Ki vétót vet, vihart arat

Ki vétót vet, vihart arat

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar (b) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozója után tartott sajtótájékoztatón 2020. július 21-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az EU egyelőre széttárja a kezeit és megpróbálja megérteni Orbán Viktor és lengyel kollégájának hétfői vétóját, amivel egyelőre lehetetlenné tették, hogy működésbe lépjen az EU több mint ezer milliárd eurós hétéves költségvetése és a járvány okozta károk enyhítésére szolgáló 750 milliárd eurós újjáépítési alap. A két tagállam nagykövete ugyanis ma nem támogatta az ezekre vonatkozó jogszabályokat, melyek elfogadásához minden ország szavazatára szükség van. Szintén nem támogatták, hogy a jogállamiság betartásához kössék az uniós forrásokat, ez azonban minősített többségű szavazás volt, vagyis a két ellenszavazat nem befolyásolta az előterjesztés elfogadását.

Daniel Freund, a magyar és a lengyel kormány kitartó német zöldpárti bírálója így jellemezte a két kormány magatartását: „Adjátok nekünk a pénzt és hagyjatok békén. Ha nem, akkor pusztítunk.” Nagyon kemény kritika érkezett az Európai Néppárt részéről is, bár ezen sokan már csak mosolyognak arra utalva, hogy a Néppárt által a Fidesz elé húzott vörös vonalat („eddig és ne tovább!”) a magyar kormánypárt annyiszor lépte át, ahányszor lehetett, de továbbra is a legnagyobb pártcsalád tagjai. Mindenesetre Manfred Weber frakcióvezető ezt mondta: „A jogállamisági mechanizmus nem egy országról, nem Keletről és Nyugatról szól. Semleges és mindenkire vonatkozik. Aki tiszteletben tartja a jogállamiságot, annak nincs mitől tartania. A válság finanszírozásának megvétózása az évtized legsúlyosabb krízisében felelőtlenség.” Siegfried Muresan, a Néppárt szóvivője pedig így érvelt: „Minél többet költünk, annál nagyobb fokú felügyelettel kell rendelkeznünk ezen alapok felett. A jogállamisági mechanizmusnak éppen az a célja, hogy a pénz eljusson a rászorulókhoz és helyesen költsék el.”

Fontos azonban jelezni, hogy ez a mostani szavazás nem „végállomás”, viszont kifejezi a tagállami álláspontot, amely ha nem változik, akkor ez a döntés marad. Kedden az európaügyi miniszterek is foglalkoznak a kérdéssel, minden bizonnyal azonban tovább delegálják a probléma megoldását az állam- és kormányfőknek, akik csütörtökön videokonferenciája keretében tárgyalnak. Eredetileg csak a járványról szerettek volna beszélni, de megkerülhetetlen a költségvetési vita. Itt azonban aligha születik megállapodás, ezért számíthatunk egy rendkívüli uniós csúcsra. A kérdés már csak az, hogy ki fog engedni a másiknak: a kettő a 25-nek, vagy fordítva. A magyar-lengyel álláspont szilárdnak tűnik: elutasítják az uniós források jogállamisági feltételekhez kötését, de a többség is határozott, ők ugyanis erről már egyetértettek.

Amit még tudunk: Brüsszelben válságtanácskozás van, még ha virtuális is; a tagállami vezetők, élükön Angela Merkellel, illetve az uniós intézmények vezetői keresik a kiutat. Információink szerint, a következő pár napban intenzív párbeszéd várható a fővárosok között, beleértve Budapestet és Varsót is.