Egész Európában tombol a járvány, mindenhol romlik a helyzet – ismételgetik hetek óta a kormány képviselői és az operatív törzs tagjai, mintha ezzel mintegy magyarázatot is adnának az itthon is drasztikus mértékben emelkedő számokra. S bár a régiónkban valóban rengeteg új beteget regisztrálnak, és több nyugat-, illetve dél-európai országban romlott a helyzet jelentősen az elmúlt időszakban, több olyan ország akad Európában, amely sikerrel birkózik meg egyelőre a második hullámmal. Vagyis egyáltalán nem törvényszerű az, ami például Magyarországon történik.
A kormány és az operatív törzs kommunikációjának alapvető eleme a járvány elleni védekezésünk sikeressége. Eleinte a legjobbak között emlegették hazánkat, immár a „középmezőnyben vagyunk”. Ez azonban csak akkor állja meg a helyét, ha a valóban sikeres tavaszi védekezéssel együtt nézzük az adatokat, a második hullám tekintetében Magyarországnál kevés ország áll rosszabbul.
Mivel Orbán Viktor miniszterelnök korábban többször utalt rá, hogy a védekezés sikerességét a megmentett életek számában tudjuk lemérni, azért a fertőzés következtében elhunytak száma lett az irányadó mutató. Sajnos e tekintetben különösen rosszul teljesít az ország, a régióban csak abban a Csehországban súlyosabb a helyzet, ahol immár a kormány szerint is teljesen elszabadult a vírus, amelyet a tavaszihoz hasonló szigorító intézkedésekkel igyekeznek megfékezni. Az Our World in Data statisztikáiból jól látszik, hogy a csehek után messze nálunk halnak meg a legtöbben a lakosság arányaihoz mérten. Nem javult a helyzet kedden sem, amikor ismét szomorú rekord született: 63-an hunytak el.
Mindeközben bár nőtt az egy nap alatt elvégzett tesztek száma, ezek alapján továbbra sem lehet semmilyen következtetést levonni, hiszen nagyon magas a pozitivitás aránya. Ez azért érdekes, mert az Egészségügyi Világszervezet szerint (WHO) szerint csak akkor tartja egy ország kontroll alatt a járványt, ha a pozitív esetek nem haladják meg az 5 százalékot. Az elmúlt két napban egyaránt 20 százalék fölött volt ez az arány, és hiába állítja azt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy nincs összefüggés a sikeres védekezés, és a tesztek száma között, a kormánynak tanácsot adó szakértők máshogy vélekednek.
– Menne még följebb a járványgörbe, de nem tud, mert nem elég hozzá a laboratóriumi kapacitás. A kevésbé súlyos eseteket már nem tudják azonosítani – mondta egy interjúban az Innovációs és Technológiai Minisztérium infektológiai monitoring teamjének munkacsoport-vezetője, Oroszi Beatrix orvos-epidemiológus. Hozzátette, a járványgörbén mindössze az látszik, hogy egyre nő az azonosított páciensek átlagéletkora.
A központi üzenetet sulykolva Orbán Viktor is úgy fogalmazott nemrég, hogy egész Európában nehéz a helyzet, még Németországban is többen halnak meg, mint Magyarországon. A magyar egészségügy európai összevetésben egyelőre jól állja a sarat – üzente a miniszterelnök Brüsszelből. Első két állítása nyilvánvalóan nem igaz, hiszen Németországban októberben eddig összesen 598-an hunytak el, míg Magyarországon 754-en.
Vagyis nem csak lakosságarányban, hanem abszolút értékben is jóval súlyosabb a helyzet nálunk, mint a példaként említett országban, ahol ennek ellenére Angela Merkel kancellár arról beszélt, hogy drámai gyorsasággal terjed a vírus, és a járvány feltartóztatására tett intézkedések nem elégségesek. Itthon egyelőre semmilyen korlátozást nem tervez a kormány.
Az állítás második fele pedig azért tűnik felelőtlennek, mert vannak országok Európában, amelyek egyelőre sikerrel veszik az újabb akadályt. A Baltikumban és a skandináv országokban nincs nyoma annak a drámai emelkedésnek, amit itthon tapasztalunk. A halálozási arányt tekintve, az említett országok sokkal jobban állnak: amíg egymillió lakosra vetítve nálunk stabilan 4 fölött van az elhunytak száma, ugyanez Lettországban és Litvániában 0,6 és 1,3 között (az elmúlt napokban emelkedett valamelyest), Észtországban és Dániában 0,5, Finnországban, Svédországban és Norvégiában pedig jellemzően 0,1 alatt.
Amíg nálunk októberben, ahogy láttuk, 754-en veszítették életüket a járványban, addig Lettországban 22-en, Észtországban 8-an, Litvániában 49-en, Finnországban 10-en, Dániában 57-en, Svédországban 49-en, Norvégiában pedig 4-en. Vagyis a hét országban összesen is lényegesen kevesebben, mint Magyarországon.
Mindezt úgy, hogy a védekezés kapcsán hatalmas eltérésekről nem beszélhetünk. Tény, hogy a fenti országokban jellemzően szigorúbb intézkedéseket vezettek be a második hullám során, mint nálunk. Norvégiában a napokban jelentett be a kormány újabb korlátozásokat, amelyeket az emelkedő esetszámmal magyaráznak. – Ha most meghozzuk a megfelelő lépéseket, van esélyünk rá, hogy a családok együtt ünnepelhetik a karácsonyt – fogalmazott Erna Solberg norvég miniszterelnök.
A bevezetett új szabályokat azonban elsősorban a lakosság önkorlátozására alapozzák, vagyis inkább iránymutatás, mint korlátozás. Ezek alapján nem ajánlott, hogy egy család ötnél több vendéget fogadjon. 50 főben korlátozták a rendezvények látogatóinak számát. A külföldről érkezőknek három naponta teszteltetnie kell magukat, különben karanténba kerülnek, a vörös jelzésű, veszélyesnek ítélt országokból érkezők számára kötelező a karantén. Továbbá arra kérnek mindenkit, csökkentse a napi kontaktjai számát.
Dánia is szigorított, immár kötelező a maszkviselés minden zárt térben, 10-nél több ember nem gyűlhet össze, és este 10 után az üzletekben nem lehet alkoholt árusítani. A rendelkezések 2021. január 2-ig érvényesek, és azzal az ajánlással egészülnek ki, hogy lehetőleg senki se tartson 10 embernél többel kapcsolatot a mindennapok során. – A szigorítások nélkül elveszíthetjük a kontrollt a járvány felett – fogalmazott Mette Frederiksen dán miniszterelnök.
Finnországban ezzel szemben lassult a járvány terjedése. A gazdaság és a turizmus fellendítése érdekében a kormány azt tervezi, hogy a beutazókat nem kötelezi újabb teszt elvégzésére Finnországban, ha otthon már produkáltak egy negatív tesztet.
A különutas járványkezelése miatt sokat kritizált Svédország helyzetét a második hullámban is eltérően ítélik meg a szakértők. A számok mindenesetre azt jelzik, hogy az ország egyelőre sikeresen védekezik, hiszen amíg az első hullám során nagyon sokan haltak meg a fertőzés következtében, addig ősszel egyelőre alig szed áldozatokat a vírus.
Az emelkedő esetszámok miatt azonban így is szigorít az ország, ám a tavaszi korlátozások szellemében, vagyis főként ajánlásokkal. Nem javasolják például a tömegközlekedés használatát, és arra kérik az embereket, hogy lehetőleg csökkentsék a találkozásaik számát. Az éjszakai szórakozóhelyek nyitva tartásán is változtattak, a maszk használata azonban, egyedülálló módon továbbra sem kötelező.
