Csókay András agysebész a Mária Rádiónak adott interjút, főként a Covid-19 járványról. Elmondta az interjúban, hogy a családjában többen elkapták az új koronavírust, amely náluk hasonlóképpen zajlott le, mint egy sima influenza.
– Tudni kell azonban, hogy ez egy különleges influenza. A koronavírus is az influenzavírusok családjába tartozik, de azért tudomásul kell venni, hogy veszélyesebb, ahogy korábban is voltak kevésbé veszélyes és veszélyesebb influenzavírusok – mondta. (Az orvos abban téved, hogy a koronavírus az influenzavírusok családjába tartozik, hiszen míg előbbi a Coronaviridae család tagja, addig az influenzavírusok a Orthomyxoviridae családba tartoznak. Valójában még törzsszinten sincs közük egymáshoz.)
De nem érnek itt véget az orvos által elmondottak furcsaságai. Így fogalmazott például a járvány halálos áldozatairól, miután arról beszélt, hogy az influenza is elviheti a súlyos, végstádiumú betegeket: „Itt a Mária Rádióban a híveknek elmondhatjuk azt, hogy régen (de még akár tavaly is) a kórbonctani diagnózisokon haláloknak a valódi halálok szerepelt, vagyis például egy agyvérzés vagy többszörös áttét vagy akut leukémia. Most viszont, amennyiben Covid-pozitív, akkor az szerepel a beírt halálokként. Ez azért egy kicsit félreviszi az információt.”
Az orvos többször is hangsúlyozza, hogy a kormány kommunikációja jó, nem pánikkeltő, de „az egyéb közösségi médiában óriási pánikot lehet kelteni az emberekben, félelmet lehet kelteni azzal, hogy csak állandóan azt hangsúlyozzuk, hogy ma ennyi ember halt meg, és szinte ilyen versengés van az országok között, hogy hol hal meg eggyel kevesebb ember.”
Pedig Csókay András szerint „jó volna arról is beszélni, hogy amikor voltak a nagy influenzajárványok […], akkor a járvány csúcspontján bizony sokan meghaltak, csak ez nem jelent meg a kórbonctani diagnózisban. Erre vonatkozó, összehasonlítható információ nem is lehet, mert nem szerepelt a diagnózisban.” Azt is elmondta ugyanakkor, hogy a Covid-19 „veszélyessége kétségtelen, hogy sokkal nagyobb, mint egy sima influenzának. Az óvintézkedéseket maximálisan be kell tartani.”
Az orvos szerint a stresszel és a félelemmel nagyon vigyázni kell, mert az legyengíti a szervezetet, és még védtelenebbé válik a fertőzésekkel szemben. A maszkhasználatról elmondta, hogy a vírusokat tartalmazó cseppeket megfogja, így támogatja, sőt akár az influenza ellen is el lehetne gondolkodni az alkalmazásáról.
„Amit nagyon nagy problémának látok, és nagyon jó lenne releváns kimutatást hozni erre, az a megtizedelt, vagy nem is megtizedelt kórházi állomány. Nem azokra gondolok, akik betegek, hanem azokra a pozitívakra, akik teljesen egészségesek. Például nálunk most három hétre hárman estek ki az osztályról, két orvos és egy titkárnő kolléga. Ők rém fontosak, és szegények jönnének dolgozni, de otthon ülnek. Tehát jó lenne egy olyan statisztika, hogy a nem tünetes hordozónál milyen koncentrációjú a vírusürítés. Mert az is lehet, hogy ezek nagyon kicsit fertőznek, és többet vesztünk el a vámon, mint amennyit be tudunk hozni a réven.”
Hasonló problémát lát a betegeknél is: „Tegnap is operáltunk egy beteget, ma már lassan mindennap operálunk koronavírusos beteget, hiszen az akut műtét nem tűr halasztást. Ezek a műtétek rendkívüli óvintézkedésekkel mennek, akkor is, ha csak gyanús, tehát nem tünetmentes, de még nem volt neki tesztje, de akutan meg kellett csinálni, vagy csak egy tesztje van. Ezek nagyon nehezítik az ellátást.” Az agysebész szerint fontos lenne, ha a virológusok részéről tehát abban lenne előrelépés, hogy a tünetmentes hordozók milyen eséllyel fertőznek. Ha ez az esély kicsi, akkor Csókay András szerint e fertőzötteket maszkhasználat mellett vissza lehetne állítani a munkába.
Az orvos nemrégiben Bangladesben műtötte meg újra a korábban szétválasztott ikerpár egyik tagját. Az utazásról elmondta, hogy minden adandó alkalommal tesztelték a csoport összes tagját, de mindenki negatív maradt végig. Ha a műtét napján kiderült volna, hogy pozitív, akkor nem végezhette volna el a műtétet.
