Magyarországnak és Lengyelországnak fel kell hagynia vétójával az Európai Unió hétéves költségvetésének és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alap mintegy 1800 milliárd eurós csomagjának kulcsfontosságú elfogadása érdekében – jelentette ki Michael Roth, az Európai Unió soros elnökségét adó Németország uniós ügyekért felelős államminisztere kedden. Az európai uniós ügyekért felelős miniszteri EU-tanács ülését megelőzően Michael Roth kijelentette: ez már nem a vétók, hanem a gyors és a szolidaritás szellemében való fellépés ideje. „Minden tagország állampolgárai támogatásra számítanak. Nincs mentség a további késlekedésre, ezért arra kérek mindenkit az Európai Unióban, hogy éljen felelősségével” – fogalmazott Roth az MTI szerint.
Heiko Maas német külügyminiszter kedden bizakodásának adott hangot abban a tekintetben, hogy megoldást lehet találni Magyarország és Lengyelország vétójára. Bejelentette, hogy az elkövetkező órákban és napokban Németország minden érintett féllel megbeszéléseket fog folytatni a megoldás érdekében. „Nem csak megoldásra van szükségünk, hanem gyors megoldásra. Biztos vagyok benne, hogy sikerülni fog” – fogalmazott. Maas hozzátette: „nem lenne okos a részéről”, ha elmondaná, mit gondol valójában a vétóról.
Karoline Edtstadler osztrák európai uniós és alkotmányügyi kancelláriaminiszter a tanácskozás előtt Bécsben kijelentette: nem tud megértést tanúsítani a vétóval kapcsolatban, amelynek jogával a két tagország élt az uniós pénzügyi csomagról és a költségvetésről szóló szavazáson. Kiemelte, nincs itt az ideje a „nemzeti érzékenység” kifejezésének. Szerinte a két ország nem tudja sokáig megőrizni pozícióját a járvány erősödése és a gazdaságot sújtó rendkívüli intézkedések idején. Mivel azonban az elfogadáshoz egyhangú döntésre van szükség, fokozott nyomás nehezedik a tagállamokra – tette hozzá.
Mint arról beszámoltunk, a tagországok uniós nagyköveteinek hétfői tanácskozásán a magyar és a lengyel vétó miatt nem született döntés az unió hosszú távú költségvetéséről és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alapról. Az uniós források elosztására vonatkozó, jogállamiságot érintő politikai feltételrendszerről szóló határozatot a nagykövetek minősített többséggel elfogadták.
Magyarország és Lengyelország véleménye szerint a költségvetéshez és a helyreállítási csomaghoz rendelni kívánt, az uniós finanszírozás politikai feltételekhez kötése sértené az uniós alapszerződést, továbbá nem tartaná magát az Európai Tanács júliusi csúcstalálkozóján elfogadott állásfoglaláshoz.
A magyar kormány álláspontját Király Miklós egyetemi tanár, az ELTE jogi karának volt dékánja kritizálta. A közösségi oldalán arról írt, hogy a jogállamiság szempontjait érvényesítő uniós költségvetéssel szemben emelt magyar vétó nagyon nehezen védhető, viszont romboló politikai, gazdasági hatása nyilvánvaló. A professzor az Index érdeklődésére arra hívta fel a figyelmet, hogy a koppenhágai kritériumok (1993) értelmében Magyarország EU-csatlakozásának egyik alapvető feltétele volt a jogállamiság (rule of law) tiszteletben tartása. Ezt soha nem kifogásoltuk a csatlakozási tárgyalások során – emlékeztetett Király Miklós.
