Nincs irányelv arról, hogy először az időseket és a krónikus betegeket kellene influenzaoltáshoz juttatni, vagy azokat, akik a foglalkozásuk miatt veszélyeztetettebbek, mint az egészségügyi dolgozók vagy a pedagógusok. A Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Csoportjának vezetője úgy véli: ez lenne a célszerű, de az oltási rendről mindig a háziorvos dönt. Soós Zoltán tapasztalatai szerint óriási az érdeklődés, ezért a mostani, összesen 1,4 milliós vakcina-készlet két-három hét alatt elfogyhat.
– Óriási az érdeklődés, ami csak fokozódott a kormányzati kampány hatására. Az igényeket látva nem kell nagy jóstehetségnek lenni ahhoz, hogy előre lássuk: hamar ki fogunk futni a készletből, amit első körben biztosítottak – mondja a háziorvos. Az ő tapasztalata szerint Szabolcsban október 20-ra minden praxisba beérkezett az oltóanyag, és ekkorra már a többi megyében is megkapták azt a háziorvosok. Soós Zoltán tapasztalata szerint a legtöbb praxis 150-200 vakcinát kapott. Az egymillió-négyszázezer oltóanyagból a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók is részesülnek, hogy azoknál a cégeknél, ahol üzemorvosi rendelés van, helyben oltsák be azokat, akik igénylik. Ez az oltás szempontjából praktikus, mert nem kell a háziorvosi rendelőt felkeresni, viszont ez is csökkenti a háziorvosi praxisok közt elosztható oltóanyag mennyiségét. Az 1,4 millió vakcinában benne van az a százezer Vaxigrip Tetra is, amelyet az állam vásárolt fel, és amely három év alattiaknak is adható.
Soós Zoltán a saját körzetében először a veszélyeztetett, vagyis 60 év feletti és különböző krónikus betegségekben, például cukorbetegségben, légzőszervi, daganatos megbetegedésben szenvedőknek és az egészségügyben, szociális intézményekben és oktatási intézményekben dolgozóknak szervezett oltási napokat. De a veszélyeztetettek létszáma az ő praxisában is lényegesen magasabb, mint a rendelkezésre álló oltóanyag mennyisége. – Viszonylag fiatal praxisban dolgozom, de a 2200 felnőtt páciensből így is hétszázan 60 év felettiek – mondta.
A háziorvos igyekezett olyan oltási rendet összeállítani, amely a veszélyeztetett pácienseknek kedvez, mert szerinte a célszerűség ezt diktálta. De ez elmondása szerint mindig a háziorvos saját döntésén múlik. Nincs irányelv arról, hogy először az időseket vagy a krónikus betegségük, esetleg munkájuk miatt fokozott kockázatnak kitett személyeket kellene influenzaoltáshoz juttatni. Ezért az is elképzelhető, hogy egy háziorvos jelentkezési sorrendben „osztja szét” a rendelkezésre álló oltóanyagot. Ugyanakkor a pácienseknek ő sem tud mást tanácsolni, csak azt, hogy kérjék az influenzaoltást kortól és veszélyeztetettségtől függetlenül, hiszen ez most ajánlott és ingyenesen jár mindenkinek.
A Magyar Hang arról érdeklődött a kormányinfón, van-e bármilyen olyan rendelkezés, amely alapján az életkoruk vagy állapotuk miatt veszélyeztetetteket kellene előre venni az oltások során, ám a miniszter szerint ilyenre nincs szükség, mert lesz elég vakcina.
A Magyar Hanghoz különböző visszajelzések érkeztek be: két, az ország különböző pontján élő 35 és 40 év közötti, egészséges nő közül az egyiket minden további nélkül előjegyezte a háziorvosa hétfőre influenzaoltásra, a másikuknak viszont azt válaszolták, hogy első körben a 65 év felettieket és a krónikus betegeket oltják. Az, hogy végül oltáshoz jut-e, nyilván attól is függhet, hogy ezek a veszélyeztetett páciensek „elfogyasztják”-e az átlagosan 150-200 vakcinát, amit praxisonként kaptak a háziorvosok.
Azt Soós Zoltán is helyesnek tartja, hogy a háziorvosoknak hetente be kell számolniuk a Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK) az igényekről, hogy átcsoportosíthassák az oltóanyagot olyan körzetekből, ahol kisebb az igény. Ennek ellenére úgy véli, a háziorvosok két-három hét múlva már dilemma elé kerülhetnek, hogy járjanak el azokkal, akiknek nem maradt az oltóanyagból. Ők csak a többletigényt jelezhetik az NNK felé. Soós Zoltán tapasztalata szerint az érdeklődés nagyjából egyenletesen nagy az országban, nincs akkora különbség egyes régiók között, hogy az esetleg megmaradt oltóanyag átcsoportosításával meg lehessen oldani a másutt fellépő hiányt.
Magát a célkitűzést szerencsésnek tartja, hogy lehetőség szerint elérjék a magyar társadalomban az 50-70 százalékos átoltottságot, ami a nyájimmunitásnak felelne meg. A korábbi években elmondása szerint probléma volt, hogy kevesen vették fel az influenzaoltást, nagy hányada megmaradt a vakcináknak.
Erre utalt Gulyás Gergely is, amikor azt hangsúlyozta: akkor is elegendő a most meglévő oltóanyag-mennyiség, ha kétszer annyian akarják magukat beoltatni, amennyien tavaly.
