Egyelőre nem látszik a szeptemberi nem teljes körű, online pénztárgépes adatokon, hogy a kiskereskedelmi forgalom felfutott volna a járvány második hullámában. A magyar vásárlók legnagyobb része nem is számít felvásárlási rohamra - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.
A felmérés arra volt kíváncsi, számítanak-e a vásárlók újabb, a tavaszihoz hasonló vásárlási rohamra.
Ugyanis a koronavírus-járvány magyarországi megjelenése előtt, már februárban és március elején jelentősen megnőtt a boltok forgalma, elsősorban a felhalmozások miatt.
Tavasszal előfordult a boltokban, hogy több termékből hiány alakult ki, a legnagyobb boltláncokat tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség többször is igyekezett megnyugtatni a vevőket, hogy átmenetileg elfogyhatnak egyes termékek, de ennek inkább logisztikai okai voltak, az utánpótlás adott volt. A mostani második hullámra a boltláncok előre készültek, a legjobban fogyó termékekből extra készletet tartanak - derült ki a Pulzus kutatásából.
A felmérés szerint a magyarok 50 százaléka úgy látja, hogy azért nem lesz felvásárlási roham, mert az emberek tanultak a tavaszi káoszból és józanabbul vásárolnak a mostani hetekben. A megkérdezettek harmada - 29 százaléka - ugyanakkor el tudja képzelni a pánikvásárlásokat, ha újból kijárási korlátozások lépnének életbe.
A nők és a férfiak egyaránt 16-16 százaléka úgy véli, hogy a boltok felkészültek az esetleges rohamokra a második hullámban. A nők elképzelhetőbbnek tartják a felvásárlási hullámot, az esetleg kijárási korlátozások esetén.
A negyvenes, ötvenes korosztály tagjainak többsége szerint az második hullám ellenére ma már nyugodtabbak a vásárlók, mint tavasszal, így nem lesz tumultus az üzletekben. A fiatalabbak évesek 4 százaléka, a 60 év felettiek 6 százaléka pedig számít felvásárlási lázra, de szerintük az csak néhány napig fog tartani.
Bár a budapestieknek csak a 28 százaléka tart attól, hogy az esetleges kijárási korlátozások esetén megint elindul egy felvásárlási láz. a kisebb településeken magasabb az arányuk. A megyeszékhelyeken élők 21 százaléka lát erre esélyt. A városokban és községekben élőknek pedig kevesebb mint hatoda tartja ezt reális forgatókönyvnek.
