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne rájuk. Ráadásul teljesen feleslegesen, veszélyeztetve, és addig is a munkából kivonva. Semmilyen béremelés nem fog ezen segíteni!”
Kerestük az egészségügyi szakembert azzal kapcsolatban, Eger városán kívül honnan vittek Balassagyarmatra embereket, milyen eligazításról volt szó, és mit lehet tudni a fertőzésekről. Kunetz elmondta, ő is annyit tud, amennyi a posztban ki van fejtve, de orvosok, ápolók is voltak köztük, és valóban az átvezényelhetőségről tartottak 150 embernek tájékoztatást.. „A dolog feleslegessége az igazi nagy probléma, ezt az egészet meg tudták volna oldani például egy Zoom-beszélgetésben” – fejtette ki lapunknak. Mint mondta, nem rendőri intézkedés volt ugyan, de olyan a hangulata, katonás, nem vállalható. A Magyar Hangnál is kevesen dolgoznak, nagyon sok a téma, megírandó cikk, és akkor képzeljük el, hogy elviszik önöket a Blikk szerkesztőségébe, hogy feleslegesen ott töltsék az időt – hozott egy párhuzamot Kunetz. Úgy látja, így is alig tudják ellátni az egészségügyben a feladatokat, és akkor még hátráltatják is őket.
Kérdeztük arról is, mit gondol az átvezényelhetőségről, mi a legnagyobb gond ezzel szerinte. Kunetz szerint nyilván szükség van rá, előfordul, hogy át kell vezényelni, de a legrosszabb megoldások születnek. Ahelyett, hogy meghagyták volna a korábbi rendszert, „miniatűr intézményeket kineveztek Covid-kórháznak, és odavezénylik a nagyobb kórházakból az ellátó személyzetet, miközben elvárják, hogy az ellátás azokban is folyjon a megfelelő rendben” – jegyezte meg.
Megkérdeztük a Nemzeti Népegészségügyi Központot is. Válaszukban elismerték a balassagyarmati utazást, valamint azt is, hogy az utasok közül később valakinél kimutatták a fertőzést, azonban szerintük az utazás idején ő még nem fertőzött. „Október 2-án utaztak az egészségügyi dolgozók Egerből Balassagyarmatra. Az egyik dolgozónak október 5-én kezdődtek a COVID-19 gyanút felvető tünetei, majd tesztelését követően igazolódott COVID-19 pozitivitása. A kontaktuskutatás – a WHO ajánlása szerint a tünetek megjelenését megelőző 48 óráig visszamenőleg – megtörtént. Mivel az utazás 72 órával a tünetek megjelenése előtt volt, valamint a buszon kötelező volt az FFP2-es maszk viselése, ezért az utastársak nem minősültek szoros kontaktoknak, velük kapcsolatban nem merült fel járványügyi intézkedés szükségessége" – írták válaszukban.
A múlt héten fogadták el az orvostörvényt, aminek része az orvosok fizetésének 120 százalékkal való emelése, illetve a hálapénz betiltása. Ezeket a Magyar Orvosi Kamara javaslatára fogadta el a Fidesz. Ugyanakkor hozzátettek olyan elemeket is, amiket a MOK nem kért, és amikből jelentősebb szakmai felháborodás lett. Ilyen a másodállás korlátozása, illetve az átvezényelhetőség is. A Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) elnöke, Szabad Zoltán a múlt héten a 444-nek arról beszélt: ez a szabadságjogok elfogadhatatlan csorbítását jelentené. A törvény szerint az orvosok 1+1 évre kirendelhetőek lennének más, akár a lakóhelyüktől távoli egészségügyi intézménybe. Mindehhez ráadásul kifejezetten rövid, tíz napos kötelező értesítési időt szabtak meg. A MOSZ úgy látja, a betegek szabad orvosválasztáshoz való jogát is korlátozza, ha az orvosukat máshová küldhetik bizonytalan időre.
Szabad szerint elképzelhető, hogy ezt sokan aránytalan, a magánéletbe súlyosan beavatkozó korlátozásként élik meg, és inkább a magánegészségügy vagy a külföldi munkavállalás mellett döntenek.
