A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség új alapokra helyezését javasolta a Legfőbb Ügyészség. Ez is része annak a javaslatcsomagnak, amelyet a Belügyminisztérium számára készítettek. A politikusi vagyonnyilatkozatok esetében azt javasolta az ügyészség, hogy ezek érdemi ellenőrzése mellett, a hiányos, valótlan közléseket szankcionálják – erről beszélt Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyésze, sajtószóvivő a Napi.hu-nak adott interjúban.
Fazekas megemlítette, hogy az ügyészség szintén javasolta a büntetlenség biztosításának lehetőségét arra az esetre, ha valaki időben jelzi a korrupciót, akár aktív, akár passzív résztvevőként érintett abban. – Tudni kell mindehhez, hogy az is korrupciós bűncselekményt követ el, aki adja, és az is, aki kapja a jogtalan előnyt. Vagyis olyan helyzetben legyen meg ez a lehetőség, ha az illető előbb nyitott a hatóság felé, mint ahogy az eljutott hozzá. A büntetlenség biztosítására régebben volt lehetőség, de az OECD ajánlása nyomán ez kikerült a törvényből, pedig egy nagyon pragmatikus intézkedés volt – emlékeztetett az ügyész.
Az interjúban rákérdeztek arra is, hogy a parlamentnek adott beszámoló szerint csupán a közgondolkodás rossz berögzülése, hogy az ügyészség nem lép fel elég szigorúan a korrupciós bűncselekmények ellen. Erre Fazekas Géza azt felelte, hogy az ügyészség elkötelezett abban, hogy aki bizonyíthatóan bűncselekményt követ el – függetlenül a személyétől –, az kapja meg érte a büntetését. Korrupciós bűncselekményeknél az ügyészség a hivatali korrupciós ügyekben rendelkezik nyomozati jogkörrel, de ezen ügyekben is más hatóságok felderítése alapján dolgozik. Merthogy kivételes egyébként, amikor az ügyészség nyomoz. „Ezzel együtt és ennek ellenére a hazai és külföldi közszereplők, intézmények heves és összehangolt támadásának jól érzékelhetően az ügyészség van a célkeresztjében” – fogalmazott, hozzátéve, hogy igaztalan olyan eljárásokat, intézkedéseket is az ügyészségen kérnek számon, amely nem tartozik a feladatkörébe.
Arra a felvetésre, hogy akkor meg van-e kötve a kezük a korrupciós ügyek vizsgálatában, Fazekas Géza úgy felelt, hogy nincs. Sőt, folyamatosan növekedett az elmúlt években a hivatali korrupciós ügyekben indított eljárások száma. A nagy tárgyi súlyú ügyek között egy volt és jelenlegi fideszes országgyűlési képviselő ügyét – Mengyi Rolandét és Simonka Györgyét – említette. Hivatkozott a Vizoviczky-ügyre, ahol vezető beosztású rendőrök is érintettek voltak. Arra is emlékeztetett, hogy hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt Boldog István és társai ellen is zajlik a Központi Nyomozó Főügyészségen nyomozás.
Kitért továbbá arra, hogy a büntetőjog korrupciós bűncselekményként csak a Büntető törvénykönyv által ilyenként meghatározott tényállásokat lehet értelmezni (például a hivatali, gazdasági vesztegetés, a befolyással üzérkedés, a befolyás vásárlása). Ugyanakkor a köznyelvben más bűncselekményre is használják a korrupciót, például a költségvetési csalásra, a hűtlen kezelésre vagy a hivatali visszaélésre is.
Többek között ez – tehát a büntetőjogi és köznyelv eltérő értelmezése – is oka szerinte annak, hogy az Európai Bizottság országjelentése kritizálta a korrupciós helyzetet. Fazekas szerint a legutóbbi jelentés közvélemény-kutatási eredményekre hivatkozik, amelyek benyomásokon alapulnak, nem objektív adatokon. Az ilyen percepciós indexek nehezen adnak valós képet – jegyezte meg.
