A külügyminisztérium Szél Bernadett független országgyűlési képviseli kérdésére elárulta, a magyar állam a megnyitása óta mennyit költött a Türk Tanács budapesti irodáira – írja a 444.
A minisztériumi válaszból kiderült, hogy 2020. október 28-ig 449,3 millió forintot fordított a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának magyarországi irodájának fenntartására és működtetésére az állam. Ebből 65,9 millió a tavalyi nyitás évében merült fel, 383,4 millió pedig idei évi kiadás volt, amiből 289,9 millió forint nemzetközi tagdíjként került befizetésre. A másik, a külügyminisztérium Medve utcai épületében működő iroda belföldi személyzetének béreire és járulékaira a nyitás óta 34 millió forintot költöttek. A nemzetközi személyzetre pedig évi egymillió dollárt költhetnek. Hóvári János irodavezető tavaly 650 ezer forintot keresett havonta. Idén viszont már havi 950 ezer forintra nőtt a fizetése.
A Türk Tanács reprezentatív célokra használt irodáját a Budakeszi úti Ybl-villában rendezték be, Az épületet az állam 2016-ban vette meg Kovács Gábor bankártól, méghozzá 1,4 milliárd forintért. Akkor azt mondták, hogy a XIX. századi ingatlant a Magyar Művészeti Akadémiának szeretnék ajándékozni, miközben az MMA-nak épp akkoriban építették újra a szomszéd telken lévő Hild-villát. A villa végül nem is került a művészeti akadémiához, a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kapta meg. A kormány tavaly döntött róla, hogy az épületet a tanács számára ajánlják fel.
A Türk Tanács különleges státuszt kapott: az iroda vezetője, vagy a helyettese engedélye nélkül például a magyar hatóságok be sem tehetik a lábukat az iroda helyiségeibe. Az iroda vagyonát, eszközeit és archívumait amúgy sem lehet lefoglalni, átkutatni és elkobozni; azok akkor is mentesülnek minden hatósági eljárás alól, ha nem éppen a Türk Tanács képviseletén vannak, ezt az iroda jogi védelme garantálja. A Türk Tanács képviselete számára a kormány tavaly novemberben diplomáciai mentességet biztosított. Az irodák működése a járvány miatt a tervezettnél később indult csak el egyébként.
Szél Bernadett korábbi Facebook-bejegyzésében arról számolt be, hogy Hadházy Ákossal együtt szerettek volna bejutni a Türk Tanács irodájába, ám nem engedték be őket. – Egy magyar adófizetők pénzén fenntartott iroda, melynek működését és feladatait az Országgyűlés által elfogadott törvény szabályozza, két parlamenti képviselőt nemhogy nem enged be az épületbe, de vezetője szabályosan bujkál előlünk – írta a képviselő.
Szél Bernadett elárulta, szerettek volna találkozni Hóvári Jánossal is, aki előbb beleegyezett a találkozóba, később azonban lemondta, arra hivatkozva, hogy a képviselő ki van tiltva a Külügyminisztérium épületéből. Miután ez utóbbit tisztázták, Szél és Hadházy ellátogattak az épületbe, ám Hóvári János nem volt hajlandó fogadni őket. – Röviden összefoglalva tehát az értékes ingatlanokkal kitömött és közpénzekből működő Türk Tanács Képviseleti Iroda úgy viselkedik, mintha egy magáncég lenne – írta a képviselő. – És nemcsak ez az elképesztő az egészben, de ez a viselkedés is: azt hiszik, hogy ha nem veszik fel, vagy sorozatosan kinyomják a telefont, bujkálnak előlünk és nem állnak szóba velünk, azzal el van intézve a dolog. Hát nincs – fogalmazott, hozzátéve, hogy közérdekűadat-igénylést nyújtottak be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez.
