Itt az elmúlt harminc évnek az a tapasztalata és a rendszerváltás szégyene, hogy soha semminek nincs jogkövetkezménye. Sem Gyurcsány, sem Gergényi, sem a brutális állat módjára viselkedő rendőrök, sem a parancsnokaik nem lettek felelősségre vonva, pedig a társadalom testén óriási sebet ejtettek. Fricz Tamásnak teljesen igaza van, ez tényleg egy következmények nélküli ország – mondta a Magyar Hangnak adott nagyinterjújában Pesty László.
A dokumentumfilmes, kampányszakmber, a székely kezdeményezés kampányfőnöke a 2006. október 23-diki véres tömegoszlatás évfordulója kapcsán kifejtette: a Fidesz követi azt a régi hagyományt, hogy az egymást váltó kormányok alaposan kimossák egymás szennyesét. – Ezt soha semmilyen ideológiai szembenállás nem írta felül: az MDF vigyázott a szocikra, a szocik vigyáztak az MDF-re és a Fidesz sem nyúlt Gyurcsányékhoz – fejtette ki. Pesty szerint nyilvánosságra kellett volna hozni az ügynöklistákat, a diktatúra kollaboránsait Nürnberghez hasonló módon felelősségre kellett volna vonni. Ha ez megtörtént volna,
„akkor nem lennének a mai napig a politikai elitben régi kollaboránsok, ügynökök, fontos sajtópozíciókban munkásőrök”.
A székely kezdeményezés kampányfőnökeként kifejtette: biztos benne, hogy a november 7-diki határidőig összejön a szükséges mennyiségű aláírás ahhoz, hogy az Európai Unió napirendre vegye a témát. Emellett már most sikernek tartja, hogy az ügy mentén létrejött a nemzeti egység, hiszen homlokegyenest ellentétes meggyőződésű véleményformálók is a nevüket adták az aláírásgyűjtéshez.
Pesty László beszélt arról is, mit gondol arról, hogy Pótápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár lenemzetárulózta a nem RMDSZ-es erdélyi magyarokat, miért hiányolja az árnyaltságot a kormánysajtóból, illetve hogy mi a véleménye a nulla-huszonnégyben hazaárulózó médiáról.
„Van erkölcs is. Inkább veszítsünk, minthogy lemenjünk kutyába "
– mondta azon kérdésünkre, hogy a cél szentesíti-e az eszközt.
Mit jelent most fideszesnek lenni és mit harminc évvel ezelőtt? Hogyan érintette, amikor Áder János a határon túli magyarok szavazati joga ellen szólalt fel, illetve amikor a Fidesz kivonult az első szabadon választott Országgyűlés Trianon-megemlékezéséről, vagy amikor nem álltak bele a Zétényi-Takács-féle lusztrációs törvénybe? Miként hatott az MDF-es Csengey Dénes népisége a liberális Fideszre? Mi jut eszébe a polgári Magyarországról és mi a Nemzeti Együttműködések Rendszeréről? Mit tart a kormányzati kommunikáció katasztrofális elb.szásának? Miért tiszteli Németh Szilárdot? Mit gondol arról a „balos narratíváról”, hogy Rogán „Tóni” egy nagy pókként ül a háló közepén és onnan marionett bábuként mozgatja a média és kultúra szereplőit? Mit gondol az illiberális államról? Miért nem érdemes Lölőzni és NER-ezni? A válaszokat keresse a Magyar Hang 2020/43. számában!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/43. számában jelent meg október 22-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában!
