A jelek szerint nem osztotta meg a hazai orvostársadalmat a kormány a közellátásban dolgozó orvosok jogállását, többletfeladatait és egyúttal jelentős mértékű bérrendezését is tartalmazó törvény elfogadásával. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) friss felmérése szerint a hazai orvosok 77 százaléka a jelenlegi formájában nem írja alá az új egészségügyi jogviszonyról szóló szerződést, 40 százalék pedig emiatt akár otthagyná a közellátást is. A MOK az elmúlt három napban kérdezte meg tagjait, akik közül nyolcezren adtak választ.
A szakorvosok több mint fele (52 százaléka) két vagy több állásban dolgozik egyszerre, majdnem kétharmaduk pedig már most sem fogad el hálapénzt. A válaszadók 99 százaléka ragaszkodik az átlátható, de szabad munkavállalás lehetőségéhez és ugyanennyien ragaszkodnak ahhoz, hogy a kormány az orvosi kamarát érdemben vonja be a törvény végrehajtási rendeleteinek megalkotásába.
Több mint hetven kérdésben vár tisztázást Káslertől a Magyar Orvosi Kamara | Magyar Hang
Konkrétan olyan felvetéseket tisztázna a MOK, mint például hogy milyen esetben lennének vezényelhetőek az orvosok.
A kutatás szerint az orvosok közel fele, 43 százaléka vállalkozóként is dolgozva teszi lehetővé a magyar betegek ellátását. A válaszadók hetede, csak vállalkozóként dolgozik a magyar közegészségügyben, ezt a munkavégzést a törvény január 1-től nem teszi lehetővé. Emellett felszínre került az is, hogy a magyar orvosok 58 százaléka az uniós direktíva feletti 48 óra felett dolgozik, sőt, 20 százalékuk a törvény által engedett maximális 60 óra felett tartja lélegeztetőgépen a betegek ellátását. Magánrendeléssel a szakorvosok 37 százaléka rendelkezik, a medián heti 6 óra, tehát nem ezt érinti elsősorban a törvény által kijelölt másodállás korlátozás, hanem a közegészségügyben kezelt betegek maradhatnak orvos nélkül.
Ami a bérviszonyokat illeti, az orvosok átlagos bevétele havonta minden túlmunkával nettó 581 327 forint, ezen belül a vállalkozásból származó bevétel átlagosan 270 000 forint volt. A kamara bértábláját az orvosok 80 százaléka megfelelőnek találta, a bértáblával a hálapénzt elfogadó orvosok kevésbé elégedettek.
Orvosi kamara: Számos szakrendelő, kórházi osztály orvos nélkül maradhat | Magyar Hang
A módosítási kéréseik csak egy részét fogadták el. „Katonák nem leszünk" - üzenték.
A kutatás szerint az orvosok 64,2 százaléka nem fogad el hálapénzt. A hálapénzt elfogadók 10 százaléka havonta 200 ezer forint felett jutott ilyen jövedelem kiegészítéshez, de 63,3 százalékának ez a bevételi forma havi 50 ezer forintnál alacsonyabb bevételt jelent. A férfi orvosok és az idősebb kollégák kétszer akkora arányban fogadnak el hálapénzt, mint a nők és a fiatalabbak. (A kérdőív e kérdésére a válaszadási arány viszonylag alacsony volt, így a következtetések csak tájékoztató jellegűek, a probléma nagysága továbbra is rejtett maradt – jegyzi meg a MOK).
A kamara kutatásából kiderül az is, hogy az orvosok jogállását, illetve a béremelést is rögzítő törvény elutasítottsága számottevő, ám jelentős módosítások mellett az orvostársadalom többsége (57 százaléka) el tudná fogadni az új jogviszonyt. Az egyik sarkalatos pont a másodállások korlátozása, ahol az orvosok 54 százaléka látja indokoltnak az álláshalmozások jelenleginél határozottabb szabályzását, ugyanakkor szinte a teljes orvostársadalom a szabad munkavállalásnak törvényben garantált teret kíván hagyni. (Például az eddig szabályozás megtartása vagy a főálláson túl plusz egy jogviszony esetén csupán bejelentési kötelezettség, esetleg automatikus engedélyezés bizonyos kritériumok mentén).
Miközben a kitöltők 99 százaléka ragaszkodik ahhoz, hogy a kormány az orvosi kamarát a törvény végrehajtási rendeleteinek megalkotásába érdemben vonja be, a MOK a mai napig egyetlen rendeletalkotással kapcsolatos egyeztetésre nem kapott meghívást, a kormány szándékai ismeretlenek.
A felmérés során rákérdeztek a törvény legaggasztóbbnak tartott elemeire is. Ezek megváltoztatásának képviseletére „nagyon erős támogatást” kapott tagjaitól. Ezért a kamara konszenzusos törvénymódosítást, tehát nem rendeleti szabályozást vár egyebek között az átvezényelhetőség, a másodállások, a szabadságok és végkielégítések kérdéseiben. A válaszadók nagyon egyértelmű állást foglaltak a kamara által képviselt módosítások elmaradása esetén: 77 százalékuk, 5970 orvos nyilatkozott úgy, hogy nem írja alá a törvényben foglaltak szerinti új jogviszonyt. További érdekesség, hogy erről 5110 közellátásban dolgozó orvos nevének vállalásával is nyilatkozott.
Legnagyobb részük, az orvosok 37,4 százaléka a magánegészségügybe tart, de 35 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a szerződés aláírása helyett elhagyja az országot vagy az ágazatot. Külföldre a fiatalabb, a magánegészségügybe a középkorú kollégák terveznek távozni.
A törvény beterjesztése, az azóta eltelt időszakban az egyeztetések hiánya ahhoz vezetett, hogy a járványhelyzet közepén az orvostársadalom jelentős része nem bízik a kormányban és elhagyni készül a közegészségügyet. Az orvosellenes fellépéssel ez a folyamat tovább romolhat. „A kamara bevonásával, az orvosok felé transzparensen kivitelezett megegyezéssel lehet megnyugtatóan rendezni a helyzetet, ahogy a szakdolgozókat képviselő MESZK szempontjainak figyelembevétele is szükséges” – közölte a MOK.
