Nemrégiben megkezdődött az egyik legígéretesebb koronavírus elleni gyógyszer, a remdesivir hazai gyógyszervizsgálata. Ez hatalmas, nemzetközi szinten is említésre méltó eredmény – írja a Telexen megjelent véleménycikkében Ferenci Tamás biostatisztikus, orvosbiológiai mérnök, az Óbudai Egyetem Élettani Szabályozások Kutatóközpontjának habilitált egyetemi docense, a járvány során megalakult Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Munkacsoport tagja. Kifejti, a tervek szerint kétezer embert vonnának be a vizsgálatba, ezért „itt sokkal többről van szó, mint hogy a magyar betegek kezeléséhez jobb információnk lesz”.
– Minden pátosz nélkül mondhatom, egy ilyen vizsgálat sikeres végrehajtása nem csak a kutatók, de érdeklődő laikusok százmilliói számára rakná fel Magyarországot a térképre (...), egy ilyen vizsgálat érdemben hozzájárulhatna az emberiség orvosi tudásához, mégpedig egy példátlan népegészségügyi jelentőségű kérdésben, és a mindennapi gyakorlatban közvetlenül hasznosítható módon. Nem tudom, ilyet magyar földön végrehajtott vizsgálat kapcsán milyen sűrűn lehet leírni – hangsúlyozza Ferenci. Majd hozzáteszi – Mindezek fényében különösen sajnálatos, hogy a vizsgálatot olyan módon tervezték meg, ami lényegében garantálja, hogy semmilyen használható információ ne derülhessen ki azokról a kérdésekről, amik a legfontosabbak lennének a remdesivir kapcsán.
A kutató szerint problémás, hogy a vizsgálat protokollja, vagyis a részletes kutatási terve nem nyilvános. Mint írja, a a kutatást koordináló konzorcium, a Hungarian Clinical Research Infrastructure Network szerint a protokoll „védett szellemi termék”, ezért szándékosan nem publikus. Csakhogy ez ez nem egy profitorientált magánvállalat által elvégeztetett vizsgálat, hanem egy állami, 100%-ban közpénzből finanszírozott kutatás – teszi hozzá. – Ha úgy tetszik, a megrendelője a magyar nemzet. Hallott már valaki olyat, hogy a megrendelő nem olvashatja el az általa megrendelt kutatás tervét?!
Ugyancsak komoly hiányosságnak látja, hogy nincs kontrollcsoport a vizsgálatban, minden résztvevő megkapja a gyógyszert, ám az eredményeket így nem lesz mihez hasonlítani. – A valódi klinikai vizsgálatokban azt csinálják, hogy a bevont betegeket két csoportra osztják, mégpedig – és ez nagyon fontos! – véletlenszerűen, és a két csoportot hasonlítják egymáshoz – mutat rá Ferenci.
A kutató szerint ráadásul a vizsgálat legjobb esetben is csak azt állapíthatja meg, amit már eddig tudtak a szakértők, és csak másodsorban vizsgálja azt, ami igazán fontos lenne. – Egy klinikai vizsgálat végpontjának szokás nevezni a kimenetet, amin lemérjük gyógyszer hatásosságát vagy biztonságosságát. (...) A magyar vizsgálatnak egyetlen elsődleges végpontja van: a súlyos, gyógyszer okozta mellékhatás (halál, nagyon súlyos allergiás reakció, akut légzési elégtelenség stb.) előfordulása – állítja Ferenci. Erről azonban már eddig is kellő tudással rendelkezett a tudomány, így szerinte inkább a gyógyszer hatékonyságát kellene vizsgálni, amivel a szóba forgó kutatás csak másodlagosan foglalkozik.
Végül az eredmények kapcsán arról ír, hogy a vizsgálatban 10 hónap elteltével értékelnek ki olyan dolgokat, amik már pár hét után ismertek. – A gyógyszert az alkalmazási előirata szerint 5, legfeljebb 10 napig lehet adni, azaz ezek a dolgok – némi ráhagyással – mondjuk 1 hónapon belül biztosan ismertek lesznek. Miért várnak 10 hónapot a kiértékeléssel?! (...) Mindez teljesen értelmetlen módon késlelteti a nyert információk megismerését – véli Ferenci.
– Nem látok a vizsgálatot megtervezők és engedélyezők fejébe, így elképzelésem sincs, hogy vajon miért így tervezték meg ezt a vizsgálatot, de hogy ebből ilyen formában nem fogunk érdemi új tudományos információt nyerni, az biztos – vonja le a konklúziót a tudós. – Itt tehát többről van szó, mint egy elszalasztott lehetőségről (...) az ország közvéleményét abban a hiszemben tartják, hogy a vizsgálatból érdemi új információkat fogunk megtudni a gyógyszerről. Még rosszabb, hogy a résztvevő betegeket is minden bizonnyal erre hivatkozva vonták be a vizsgálatba. Az, hogy csalatkozniuk kell, alkalmas arra, hogy aláássa a bizalmat a gyógyszerben, rosszabb esetben aláássa a bizalmat a magyar klinikai vizsgálatokban általában, legrosszabb esetben pedig a járvány elleni védekezést is gyengítheti.
A Magyar Hang kereste a Hungarian Clinical Research Infrastructure Network vezetőjét, Kovács L. Gábort, aki kérdésünkre lapunknak is elküldte a cikkre adott válaszát. A szöveget változtatás nélkül közöljük:
„A Telex internetes hírportál hasábjain október 27-én megjelent Dr. Ferenci Tamás statisztikus tollából egy dolgozat „Járványügyi szakértő: A remdesivir hazai gyógyszervizsgálata alkalmatlan a gyógyszer vizsgálatára”. A betegeket és az orvosokat (szándékosan?) elbizonytalanító cikk számos tévedést tartalmaz, illetve a szerző a tények ismerete nélkül nyilatkozik megtévesztő módon.
- Magyarországon klinikai vizsgálatot csak az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezésügyi Intézet engedélyével lehet végezni, melynek feltétele az Egészségügyi Tudományos Tanács Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottságának szakmai-etikai hozzájárulása. Az említett vizsgálat rendelkezik engedéllyel, amelyet a hatóság és az etikai bizottság a rendelkezésre álló dokumentációk alapján adott ki.
- A klinikai vizsgáltok teljes protokollja, amit Ferenci úr többektől, többszörösen megpróbált megszerezni, semmilyen finanszírozási struktúrában nem nyilvános, ezek védhető és védendő szellemi termékek. Minden Európai Unióban engedélyezett vizsgálatról nyilvános információk találhatók a Clinical Trials Registerben, így erről a vizsgálatról is, mely tartalmazza a főbb célkitűzéseket, beválasztási kritériumokat stb. A protokoll esetleges publikációjáról később döntünk, de annak formája kizárólag szaklapban, tudományos igényességű cikk formájában képzelhető el.
- A Gilead által gyártott originális remdesivir Vekurly néven az EU-ban forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik, amely alapján a Covid-19 betegek kezelésére a hatásossága igazolt. Mindezeken túlmenően 2020. október 22.-én az amerikai gyógyszerügynökség (FDA) megadta a remdesivir tartalmú készítménynek (Veklury) a forgalombahozatali engedélyt a szóban forgó indikációban (https://www.fda.gov/drugs/drug-safety-and-availability/fdas-approval-veklury-remdesivir-treatment-covid-19-science-safety-and-effectiveness). Ugyanakkor az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) további biztonságossági adatok gyűjtését írta elő. A magyar protokoll tervezése ennek figyelembevételével történt, tehát a szer hatékonyságát a vizsgálatban nem volt szándékunk ismét igazolni, az erre vonatkozó végpontokat követjük és mérjük, de azok másodlagosnak lettek definiálva.
- Így igazoltan hatásos szerrel kapcsolatban az állam és a kezdeményezők feladata, hogy minél szélesebb körben eljusson a betegekhez. A kontroll kar bevezetése ebben a vizsgálatban, nem csak hogy felesleges lett volna az ismert adatok tükrében, hanem a placebó csoport lett volna etikai szempontból megkérdőjelezhető, azaz véletlenszerűen (randomizációval) kiválasztani, hogy a legsúlyosabb állapotú betegek közül ki kap hatóanyagot és ki nem a jelen helyzetben. A kontroll kar és a randomizáció szükséges lenne, ha a vizsgálatban a hatásosságot kéne igazolni, de ez a típusú vizsgálat már sikeresen lezajlott, így a magyar betegek közül nem kell kisorsolni, hogy ki kapjon bizonyítottan hatékony készítményt. A szerző által felvetett szűkös forrásokat a lehető legjobban használja fel a vizsgálat, hiszen vak válogatás nélkül, a lehető legtöbb beteg számára elérhetővé teszi a ma ismert leghatékonyabb kezelést. Az első 100 beteg bevonását ma elértük, innentől 28 nap múlva lehet az adatbázist zárni.
- A jelenlegi jogi helyzetben a magyar betegek a magyar vizsgálati készítményt csak és kizárólag klinikai vizsgálat keretében kaphatják meg. Egyetértünk abban a szerzővel, hogy tudományos kérdések megválaszolására egy másfajta protokoll alkalmasabb lett volna, de a szerző által felvetett kérdések mások által már megválaszolásra kerültek. A vizsgálat tervezésnél az etikai normákat összefoglaló ICH-GCP alapelvét vettük figyelembe, mely szerint a vizsgált személyek jogai, biztonsága és jóléte a legfontosabb szempont, amit előnyben kell részesíteni a tudomány érdekeivel szemben.”
