A releváns ellenzéki pártok szavazóinak túlnyomó többsége támogatja, hogy az ellenzék közös listán és közös jelöltekkel induljon – közölte az Idea Intézet a szeptember végi, október elejei adatfelvétele alapján. A pártok támogatottsága érdemben nem változott augusztus végéhez képest.
A Momentum szavazóinak 71 százaléka, a jobbikosok 60 százaléka osztja a lehető legszorosabb együttműködési formát, ami a 2022-es ellenzéki indulást illeti. Nem meglepő módon a pártpreferenciájukat nem tudók vagy nem vállalók körében – mely sokaságban jelentősebb potenciális ellenzéki, és nem elhanyagolható potens fideszes támogató is van – az indulási stratégia kérdése egyelőre nem eldöntött (23 százalék nem kíván, 24 százalék nem tud válaszolni). Akiknek viszont van véleményük ebben a rétegben, azoknak 37 százaléka a közös lista – közös egyéni indulás pártján áll – írták.
Az Idea Intézet megjegyzi, hogy bár mélyebb kutatás szükséges, mégis szerintük több vizsgálat tükrében vélelmezhető, hogy nem kockázat nélküli a Momentum és a Jobbik külön listákra vonatkozó indulási stratégiája. Szeptember végén, október elején előbbi szavazóinak 59 százaléka gondolja úgy, hogy akkor is a közös listára szavazna, ha a Momentum nem azon indulna. A jobbikos szavazók ennél hűségesebbek, „csak” 48 százalékuk hagyná el pártját a közös lista érdekében. Ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy szeptemberben mindkét párt szavazóinak többségében csalódást keltene egy külön listás indulás, és elkötelezettségük pártjaik iránt nem olyan erős, hogy „egy emberként” követnék pártjukat egy közös listától eltérő indulás kapcsán – írták.
Az augusztus végi adatfelvételhez képest most a pártok támogatottsága érdemben nem változott: a Fidesz–KDNP a teljes népesség 34, a biztos szavazó pártválasztók 50 százalékának támogatását bírja. Mindkét választói csoportban hibahatáron belül csökkent a kormányzópárt támogatottsága.
Az ellenzéki oldalon DK a teljes népességben 12 százalékot (+1), a biztos szavazó pártválasztóknál pedig 17 százalékot (+1) kapna. A Momentum az előbbi körben 7 százalékon áll, utóbbiak 10 százaléka szavazna a pártra, azaz tökéletesen megegyezik az előző hónapban mért eredményekkel. A Jobbik támogatottsága teljes népességben 6 százalék, a biztos szavazó pártválasztók körében 8 százalék (-1). A parlamenti küszöböt még az MSZP érné el, támogatottsága a választókorú népesség körében (5 százalék), míg a biztos szavazó pártválasztók között 6 százalékos a támogatottsága. A Mi Hazánk, az LMP, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, valamint a Párbeszéd (+1) a teljes népesség 2 százalékát tudhatja maga mögött.
Ebben a hónapban az ismeretlen preferenciájúak aránya 27 százalék, ami a koronavírus-járvány kitörése óta a legalacsonyabb mért érték.
