Nyáron még egy rosszizű tréfának tűnt csupán, amikor a MÁV-HÉV Zrt. egy kisfilmjében úgy reklámozta a Kvassay híd felújítását, hogy: „Már kész lesz, mire elmúlik karácsony. Melyik karácsony?” Mostanra azonban kiderült, hogy a poént valójában nem a főpolgármester nevével való játékban, hanem az időtartamban kell keresnünk. Vagyis a kérdés valóban az, hogy melyik karácsonyra állhat helyre a csepeli HÉV (H7) közlekedése, ha helyreáll egyáltalán.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Kvassay híd felújítása miatt a csepelieknek december 31-ig pótlóbusszal érhetik el a Boráros téri végállomást. Az eredeti ígéret szerint 2021. január közepétől állhatna vissza a megszokott forgalmi rend, a hidat követő pályaszakasz azonban a 2023-as atlétikai világbajnokságra épülő stadion (Nemzeti Atlétikai Központ) területén fekszik, a létesítmény előkészületi munkálatai miatt pedig elképzelhető, hogy az autóbuszos pótlás ideiglenesből végleges megoldássá válik. csak mellékesen, a stadion építésére összesen 204 milliárd forintot különített el a kormány, vagyis a létesítmény drágább lesz a Puskás Arénánál. A munkát fővállalkozóként a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Építőipari Zrt., illetve a Paár Attilához köthető Magyar Építő Zrt. vezeti.
– Mi is némi aggodalommal figyeljük a fejleményeket – írta a Facebookon az üzemeltető MÁV-HÉV Zrt. a napokban – Az nyilvánvaló, hogy ha nincs sín, meg felsővezeték, akkor nem fogunk tudni járni, de az utasainkról gondoskodni fogunk – tették hozzá. A sínek nagy ívben elkerülik ugyan a leendő stadiont, a töltés alatt azonban átvezető alagutakat építenek ki, ezek okoznak problémát. A munkálatok ugyanis késve indultak el, és nagy valószínűséggel nem fejeződnek be a Kvassay híd átadásáig.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a Vitézy Dávid vezette Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) az M5-ös metró projekt keretein belül a H7-es HÉV átfogó fejlesztésén dolgozik, amelynek része a vonal teljes felújítása és föld alatti meghosszabbítása a Közvágóhídtól a Kálvin térig. Ennek tervezése jelenleg is zajlik – tájékoztatta a Magyar Hangot a BFK. Amint a föld alatti összeköttetés megvalósul, a felszíni pálya megszűnik, a helyén egy „Duna-parti zöldsávot” alakítanak ki. A kivitelezés leghamarabb 2022-ben kezdődhet, a befejezésre pedig legjobb esetben is 2025-ig várnunk kell, vagyis a beruházás látszólag hosszú távon érinti csak a H7-es HÉV vonalát.
A gyakorlatban azonban más lehet a helyzet, a csepeliek amiatt aggódnak, hogy ha az atlétikai stadion elhúzódó munkálatai összecsúsznak az M5 beruházással, akkor a Duna-parti szakaszon egyáltalán nem indítják újra a HÉV-et. A MÁV-HÉV szerint ugyanakkor az M5 fejlesztése „nem jelenti rövid távon a HÉV-vonal felszámolását, vagy tartósan a Kvassay hídig tartó visszavágását”. A BFK pedig hozzátette: amennyiben az atlétikai stadion megépítése során vágányzár szükséges, nincs akadálya annak, hogy azt követően a HÉV – a föld alatti pálya elkészültéig – a felszínen ismét a Boráros térre járjon.
A megnyugtató válaszokat árnyalja azonban, hogy a stadionhoz kapcsolódó munkák és a HÉV kapcsolatának ügyében a BFK a MÁV-HÉV-hez irányított bennünket, utóbbi pedig ugyanilyen kedvesen vissza a BFK-hoz. Jelenleg tehát nem tudjuk, ki is felel voltaképpen a beruházásért. Az ellentmondásos helyzetet egy október 30-i kormányhatározat oldhatja fel. Ebben Orbán Viktor miniszterelnök felhívta az illetékes minisztereket és kormánybiztosokat, hogy az atlétikai stadion munkálatai miatt gondoskodjanak a „H7 HÉV-vonalon megvalósítandó vasúti műtárgyak építéséhez szükséges időtartamra a HÉV-közlekedés kiváltásáról”. Ahogy Kovács Dávid Attila, csepeli független önkormányzati képviselő felhívta rá a figyelmünket, a határozat nem arra utal, hogy január közepén újraindulhat a HÉV.
Ezt erősítette meg Borbély Lénárd, Csepel fideszes polgármesterének hétfőn nyilvánosságra hozott levele is, amelyben Máger Andreától, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztertől kért tájékoztatást az ügyben. A polgármester nyáron még arról biztosított mindenkit, hogy januárban helyreáll a forgalmi rend, mostani levelében azonban már úgy fogalmaz, hogy a „vágányzár műszaki ütemezése több hónapot csúszhat”.
Nem véletlen Borbély Lénárd aggodalma, a pótlóbuszos megoldás ugyanis hosszútávon nehezen fenntartható. Csúcsidőben a menetidő akár 20-30 perccel is hosszabb lehet, az autóbuszok számára leválasztott sávok miatt pedig folyamatos a torlódás. Mindezt az egyik legfontosabb, napi több tízezer utast kiszolgáló HÉV-vonalon.
