Újabb rekordot döntött itthon a pozitív koronavírus-tesztek aránya. Ahogy azt többször megírtuk, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint – amelyre a magyar kormány előszeretettel hivatkozik – a napi tesztelés során a pozitív minták arányának 5 százalék alatt kell lennie, ez bizonyítja, hogy az adott ország kontroll alatt tartja a járványt. Magyarországon hétfőre a vizsgálatok 15,31 százaléka lett pozitív – a járvány kitörése óta a legmagasabb szám –, vagyis a megengedett háromszorosa. A jelenség nem egyedülálló a régióban, hiszen Románia, Csehország, Szlovákia és Szlovénia is hasonló, vagy még rosszabb adatokat produkál napról napra, itthon azonban szinte minden fontos mutató azt jelezheti, végleg kicsúszott a hatóságok kezéből az irányítás.
Szeptember 10-e óta nem sikerül 5 százalék alá nyomni a pozitív tesztek arányát, az elmúlt négy napban pedig mindannyiszor a WHO által megállapított felső küszöböt is átléptük, ami azt jelenti, hogy bár a fertőzöttek száma folyamatosan nő, a rendszer egyszerűen képtelen követni a járvány terjedését, hiszen elérte a kapacitása határait. Erről beszélt nemrég az Innovációs és Technológiai Minisztérium infektológiai monitoring teamjének munkacsoport-vezetője, Oroszi Beatrix orvos-epidemiológus is. – Menne még följebb a járványgörbe, de nem tud, mert nem elég hozzá a laboratóriumi kapacitás. A kevésbé súlyos eseteket már nem tudják azonosítani – fogalmazott. 10-12 ezernél több vizsgálatot nem tudnak elvégezni a hazai laborok egy nap alatt, ennek következményeként az, hogy folyamatosan ezer és ezerhétszáz között van az új fertőzöttek száma, semmit sem jelent, hiszen a valós megbetegedések csupán töredékét képes detektálni a rendszer. Ez pedig elősegítheti a járvány még gyorsabb terjedését is.
A kapacitásnövelés sokáig tabutéma volt a kormányzati kommunikációban, ha a kérdés felmerült, a WHO-ra hivatkoztak, de érdemi válasz nem érkezett. A napokban azonban úgy tűnik, mégis orvosolni igyekeznek a problémát. Müller Cecília országos tiszti főorvos az operatív törzs tájékoztatóin mindenesetre rendre visszatér a témára. Mint hétfőn elmondta, az eddig használt PCR-tesztek mellett immár az antigén alapú tesztek is bevethetők. Ezek az aktuális állapotot mutatják meg, vagyis, hogy fertőzött-e a páciens, és a pozitivitás tekintetében igen megbízhatónak bizonyultak. Ez egy újabb diagnosztikai eszköz, amely azonban nem váltja ki a PCR-t, és az sem biztos, hogy kibővíti a napi kapacitást, hiszen a tiszti főorvos elmondása szerint az antigén-tesztet követően még szükség lehet további laborvizsgálatra is.
A korlátozott kapacitás legnagyobb veszélye, hogy a rendszer képtelen foglalkozni a nem nagyon súlyos esetekkel, amelyek azonban újabb súlyos esetekhez vezethetnek. Az látszik, hogy folyamatosan nő az azonosított fertőzöttek átlagéletkora, ami azt jelenti, hogy a vírust tünetmentesen, vagy enyhe tünetekkel terjesztő fiatalok elvesznek a hatóság látóköréből, így kontroll nélkül adhatják át a betegséget a veszélyeztetett korosztálynak. – Ebből az eltolódásból sajnos az is következik, hogy a súlyos lefolyású esetek számának növekedését is látni fogjuk az elkövetkezendő napokban – fogalmazott a korábban is idézett Oroszi Beatrix.
A kutatók figyelmeztettek, hogy jelentősen emelkedhet az elhunytak száma, és már bebizonyosodott, hogy sajnos helyes volt az előrejelzésük. A kormány és az operatív törzs szerint továbbra is jól teljesít a magyar egészségügy, hiszen az európai országok középmezőnyében vagyunk, ez azonban csak a járvány első hullámát is tekintetbe véve állja meg a helyét. Márpedig ezeknek az adatoknak vajmi kevés közük van a jelenlegi állapothoz. Az, hogy egyszer sikeresen védekeztünk, nem menti a második felvonás kudarcát. Márpedig, ami az elmúlt hetekben történik, sikernek aligha nevezhető.
Orbán Viktor miniszterelnök múlt héten azt állította, hogy egész Európában súlyos a helyzet, még Németországban is többen halnak meg, mint nálunk. Ez oly annyira nem igaz, hogy a második hullámban nem csupán lakosságarányosan, hanem mindent egybevetve kevesebben halnak meg a 83 milliós Németországban, mint a tízmilliós Magyarországon. Októberben eddig összesen 408-an vesztették életüket a fertőzés következtében itthon, míg ugyanebben az időszakban Németországban 301 ember hunyt el. Az Orbán Viktor által visszatérően laboratóriumnak nevezett Ausztriában 105, míg Horvátországban 94, Szlovákiában 44, Szlovéniában 39-en, Szerbiában 27 embert hunyt el októberben. Összesen nem annyian, mint nálunk. Romániában és Csehországban azonban sokkal rosszabb a helyzet. A cseheknél több mint hétszázan hunytak el októberben, Romániában pedig már ezer fölött van az elmúlt szűk három hét áldozatainak száma.
Az Our World in Data statisztikái alapján is ez a kép rajzolódik ki: a régió országai nagyjából azonos szinten állnak, hazánk Romániával és Csehországgal pedig messze előttük. Az elvégzett tesztek arányát tekintve fordított a helyzet számunkra, ott a sor végén kullogunk.
Mindeközben Szlovákia bejelentette, a teljes lakosságot letesztelik. Az Új Szó híradása szerint Jaroslav Naď védelmi miniszter sajtótájékoztatón bejelentette, 13 millió antigén teszttel valósítják meg a projektet, amely során nagyjából 50 ezer ember fogja biztosítani a tesztelő állomások működését, Hétfőtől az ország négy legfertőzöttebb járásában előszűrést végeznek, ezt követi majd az ország tesztelése. Igor Matovič kormányfő szerint ha nem végzik el az országos tesztelést, akkor csak a karantén marad Szlovákia számára. – Arra kérek mindenkit, hogy politikai és szexuális hovatartozástól, vallástól és a koronavírusról alkotott véleményétől – tehát mindentől – függetlenül menjen el a tesztelésre, és vegye komolyan a szituációt – idézte az Új Szó a miniszterelnököt.
Matovič kizárta, hogy az országos tesztelés nélkül megoldódna a helyzet, szerint ez az utolsó esély, hogy megelőzzék a teljes katasztrófát, a projekt szerinte a kiút a pokolból.
Szlovákiában az elmúlt 24 órában 860 új fertőzöttet találtak, és négyen vesztették életüket a járványban.
