Az ellenzék most megszavazza a rendeleti kormányzásról szóló törvényt

Az ellenzék most megszavazza a rendeleti kormányzásról szóló törvényt

Katonai rendészek járőröznek a Lehel téren, Budapesten 2020. március 29-én koronavírus-járvány és veszélyhelyzet idején (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A héten jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy veszélyhelyzetet hirdet a kormány, mert jelentősen megugrott a megbetegedések száma a koronavírus-járvány második hullámában. Miután a vonatkozó jogszabályok értelmében a veszélyhelyzetről szóló kormányrendelet 15 nap után érvényét veszti, és sok esetben azonnal intézkedésekre van szükség, a miniszterelnök azt kérte a Parlamenttől, hogy a jogszabály hatályát hosszabbítsa meg. 

A törvényjavaslat már a Tisztelt Ház előtt van, arról november 10-én tárgyalhat az Országgyűlés. Tavasszal már egy alkalommal hasonló kéréssel fordult a kormány a törvényhozáshoz, akkor a rendkívüli tárgyaláshoz nem járult hozzá az ellenzék, mert az akkori javaslatnak nem volt időkorlátja. 

Az Index most körkérdést tett fel az ellenzéki pártoknak, hogy ebben a formában, azaz a 90 napos felhatalmazással támogatják-e a törvényjavaslat azonnali tárgyalását. Az ellenzéki pártok mindegyike igennel válaszolt a kérdésre, azaz megszavazzák a törvényt, mert szerepel benne a tavasszal hiába kért 90 napos határidő, és mert nagyon súlyos a helyzet az országban. A Párbeszéd ugyanakkor garanciákat kér, hogy ne éljen vissza a rendeleti kormányzásra kapott felhatalmazással a kormány, ahogy azt tavasszal tette, ne használja arra, amit szerintük az első hullám idején láttak, „Mészáros Lőrinc vagyonának a gyarapítására”. 

Számukra biztosíték lenne, ha a veszélyhelyzeti rendeleteket bármely frakcióvezető az Alkotmánybíróság elé vihetné, amelyekről aztán három napon belül döntene a testület, de szerintük szabályozni kellene a közbeszerzések alól mentességet kapó ügyletek utólagos ellenőrzését is, valamint azt, hogy az ezekkel kapcsolatos információkat ne lehessen titkosítani.