A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelésére összeállított 50 pontos jegybanki program átfogónak nevezhető, ami nem jelenti azt, hogy ne lennének hiányosságai. Az általunk megkérdezett szakértők mindegyike üdvözölte a program megszületését, amely szerintük jelentősen túlmutat a kormányzat eddigi mentőcsomagjain, több helyütt szembe is megy vele.
Az ötvenpontos gazdasági csomag például folytatná a bértámogatási programot, segítené a járvány miatt munkanélkülivé váltakat, emelné a családi adókedvezményt, és 5 százalékra csökkentené a lakásépítés áfáját, magánerős építés esetén pedig visszaigényelhetővé tenné azt az egész országban. Emellett több lépcsőben csökkentené a gázárakat, emelné az egészségügyben és oktatásban dolgozók bérét, fenntartaná a távoktatást a felsőoktatásban, és támogatná az otthoni munkavégzést.
– Részletesen nem mélyedtem el a pontok elemzésében. A javaslatok között van, ami megfontolandó, és akad olyan is, ami szembemegy a kormány eddig ismert elképzeléseivel. Én azonban igazából az 51. javaslatot hiányolom belőle, nevezetesen, hogy miként szorgoskodik a jegybank az euróövezeti csatlakozás feltételeinek megteremtésében, például az infláció kordában tartásával – nyilatkozta a Magyar Hangnak Bod Péter Ákos közgazdász professzor. Az akadémikus hiányolja, hogy a jegybank a monetáris politika lehorgonyzásához alapvető fontosságú és az Európában legmagasabb inflációról egyetlen szót sem szól, valamint ugyancsak hallgat arról, hogy mi vezetett a forint hosszú ideje tartó értékvesztéséhez. – Már csak azért is fontos lenne a forint gyengülésével foglalkozni, mert a koronavírus-válság miatt egyelőre nem jelentkezett intenzíven a hazai árakban az import termékek áremelkedése, főként az alacsony forgalom miatt, illetve mert más volt a cégek figyelmének középpontjában. Ha azonban az importőrök azt látják, hogy tendencia a forint értékvesztése, akkor átgondolják árpolitikájukat, és érvényesítik a gyengülés okozta terheket az árakban.
Róna Péter közgazdász szerint kellőképpen átfogó a jegybanki javaslat, minden terület szerepel benne, amire figyelemmel kell lenni. Az Oxfordi Egyetem oktatója szerint azonban bármennyire is jó a program, a magyar gazdaság jelenlegi állapotában nincs arra forrás, hogy azt megvalósítsuk. – A kormány által is elismerten 7–9 százalék közötti deficit, majd a jövő évre várható ötszázalékos hiány gúzsba köti a költségvetést, ezért a program részleges végrehajtására sem lesz forrás. A forint gyengülése folyamatos, és a befektetők azt látják, hogy Paks II. és a Budapest–Belgrád-vasútvonal korszerűsítése jelentősen megterheli a magyar költségvetést, ezért akadályokba ütközhet a külső finanszírozás. Ráadásul a belföldi források is fogyóban vannak, hiszen a lakosság a válság miatt egyre kevésbé lesz képes megtakarítani, hiába kedvezőek a befektetési lehetőségek, például a Magyar Állampapír Plusz – tette hozzá a közgazdász.
Róna Péter úgy véli, a program részleges megvalósításához el kellene halasztani, illetve lemondani a Paks II. és a Budapest–Belgrád-vasútvonal beruházást, majd részletes forrásvizsgálatot kellene készíteni arról, hogy mire és mennyit lehet költeni. Figyelembe kellene venni, hogy a válság miatt átalakulóban lévő gazdaság mely ágai lehetnek a jövőben sikerágazatok, és melyek vannak halálra ítélve. Az előbbiekbe kellene nagyobb összegeket fektetni, a megszűnő, illetve jelentősen zsugorodó ágazatokba – mint például az autó-összeszerelés – pedig nem szabadna invesztálni. Helyette a jövő olaja, a vízgazdálkodás területére kellene irányítani a forrásokat, illetve olyan gépgyártást fejleszteni, amely ezt a területet tudja kiszolgálni.
A közgazdász szerint Orbán Viktor miniszterelnök minapi kijelentése, amely szerint Magyarország nem kér a 750 milliárd eurós Next Generation Fund támogatásaiból és hiteleiből, ha azt jogállami kritériumokhoz kötik, hazafiatlan. Ezzel ugyanis alapvetően szembemegy a magyar érdekekkel, hiszen hazánknak jelentős külső forrásra lenne szüksége a járvány gazdasági hatásainak mérséklésére.
Virovácz Péter, az ING Bank elemzője vitairatnak tekinti a jegybanki programot, amely a források nagyságának és helyének megnevezése nélkül nem igazán értelmezhető. Az biztos, hogy jelentős többletterhet jelentene a költségvetésnek, de nem lehet tudni, hogy pontosan mekkora kiadást, és annak mi lenne a forrása. Az kijelenthető, hogy gazdaságélénkítő hatása lenne az átfogó programnak, de a források hiánya miatt nem lehet tudni, hogy megvalósítható-e. A kormány eddigi intézkedései a programmal szemben nem átfogók, inkább célzottak és lassan megvalósulók, amelyek a versenyképességet igyekeznek serkenteni.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/41. számában jelent meg október 9-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/41. számban? Itt megnézheti!
