Barion Pixel
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Megszavazták Varga Zs. Andrást a Kúria élére

Szerző: | 2020. október 19., 17:04 | Belföld

Varga Zsolt András, a Kúria elnökjelöltje bizottsági meghallgatása után a Parlamentben 2020. október 8-án. MTI/Illyés Tibor

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Hétfőn az Országgyűlés kétharmados többséggel a Kúria elnökévé választotta Varga Zsolt Andrást, akinek kinevezése ellen a szakmai szervezet és az ellenzéki pártok is felszólaltak korábban, hangsúlyozva, az új vezetőnek nincs bírósági tapasztalata. Varga Zsolt Andrást Áder János köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság elnökének október elején. A képviselők titkos szavazás keretében nyilváníthattak véleményt. A jelenleg csak 198 fős parlament 161 képviselője szavazott érvényesen, közülük 135-en voksoltak Varga megválasztására, míg 26-an nemmel. Miután Varga megválasztását bejelentették, az újdonsült Kúria-elnök azon rögtön le is tette esküjét.

Az Országos Bírói Tanács (OBT) korábban meghallgatta Varga Zsolt Andrást és előzetesen véleményt nyilvánított: 1 igen, 13 nem szavazattal, tartózkodás nélkül, a jelölt Kúria elnökévé történő megválasztását nem támogatta. A testület elismerte Varga Zsolt András tudományos területen szerzett érdemeit, alkotmánybíróként és a legfőbb ügyész helyetteseként a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatásban szerzett tapasztalatát, valamint személyes kvalitásait és felkészültségét. Közleményük szerint ugyanakkor nem lehet elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy a jelölt korábban a bírósági szervezetrendszerben egyáltalán nem végzett ítélkezési tevékenységet, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezik, a peres ügyek és a bírósági igazgatás terén gyakorlati múltja nincs. A rendszerváltás óta kizárólag olyan személy töltötte be a Legfelsőbb Bíróság, illetve Kúria elnökének tisztségét, aki ezt megelőzően hosszabb-rövidebb ideig bíróként is dolgozott.

A bírói testület arra is felhívta a figyelmet, hogy Varga Zsolt András jelöltté válását két közelmúltbeli törvénymódosítás tette lehetővé, amely nem feleltethető meg annak az alkotmányos elvárásnak, hogy a bírósági szervezetrendszer csúcsára a más hatalmi ágaktól független, külső szemlélő számára is pártatlannak látszó személy kerüljön.


HIRDETÉS

– Szóval, Varga Zs. főbíróvá emelése valamiért annyira fontos a miniszterelnöknek, hogy minden konzervatív igehirdetést meghazudtolva a hagyományokkal is szakít és egy bonyolult törvénymódosítási manővert is véghez vitt miatta. Na most lehet elkezdeni aggódni! – írta a Facebook-oldalán Schiffer András ügyvéd Varga Zsolt András jelölése kapcsán.

Az LMP frakciója is elutasította Varga Zsolt András kinevezését Kúria-elnöknek az erről szóló hétfői országgyűlési szavazáson. Keresztes László Lóránt, a párt frakcióvezetője az MTI-hez is eljuttatott közleményében azt írta: a jelölt személyével kapcsolatban fennálló legsúlyosabb szakmai kritika, hogy nem rendelkezik semmilyen ítélkezési és tárgyalótermi gyakorlattal.

– A Demokratikus Koalíció (DK) képviselői nem vesznek részt a Kúria új elnökéről döntő hétfői parlamenti szavazáson – közölte Sebián-Petrovszki László országgyűlési képviselője hétfői online sajtótájékoztatóján. Mint mondta, Varga Zsolt Andrást a Fidesz úgy teszi meg a Kúria elnökévé, hogy „soha életében nem volt bíró”, ezért egyetlen ügyben nem ítélkezett. Hozzátette, a jelölt közel tíz évig volt Polt Péter legfőbb ügyész helyettese, ezért közel tíz évig vett részt az ügyészségen „azokban a botrányos ügyekben”, amelyek már az első Orbán-kormányt, illetve a jelenlegi kabinetet is jellemezték. Európában példátlan, a jogállami elveket, így a hatalmi ágak szétválasztásának elvét is megcsúfolja, hogy a Fidesz egy ügyészt tesz meg a bírói szervezet vezetőjének – fogalmazott a politikus. Hozzátette, a DK nem vesz részt ebben a színjátékban, és minden nemzetközi fórumon, így többek között az Európai Bizottságnál is felemeli szavát az eljárás ellen.

A DK korábban közölte, az Európai Bizottsághoz fordul azért, hogy „Polt Péter jobbkeze” ne lehessen a Kúria elnöke. Rónai Sándor, a párt európai parlamenti képviselője úgy fogalmazott, „döbbenetes, hogy az Orbán-kormány az ügyészség megszállása után Polt Péter jobbkezét, Varga Zsolt Andrást akarja kinevezni a Kúria elnökének”. A DK emellett a Velencei Bizottságot is tájékoztatja a történtekről, amilyeneket dél-amerikai banánköztársaságokban, Oroszországban és Türkmenisztánban lehet csinálni, de Európában nem – tette hozzá.

– A néppárti Jobbik képviselői nemet mondtak a Kúria elnökér – írta Facebook-oldalán Brenner Koloman a párt országgyűlési képviselője. – Legutóbb Rákosi alatt neveztek ki bírói ítélkezési gyakorlat nélkül elvtársat. A polgári, konzervatív értékrend pártjaként kiállunk a hatalmi ágak szétválasztása és a polgári demokrácia mellett.

A kétharmados titkos szavazás előtt az ellenzéki képviselők felálltak, és kivonultak a teremből. Az MSZP indítványozta a szavazás elhalasztását, de ezt leszavazták a képviselők. A Kúria elnökéről így az ellenzék távollétében döntöttek.

Varga Zsolt András az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett jogászként 1995-ben, később ugyanitt szerzett PhD fokozatot is, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen habilitált. Nyolc éve, 2012 óta egyetemi tanár, emellett katekéta, lelkipásztori munkatárs. Több fővárosi ügyészségen is dolgozott, majd az Országgyűlési Biztos Hivatalába került, ahol idővel hivatalvezető lett. Két alkalommal, összesen mintegy tíz éven át tevékenykedett a legfőbb ügyész helyetteseként, majd a Velencei Bizottság tagja lett. Hat éve, 2014 szeptemberétől alkotmánybíró. 2017 és 2019 decembere között a Velencei Bizottság Nemzetközi Jogi Albizottságának alelnöke, majd az Alkotmányírósági Albizottságának alelnöke lett.

Július 1-je óta határozatlan időre kinevezett bíró. Emellett a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének tagja, valamint az Európa Tanács mellett működő európai ügyészek kozultácoós tanácsának (Consultative Council of European Prosecutors , CPGE), valamint CCPE tudományos tanácsadója. Tagja a Közigazgatási Továbbképzési Kollégiumnak, valamint az országgyűlési biztos Civil Konzultációs Testületének. Ugyancsak tag a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsában, valamint számos szerkesztőbizottságban, valamint tagja az European Law Institutnak.

A Kúria jelenlegi elnöke, Darák Péter mandátuma 2021. január 1-jén jár le. A Kúria elnökét az Országgyűlés választja meg az államfő javaslatára, kilenc évre, titkos szavazással.

Címkék: DK, Jobbik, Kúria, országgyűlés, Országos Bírói Tanács, Varga Zsolt András


HIRDETÉS

HIRDETÉS

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS

Hirdetés

Ajándékozzon Magyar Hangot!
HIRDETÉS

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet, meg minden

#033 Képes Gábor – Kapudrog az informatikai forradalomhoz

#033 Képes Gábor – Kapudrog az informatikai forradalomhoz

Ellenkultúraként indult, aztán beköltözött otthonunkba.

Pin It on Pinterest