Ahogy arról korábban többször írtunk, nem készül el időre a csepeli HÉV felújítása. Így bár a MÁV-HÉV Zrt. korábban azt ígérte, hogy a Kvassay híd rekonstrukcióját követően, 2021 januárjától ismét a megszokott rendben közlekedik a járat, a csepeliek egy friss bejelentés szerint leghamarabb a jövő év második felében kapják vissza a HÉV-et, addig marad számukra a pótlóbusz. A gondot a 2023-as atlétikai világbajnokságra épülő stadion (Nemzeti Atlétikai Központ) jelenti, amelyet a sínpálya elvágna a várostól, így aluljárót építenek hozzá, ennek munkálatai azonban késnek, így hiába fejeződik be időre a Kvassay híd felújítása, a forgalom jó ideig nem áll majd helyre. Ez több tízezer ember életét nehezíti meg továbbra is.
Borbély Lénárd, Csepel fideszes polgármestere csütörtökön elismerte, hogy az ígéretek ellenére mégsem sikerül időben visszaadni a HÉV-et. A Kvassay híd felújítása „forgalmi változásokkal is jár, az utasokat pótlóbuszok szállítják a Kvassay hídtól a Boráros térig. A MÁV–HÉV Zrt. a munkálatok kezdete előtt a beruházás határidejének december 31-ét jelölte meg, amely egyben ígéret is volt arra, hogy januártól helyreállhat a megszokott, menetrend szerinti közlekedés. Sajnos úgy tűnik, erre még egy jó ideig várnunk kell” – olvasható a Csepel.hu-n. – A HÉV-sínek felújítása értesüléseim szerint olyan nagy csúszásban van, hogy legkorábban csak a jövő év második felében készülhet el. Elképzelhető, hogy a pályafelújítási munkálatok még azért nem kezdődtek el, mert a kivitelezési munkálatokról szóló közbeszerzési szerződést sem kötötték meg. Sajnos valószínű, hogy csak a nyár végén utazhatunk a HÉV-vel a Boráros térig – fogalmazott a polgármester.
Borbély Lénárd november 2-án levélben fordult Mager Andrea nemzeti vagyonkezelésért felelős tárca nélküli miniszterhez, hogy megtudja, mikor készülhet el az atlétikai stadionhoz vezető aluljárók építése, választ azonban lassan három hete nem kapott. A polgármester aggodalma nem véletlen, a pótlóbuszos megoldás ugyanis hosszú távon nehezen fenntartható. Csúcsidőben a menetidő akár 20-30 perccel is hosszabb lehet, az autóbuszok számára leválasztott sávok miatt pedig folyamatos a torlódás. Mindezt az egyik legfontosabb, napi több tízezer utast kiszolgáló HÉV-vonalon.
– Mi is némi aggodalommal figyeljük a fejleményeket – írta a Facebookon az üzemeltető MÁV-HÉV Zrt. a napokban – Az nyilvánvaló, hogy ha nincs sín, meg felsővezeték, akkor nem fogunk tudni járni, de az utasainkról gondoskodni fogunk – tették hozzá. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a Vitézy Dávid vezette Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) az M5-ös metró projekt keretein belül a H7-es HÉV átfogó fejlesztésén dolgozik, amelynek része a vonal teljes felújítása és föld alatti meghosszabbítása a Közvágóhídtól a Kálvin térig. A csepeliek amiatt aggódnak, hogy ha az atlétikai stadion elhúzódó munkálatai összecsúsznak az M5 beruházással, akkor a Duna-parti szakaszon egyáltalán nem indítják újra a HÉV-et. A MÁV-HÉV lapunknak küldött válasza szerint ugyanakkor az M5 fejlesztése „nem jelenti rövid távon a HÉV-vonal felszámolását, vagy tartósan a Kvassay hídig tartó visszavágását”. A Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) pedig arról tájékoztatta a Magyar Hangot: amennyiben az atlétikai stadion megépítése során vágányzár szükséges, nincs akadálya annak, hogy azt követően a HÉV – a föld alatti pálya elkészültéig – a felszínen ismét a Boráros térre járjon.
Árnyalja azonban a képet, hogy július óta nem kaptunk egyértelmű választ a kérdésre, meddig tarthat, és miként befolyásolja a csepeli HÉV működését az atlétikai stadion építése. Korábbi levelében a MÁV–HÉV a BFK-hoz irányított bennünket, ahol azt mondták, a beruházásért a MÁV–HÉV és a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési (BMSK) Zrt. a felelős, utóbbi pedig egyelőre nem reagált a megkeresésre. Nehezen érthető, hogy miért nem sikerült összehangolni a Kvassay híd felújítását az atlétikai stadionhoz vezető utak kialakításával, ahogy arra sincs magyarázat, hogy erről korábban miért nem tájékoztatták a lakosságot.
Nem mellékesen az atlétikai stadion építésére összesen 204 milliárd forintot különített el a kormány, vagyis a létesítmény drágább lesz a Puskás Arénánál. A munkát fővállalkozóként a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Építőipari Zrt., illetve a Paár Attilához köthető Magyar Építő Zrt. vezeti.
