Az Országgyűlés múlt heti programjában gyorsan elfogadott egészségügyi törvény szerint az kaphat megemelt fizetést, aki ilyen jogviszonyt létesít – írja a Telex. Állami vagy önkormányzati fenntartású kórházban, rendelőben, egészségügyi intézményben csak így lehet majd dolgozni. Ez a státusz kötöttségekkel is jár, például csak engedéllyel szabad másodállást vállalni.
A törvényjavaslat elfogadása után a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara országos online felmérést készített tagjai körében az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatban, hogy a szervezet ez alapján fogalmazza meg javaslatait. Kérdőívüket több mint 30 ezren töltötték ki, 88 százalékuk nő.
A megkérdezettek közel kétharmada (62,7 százalék) még nem tudja, hogy létesít-e egészségügyi szolgálati jogviszonyt, de elég jelentős azok száma, 31,7 százalék, akik állításuk szerint nem fognak aláírni, hat százalék pedig már most tudja, hogy aláír.
A MESZK arról is megkérdezte a dolgozókat, hogy milyen módon demonstrálnának a törvény ellen, 8700-an azt jelezték, hogy akár utcai demonstrációra is elmennének, míg 6997-en a felmondási nyilatkozatukat helyeznék letétbe.
A válaszadók több mint fele dolgozik legalább 20 éve az egészségügyben, de elég nagy arányban vannak azok, akik még öt évnél kevesebbet dolgoztak az ágazatban. Ötven százalékuk a fekvőbeteg-ellátásban, ötödük a járóbeteg-ellátásban dolgozik.
A válaszadók 33 százaléka, közel tízezer ember mondta azt, hogy mellékállása is van. Legtöbbjüknek (48 százalék) ez is az egészségügyben van, 20 százalékuk egészségügyi vállalkozásban dolgozik, csak 22 százalék nem az egészségügyben vagy szociális területen vállal másodállást.
Eközben az egészségügyben tevékenykedő szakszervezetek – a Független Egészségügyi Szakszervezet, a Magyar Orvosok Szakszervezete, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége, az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége – Összefogás az Egészségügyért néven akciószövetséget hozott létre az új szolgálati jogviszonyról szóló törvény módosítása érdekében.
Közleményükben úgy fogalmaznak, „az egészségügyi ágazatban súlyos bizalmi válság alakult ki. Az életünket, személyes mozgásterünket nemcsak a járvány, hanem a megkérdezésünk nélkül, sebtében megalkotott törvény is veszélyezteti."
Úgy gondolják, az új szolgálati jogviszonyról szóló törvény nem csupán az egészségügyben dolgozók életére, hanem a teljes társadalomra hat, mert következményeként ellehetetlenülhet az ellátás, és mindez egy világjárvánnyal súlyosbítva akár emberéletekbe is kerülhet.
Ezért tárgyalásokat kezdeményeznek a kormányzattal, amelyek sikertelensége esetén a nyomásgyakorlás jogállamiság által biztosított eszközeihez fognak folyamodni.
