Barion Pixel
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Jön a téli időszámítás, talán utoljára állítjuk át az órákat

Szerző: | 2020. október 24., 11:44 | Belföld

Óraátállítás (Fotó: Pixabay)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Újra óraátállításra kerül sor most vasárnap, hajnali 3:00 órakor 2:00 órára kell visszaállítani az órákat, vagyis egy órával többet alhatunk. Nem sokáig tekergetjük már ide-oda az órákat, mert az Európai Parlament még tavaly úgy határozott, 2021-től eltörli az évenként kétszer esedékes óraátállítást, és tagállami hatáskörbe utalja, hogy az egyes országok a téli vagy a nyári időt szeretnék-e véglegesíteni.

A döntést az uniós polgárok több mint 80 százaléka támogatta, hiszen ma már szinte semmiféle gazdasági előny nem származik belőle, az emberi szervezetet viszont jelentősen megterheli – van, aki utána hetekig képtelen átállni az új „időszámításra”.

Nálunk kedvezőtlenebbek az óraátállítás hatásai

A Portfolió gyűjtése szerint a történet a 18. századig nyúlik vissza, de igazán csak az első világháború során kapott erőre. Az ötlet az volt, hogy az óra átállításával talán spórolni lehet a szénfogyasztáson, legalábbis ezt remélték tőle a britek, a franciák és a németek is. Később olyan érvek merültek még fel, hogy az óraátállítással az üzletek forgalmát lehet növelni, miközben a bűnözést a fényviszonyok megválasztásával egyben csökkenteni. Az energiával való spórolás gondolata sokáig jól hangzott, néhány éve még a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. is úgy becsülte, hogy az óraátállítással a magyar fogyasztók évente 4-5 milliárd forintot takaríthatnak meg az áramköltségeikből.


HIRDETÉS

A kérdés végül is mostanra eldőlt, most már azt kellene eldönteni, hogy az óraátállítás megszüntetésével a nyári vagy a téli időszámításra volna-e érdemes átállnunk. Erre nem is olyan egyszerű válaszolni, az Európai Unió többi tagállamában is halasztják a végső állásfoglalást.

Magyarország a közép-európai időzónában (CET) van, ami egy órával több, mint az egyezményes koordinált világidő (UTC), nyáron ez lesz még egy órával több (UTC+2). Az igazi probléma az, hogy a CET időzóna túl nagy, mi pedig a keleti oldalán vagyunk, ezért eleve viszonylag korán megy le a Nap.

Magyarországon a Jobbik karolta fel elsőként az óraátállítás eltörlésének kérdését, Kepli Lajos képviselő már 2016-ban az eltörléséről nyújtott be határozati javaslatot a Parlamentnek. A Jobbik azt szerette volna, ha többé nem állnánk vissza téli időszámításra, hanem véglegesen a nyáriban (UTC+2) maradnánk. Kepli Lajos úgy látta, az óraátállítások olyan ugrást jelentenek az emberi szervezetnek, mintha évente kétszer öt hét kiesne az életükből. Korábban arról is beszélt, hogy több kutatás is kimutatta, az emberek az átállítás után fáradtabbak, ingerültebbek lesznek, és négyszer-ötször annyi közlekedési baleset is történik, mint máskor.

Kepli szerint Magyarországon lényegesen kedvezőtlenebbek az óraátállítás hatásai, mint a nyugatabbra fekvő tagállamokban, ezzel szemben a nyári időszámítás végleges alkalmazásának számos előnye lenne. Ezek közé sorolta a természetes fény kedvező hatását az általános egészségügyi állapotra.

Akkor gyakorlatilag semmi nem történt, 2018-ban a parlamentben a gazdasági bizottság lefolytatta róla a vitát, de a javaslat azóta sem került a Ház elé. Az Orbán-kormány egyelőre nem is foglalkozik a kérdéssel. – A magyar emberek véleményét figyelembe véve, a későbbiekben kíván dönteni az ügyben – írta korábban a témával kapcsolatban a Miniszterelnökségi sajtóiroda. A 24.hu az óraátállítás eltörlésével kapcsolatos kérdéseivel megkereste a magyar kormányt, sőt, két minisztériumnak és a kormányszóvivőnek is eljuttatták kérdéseiket, de még nem kaptak választ.

A szakértők a téli időszámítást javasolják

Az EU-nak sincs hivatalos iránymutatása, de nyomatékosan felhívta a tagállamokat, hogy a káosz elkerülése érdekében tekintsenek körbe saját környezetükben, és lehetőleg a szomszédaikkal egyeztetve hozzák meg döntésüket. A magyarországi felmérések szerint egyébként viszonylag enyhe többség, az emberek 55-60 százaléka támogatná a nyári, 40-45 pedig a téli időszámítást.

A Magyar Alvás Szövetség korábban közzétett értékelése szerint az évi kétszer történő óraátállításnak az Európai Unióban eldöntött megszüntetése alvás-egészségügyi szempontból pozitív fejlemény. Az alvás és az ébrenlét évmilliókon át kialakult természetes ritmusának, a cirkadián ritmusnak a mesterséges (intézményes) megzavarása ugyanis az emberi szervezetre negatívan ható fázis eltolódási következményekkel jár.

A fáziseltolódáshoz való alkalmazkodás ideje alatt a közérzet rosszabb, a teljesítményszint alacsonyabb, a koncentráló képesség, a toleranciakészség csökkenhet, elalvási és alvási nehézségek léphetnek fel, annak ellenére, hogy az élő szervezetek előbb-utóbb alkalmazkodnak a megváltozott viszonyokhoz.

A Magyar Alvás Szövetség legutóbbi, az MTI-hez eljutatott állásfoglalásában kiemelte, hogy a polémia, hogy a nyári vagy a téli időszámítás legyen, egyelőre a közbeszédben téma, az egyéni állásfoglalások jelentős mértékben függnek szubjektív megítélésektől, sokféleképpen megközelítve ezt a kérdést, amelynek végső eldöntéséhez az érintett országok kormányzati szintű összehangolása kívánatos.

Az alváskutatási tapasztalatok, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra figyelmeztet bennünket, hogy az eredeti időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne a legésszerűbb élettani, egészségügyi szempontból, évezredek óta élünk ebben a rendszerben, és ez a jelenlegi téli időszámításnak felel meg. 

A témában az Országos Meteorológiai Szolgálat is megszólalt a Facebookon korábban. Az OMSZ úgy fogalmazott, hogy az előrejelző munkatársainak többsége is szereti, ha sokáig van világos (a nyári időszámítás ezt eredményezi). De mint hozzátették, a meteorológia, mint szakma az univerzális korrigált világidőt használja (UTC), és az időjárási modellek fő futásai döntően 00, 06, 12 és 18 UTC-hez igazodnak. Szakmai szempontból emiatt olyan érvek merülnek fel, amelyek egyértelműen a téli időszámítás rögzítését részesítik előnyben.

Végül, de nem utolsó sorban: a mi földrajzi hosszúsági körünkön a téli időszámítás szerint van közelebb a legmagasabb napállás a déli időponthoz. Ez az emberek bioritmusa szempontjából lehet fontos.

A vonatok is máshogy járnak

Az óraigazítás néhány belföldi és nemzetközi vonatot érint, a menetrendet azonban emiatt nem kellett módosítani – írta a Mávinform. Egyben kiemelték, hogy a belföldi járatok közül a Nyugati pályaudvarról 0:52-kor és 1:52-kor Szobra, valamint a 0:43-kor és 1:43-kor Szolnokra induló vonat a nyári időszámítás szerint közlekedik a teljes útvonalon. Már a téli időszámítás szerint indul vonat a Nyugati pályaudvarról Esztergomba, Szolnokra, Szobra, Debrecenből Nagykerekire, Debrecenből a Nyugatiba, Lajosmizséről a Nyugatiba, Szolnokról és Kelebiárólva Keleti pályaudvarra.

A nemzetközi forgalomban a Lőkösházáról hajnali két órakor induló, Budapesten át Bécsig közlekedő 346-os számú Dacia nemzetközi gyorsvonat Lőkösházáról már a téli időszámítás szerinti 2 órakor indul el. A 347-es számú Dacia nemzetközi gyorsvonat a Keleti pályaudvarról 23:10-kor indul Bukarestbe, Lőkösházáig nyári időszámítás szerint közlekedik, majd onnét a téli időszámítás szerint, 2:39-kor folytatja útját. A teljes közlemény, a pontos menetrendszerinti időpontokkal, az alább linkre kattintva érhető el.

Címkék: Európai Unió, Jobbik, Kepli Lajos, Magyar Alvás Szövetség, nyári időszámítás, óraátállítás, téli időszámítás


HIRDETÉS

HIRDETÉS

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS

Hirdetés

Már 70 éve mesél a Móra Kiadó
HIRDETÉS

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet, meg minden

#033 Képes Gábor – Kapudrog az informatikai forradalomhoz

#033 Képes Gábor – Kapudrog az informatikai forradalomhoz

Ellenkultúraként indult, aztán beköltözött otthonunkba.

Pin It on Pinterest