Az eddig beígért 51 tanuszodából eddig 20 épült meg – írja a Népszava. Orbán Viktor miniszterelnök 2013-ban beszélt róla először, hogy az ország mind a 175 járásában lesz tanuszoda, ahol pedig nincs, oda építeni fognak. Hét évvel ezelőtt a szolnoki vízilabda aréna átadásakor azt fejtegette, rövidesen „nem lesz olyan magyar ember, nem lesz olyan magyar gyerek”, aki – ha jól szervezik az iskolában az oktatást – ne tanulhatna meg úszni. Három évvel ezelőtt, egy csengeri uszoda átadóján pedig azt közölte: „a magyar fiatalok ügyei és az ő egészséges életmódra nevelésük Magyarország első számú nemzeti ügye, nincs ennél fontosabb dolog”.
A lap szerint így kívánta a kormány megmutatni, hogy nemcsak a focira, stadionokra és az élsportra költ százmilliárdokat, hanem odafigyel a közemberekre is. Ám ehhez képest igen lassan halad munka, hatalmas csúszások tapasztalhatók, egyes építkezéseket pedig botrányok kísértek.
A putnoki alapkőletétel során az okozott felháborodást 2014-ben, hogy az akkori humánminiszter, Balog Zoltán esernyő alól figyelte, ahogy a gyerekek szakadó esőben mutatták be az ünnepi műsort. Ráadásul viccelődve kijelentette: legalább az eső feltölti a kiásott gödröt. Végül az uszodára négy évet kellett várniuk a helyieknek: az átadásra 2018 januárjában került sor.
A Népszava szerint a köznevelési infrastruktúra-fejlesztési program három ütemében összesen 51 új uszodát ígért a kormány, de még az első ütemet sem sikerült lezárni: a 25 tervezett épületből 20-at adtak át. A lap szerint úgy fest, az egész program nagyban kötődik a választási ciklusokhoz. Bár az első ígéreteket 2013 végén, 2014 elején tették a kormánypolitikusok, az Emmitől megkapott adatokból az derül ki, hogy a 2020 augusztusáig megvalósult 71 beruházás (uszodák, tan- és tornatermek) több mint felét 2017-2018-ban adták át. A felépült 20 uszoda közül pedig tízet a 2018-as kampányhajrában adtak át. Több olyan is akadt, amelynek a szalagját a legutóbbi országgyűlési választás előtti napokban vágták át, ám még hetekig nem engedték be a közönséget, hiszen a próbaüzem csak ezt követően indult.
Mint a lap írja, több jel utal arra, a helyszínek kiválasztása is főleg aszerint alakult, hogy az adott térség parlamenti képviselőjének mekkora volt a lobbiereje – holott a kormány állította, azt nézték, hol nincs uszoda, és mekkora a járási diáklétszám. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az első ütemben négy tanuszodát kapott. Még le sem zárult az első ütem, idén máris átadták a második szakasz első fejlesztését Kisvárdán, ahol nemrég újították fel a várfüdőt is, itt szintén van hidegvízű úszómedence. Ezekről a fejlesztésekről még 2018 előtt döntött a kormány, amikor a térség erős embere, a kisvárdai Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter volt.
